Bolívia Mexikóban keresi a Morales-kormány körözött tagjait

További Külföld cikkek
- Megszúrtak egy férfit a berlini holokauszt-emlékműnél, hajtóvadászat indult
- Drogfüggő édesanya ölte meg két gyermekét Londonban
- Kreml: A Trump-kormányzat nem oroszbarát álláspontot képvisel
- A bécsi Védelmi Akadémia kutatója szerint Európának fel kell készülnie a legrosszabbra
- Megszólaltak Ferenc pápa orvosai: nincs túl a veszélyen a katolikus egyházfő
A mexikói külügyminisztérium panaszolja, hogy a La Paz-i nagykövetségét sorozatosan zaklatják a bolíviai hatóságok, mert utóbbi szerint az Evo Morales-kormány körözött tagjai náluk bujkálnak, írja az MTI.
A mexikói kormány szerint a bolíviai biztonsági és hírszerző szervek túlzott megfigyelés alatt tartják a nagykövetséget, lefotóznak mindenkit, aki bemegy oda vagy kijön onnan, egyszer pedig megállították azt a gépkocsit, amiben a nagykövet utazott.
A bolíviai hatóságok arra hivatkoznak, hogy a nagykövetségre a Morales-kormány több magas rangú tisztségviselője, politikusa menekült, és négyük ellen letartóztatási parancs van érvényben. Utóbbiakat "lázadás, terrorizmus és terrorizmus pénzelése" gyanújával akarják őrizetbe venni.
Morales novemberben kényszerült lemondani, miután az országon véres tiltakozások söpörtek végig, mert az ellenzék és az Amerikai Államok Szervezete szerint csalással nyert az októberben tartott elnökválasztáson. Először Mexikóba, majd Kubába, végül Argentínába menekült.
Lemondott Evo Morales bolíviai elnök
Hetek óta véres tüntetéseken követelték a lemondását, már a fegyveres erőkben se bízhatott.
Miután a bolíviai parlament mindkét háza határozatképtelenné vált ahhoz, hogy kijelölje Morales ideiglenes utódát, Jeanine Ánez, a szenátus ellenzéki alelnöke az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát.
Morales volt Bolívia első őslakos elnöke, 14 éven át irányította az országot. Már negyedik megválasztása is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében nem indulhatott volna ismét az elnökválasztáson, ám ennek ellenére a La Paz-i alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a választott tisztségek esetében nem lehet újraválaszthatósági korlátot előírni, így indulhatott ismét az államfői posztért. Eltávolítását puccsnak minősítette.
A bolíviai parlament november végén arról határozott, hogy az országban előrehozott parlamenti és elnökválasztást tartanak, amelyeken Morales nem indulhat. Pártja, a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) ennek ellenére kampányfőnöknek nevezte ki Moralest, aki bejelentette, hogy vissza akar térni hazájába, hogy ismét győzedelmeskedjen a választásokon, "ahogyan eddig mindig".
Mi lesz Bolívia fehér aranyával Morales után?
Az ellene indult politikai tiltakozássorozat nyomán lemondott és külföldre menekült baloldali elnök nagyban épített volna a jövő egyik legfontosabb nyersanyagának számító lítium kitermelésére. Kérdés, hogy ki gazdagodhat majd ebből a jövőben.
(Borítókép: A mexikói nagykövetség épülete La Paz városában. Fotó: Jorge Bernal / AFP)