Ismét Asraf Gáni nyerte az afganisztáni elnökválasztást
Az előzetes eredmény szerint a hivatalban lévő Asraf Gáni államfő megszerezte a voksok 50,6 százalékát a szeptemberben tartott elnökválasztáson, így már az első fordulóban újraválasztották Afganisztán elnökévé, de a többi jelölt elutasítja az eredményeket – írja az MTI.
Afganisztánban szeptember 28-án tartottak elnökválasztást, ám az eredmény ismertetése állítólagos visszaélések és technikai problémák miatt eddig váratott magára. Az eredmény ellen a többi jelölt még jogorvoslattal élhet, így még nem végleges.
Miután a választási bizottság ismertette vasárnap az előzetes eredményt, Gulbuddin Hekmatjar, Rahmatulla Nabil és több, kevésbé neves elnökjelölt is bejelentette, hogy elutasítja az eredményeket. Hekmatjar, a hadúrból lett politikus 3,9 százalékot, míg Nabil 1,9 százalékot kapott.
Gáni valódi kihívója ismét Abdulla Abdulla miniszterelnök volt, aki korábban bejelentette, hogy nem ismeri el az eredményt, és a voksok újraszámolását is megakadályozta, mert azt követelte, hogy semmisítsenek meg mintegy 300 ezer olyan voksot, amelyeket szerinte jogellenesen vettek figyelembe. Abdulla az előzetes eredmény szerint 39,5 százalékot kapott.
A politikus azt állította, hogy a Független Választási Bizottság képtelen volt kielégítő választ adni legitim panaszaikra és követeléseikre. Felszólította a panaszkezelő bizottságot, hogy számlálja újra a szavazatokat azokban a tartományokban, ahol az ellenzék megfigyelői nem voltak jelen.
Eközben Gáni tisztességesnek nevezte a választást, és felelősségteljes kormányzást ígért. Az elnök nem válaszolt vetélytársai bírálataira, de jelezte, hogy csapata figyelemmel követi a panaszkezelő bizottság munkáját, és benyújtja saját kifogásait.
„A választási eredmények közelebb visznek minket a nemzeti egységhez és a kormányalakításhoz” – hangsúlyozta Gáni. „Győzelmünk a nép győzelme”, amely békét, jólétet és biztonságot akar az országban – tette hozzá.
Abdulla Abdulla legutóbb is megmérette magát Gánival szemben az elnökválasztáson, és akkor is csalást kiáltott, és nem ismerte el a voksolás eredményét. A választást követően akkor nem is hirdettek eredményt, hanem Gáni és Abdulla megállapodott a hatalommegosztásban. Így lett Gáni államfő, Abdulla pedig miniszterelnök.
A romló biztonsági helyzet és a politikai rendszerbe vetett bizalom széles körű megingása miatt nagyon alacsony volt a részvétel az elnökválasztáson. A 13,5 millió választásra jogosult közül 9,6 millióan regisztráltak az elnökválasztásra, ám a választási bizottság végül csak 1,8 millió érvényes voksot tudott összeszámolni.