Illiberália deluxe: börtönben marad egy török aktivista, pedig Strasbourg szerint szabadon kell engedni
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Börtönben kell maradnia Osman Kavala török üzletembernek, emberi jogi aktivistának – döntött kedden egy isztambuli bíróság. A döntés annak ellenére született meg, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) decemberben Kavala szabadlába helyezése mellett döntött.
Osman Kavala több mint két éve van börtönben. Azzal a váddal vették őrizetbe, hogy az isztambuli Gezi park átépítése ellen 2013-ban rendezett tüntetések idején a "rendszer megdöntésére irányuló tevékenységet" folytatott. Az isztambuli bíróság kedden az ellene felhozott vádak súlyosságára hivatkozva döntött Kavala fogvatartásának meghosszabbítása mellett. A következő meghallgatást január 28-ra tűzték ki.
Kavalához hasonlóan 15 másik vádlott - közöttük ismert emberi jogi aktivisták, jogászok, művészek és építészek - ellen szintén "a kormány megdöntésére irányuló tevékenység" miatt folyik eljárás, de csak Kavala van börtönben. Őt azzal is vádolják, hogy szervezte és pénzelte a Gezi parki tüntetéseket. Üzletemberként Kavala az isztambuli Goethe Intézettel is együttműködő Anadolu Kulture kulturális intézet elnöke.
A szigorúan őrzött Silivri börtönben tartott meghallgatás utáni ítélet azért is megdöbbentő, mert azon két rendőrtiszt azt vallotta, hogy
nem látták Kavalát részt venni a tüntetéseken történt erőszakos cselekményekben, és azt sem tudták megerősíteni, hogy szervező lett volna.
A bíróság kedden arról is döntött, hogy megvárja a török igazságügyi minisztérium válaszát arra vonatkozóan, hogy a Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Kavala ügyében hozott ítélete jogerős-e.
A EJEB döntése elvileg kötelező Törökországra, amely a tagállama a bíróságot létrehozó, 47 országot tagjai között tudó Európa Tanácsnak. Ilkan Koyuncu, Kavala ügyvédje azt mondta a dpa német hírügynökségnek, hogy Törökország fellebbezni fog az EJEB ítélete ellen.
Az isztambuli Taksim téri tüntetések 2013 májusában a szomszédos Gezi park átépítése elleni tiltakozással kezdődtek, de a környezetvédő aktivisták szembeszegülése csakhamar kormányellenes megmozdulássá nőtte ki magát, miután a rendőrség erőszakkal próbálta feloszlatni a parkban tüntető tömeget. A Taksim téren és környékén tüntetők egyebek közt Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök, a mostani államfő távozását követelték, mert szerintük tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarta az iszlám szerepét a világi berendezkedésű országban. A megmozdulásokat kegyetlenül elfojtották, és bírósági eljárásokat indítottak a résztvevők ellen. (MTI)