Legalább 45 tüntetőt megöltek Irakban a rendőrök

Legkevesebb 45 tüntetőt megöltek csütörtökön a dél-iraki Násziríjában, Nedzsefben és Bagdadban - írja az MTI   helyi biztonsági és egészségügyi forrásokra hivatkozva.

Az Emberi Jogok Iraki Megfigyelőközpontja nevű helyi civil szervezet korábban 30 halottról és 180 sebesültről jelentett Násziríjából. A szervezet az adatokat a dél-iraki Dzikár kormányzóságból származó orvosi források alapján meg tudta erősíteni. Dzikár egyike az erőszak által leginkább sújtott kormányzóságnak a tüntetések október eleji kezdete óta.

A hírek szerint a tiltakozókat a csütörtök reggel óta kialakult összecsapásokban lőtték le, miután a rendőrök megindultak, hogy visszavegyék az ellenőrzést két híd felett a városban, amely 350 kilométerre délre fekszik Bagdadtól és a kormányellenes megmozdulások egyik gócpontja. A városban kijárási tilalmat vezettek be. Az AP amerikai hírügynökség meg nem nevezett biztonsági tisztségviselőkre hivatkozva jelentette, hogy Násziríjába a szomszédos Nedzsefből és Díváníjából különleges erőket szállítottak át az erőszak feltartóztatása érdekében.

Szerda este tüntetők a Bagdadtól délre fekvő Nedzsefben megrohanták és felgyújtották az ottani iráni konzulátus épületét. A diplomáciai személyzet még időben elhagyta a képviseletet. Az iraki hatóságok az incidenst követően kijárási tilalmat rendeltek el Nedzsefben. Az AP szerint egy tüntető meghalt, további 35 megsebesült a városban, miután a biztonsági erők éles lőszert bevetve próbálták meg megakadályozni őket a bejutásban. A tiltakozóknak végül sikerült bejutniuk, az épületben leszedték az iráni zászlót, és egy iraki zászlóval helyettesítették. 

Irán csütörtökön élesen bírálta, hogy előző nap a dél-iraki Nedzsefben kormányellenes tüntetők megtámadták főkonzulátusát.

Abbász Muszavi iráni külügyi szóvivő kijelentette, elvárják, hogy az iraki kormány teljes mértékben tisztázza a történteket, és összehangolt lépésként felelősségre vonja az eset főszereplőit.

Irán biztonsági okokból határozatlan időre lezárta a mehráni határátkelőt.

Nedzsef az iraki síita vallási vezetők székhelye. Az Irán támogatását élvező al-Hasd as-Saabi (Népi Mozgósítási Erők, PMF) nevű iraki síita milíciákból álló ernyőszervezet parancsnoka közleményében jelezte, hogy a zavargások veszélyt jelentenek a síita vallási vezetésre. Hangsúlyozta: a milícia teljes erővel fellép mindenki ellen, aki fenyegetni merészelné Ali asz-Szisztáni ajatollahot, Irak legmagasabb rangú síita imámját.

Levágjuk a kezét annak, aki csak közelébe merészkedik Szisztáninak!

- fenyegetett a PMF honlapján.

A befolyásos Moktada az-Szadr síita vallási vezető pedig ismételten lemondásra szólította fel a bagdadi vezetést, egyben azonban figyelmeztette a konzulátust felperzselőket, hogy a hatóságok válaszcsapására számíthatnak. "Ne adjatok ürügyet nekik, hogy véget vessenek forradalmatoknak, kerüljétek a vallási helyeket" - írta Szadr Twitter-oldalán. Hozzátette: amennyiben a kormány nem mond le, az

a vég kezdete lesz Irak számára.

Az amerikai hírügynökség egészségügyi és biztonsági forrásokra hivatkozva beszámolt arról, hogy legalább négy tüntető vesztette életét, további 22 megsebesült Bagdadban a stratégiai jelentőségű Ahrár hídon, ahol a biztonsági erők éles lőszert vetettek be. A tiltakozók az Ahrár hídon keresztül próbáltak meg eljutni a nagykövetségeknek és kormányzati épületeknek - köztük a kormány székhelyének - helyet adó, úgynevezett zöld zónába.

Eközben az Iszlám Állam magára vállalta azt az összehangolt robbantásos merényletet, amely Bagdad három különböző részén történt kedden, és amelyben öt ember életét vesztette.

Az Irak számos nagyobb városára kiterjedő, október eleje óta tartó tiltakozáshullám során összesen már legalább 350-en haltak meg. Az elégedetlenség oka a korrupció és a munkanélküliség, a tüntetők a 2003 óta hatalmon lévő politikai elit távozását követelik, valamint bírálják Irán növekvő befolyását az iraki államügyekbe. Az iraki miniszterelnök reformokat jelentett be a válság rendezésére, de ennek egyelőre nincs komoly hatása.

A hatóságok csütörtökön bejelentették, hogy válságkezelő központokat alakítanak ki. Ezeket katonai vezetők és a kormányzók irányítanák, hogy elejét vegyék a zavargásoknak - derült ki a hadsereg egy közleményéből.