Már 79 áldozata van a kanyarónak Szamoán
Az alig 200 ezer lakosú Szamoa szigetén már 79 ember halt meg kanyaróban a járvány októberi kitörése óta, jelentették be a helyi hatóságok. Az ország járványügyi hivatala 5520 megbetegedésről tud.
A kormány adatai szerint már a lakosság 94 százalékát sikerült beoltani a vírus által terjesztett kór ellen. A járvány miatt a múlt hónapban kihirdetett szükségállapotot december 29-ig meghosszabbították, így a kormány
továbbra is korlátozhatja a nyilvános gyülekezést és az ország szigetei közötti utazást.
A kanyaró erősen fertőző, vírusos betegség, amely a vírushordozók testnedveivel terjed. A kór lappangási ideje 10-12 nap, a betegség lefolyása pedig 7-10 napig tart. A kanyaró az esetek 5 százalékában halálos; különösen a kisgyerekekre veszélyes.
A kanyaró ellen több mint fél évszázada létezik hatékony védőoltás. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 1980 és 2014 között több mint 80 százalékkal, 4,2 millióról 462 ezerre sikerült csökkenteni a megbetegedések számát világszerte. 2005 óta azonban Afrika és Európa kivételével a világ minden térségében ismét emelkedett a kanyarós esetek száma.
Az amerikai kontinensen például a 2005-ös 66-ról csaknem 20 ezerre. Ennek legfőbb oka a minden tudományos alapot nélkülöző oltásellenes mozgalom, amely egy 1998-ban, a The Lancet című tekintélyes orvosi lapban megjelent tanulmányból táplálkozik, amelyben egy Andrew Wakefield nevű orvos azt állította, hogy összefüggés áll fenn a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni, úgynevezett MMR védőoltás és az autizmus kialakulása között. Később kiderült, hogy Wakefield meghamisította a kutatást, pénzügyi összeférhetetlenség is fennállt nála, ezért a The Lancet visszavonta a tanulmányt, Wakefieldet pedig megfosztották orvosi engedélyétől.
Wakefield kutatásait később több, neves kutatóintézet ellenőrizte, és semmilyen összefüggést nem találtak a védőoltás és az autizmus között. A tanulmányt orvosok később a XX. század legkárosabb gyógyászati álhírének nevezték, írja az MTI.