Ítélet született Hágában a rohingja népirtás ügyében

Arra kötelezte a Nemzetközi Bíróság Mianmar vezetését, hogy tegyen azonnal hatékony intézkedéseket az országban kisebbséget alkotó rohingják védelmében és  akadályozzon meg minden olyan cselekedetet, amely népirtáshoz vezethet - írja az MTI.

A 17 tagú bírói kar csütörtöki határozata szerint  Mianmar köteles minden olyan bizonyítékot megőrizni, amely alátámaszthatja, hogy népirtás kategóriájába tartozó cselekedetet követtek el.

A rohingjákat még mindig fenyegeti a népirtás veszélye. Mianmarnak mindent meg kell tenni, hogy ezt megakadályozza

- mondta az ítélet kihirdetésekor bírói kar elnöke, Juszuf Abdulkavi. A Nemzetközi Bíróság ezenkívül azt is megállapította, hogy  "nem elégségesek" azok a mianmari intézkedések, amelyekkel a rohingják Bangladesből való hazatérését próbálják előmozdítani.

Mianmar ellen a mostani keresetet a nyugat-afrikai Gambia adta be, az 57 tagot számláló Iszlám Együttműködés Szervezete nevében: szerintük az ország megsértette az ENSZ genocídium-egyezményét a rohingják elleni brutális akciókkal, emiatt pedig „megelőző lépéseket” kértek Hágától.

Ahogy arról már korábban írtunk, 2017-től kezdve a buddhista többségű Mianmar szisztematikusan  üldözni kezdte  a muszlim hitű rohingjákat az ország Rakhine tartományában. Falvakat gyújtottak fel, kiskorú lányokat erőszakoltak meg, és tömeges gyilkosságokat hajtottak végre a hadsereg tagjai, akik viszont a hivatalos állami tájékoztatás szerint csak terrorista elemeket akartak felszámolni.

Mára a 1,5 milliós rohingja lakosságból csak félmillióan maradtak Rakhine tartományban, ahol internáló táborokban és zárt falvakban helyezte el őket az állam. Közel egymillióan a szomszédos muszlim Bangladesbe menekültek, ahol mostanra a világ legnagyobb menekültválsága alakult ki.

A jelenleg több mint egymillió rohingja muszlim üldözöttnek menedéket adó Banglades külügyminisztere az ítélet kihirdetése után kijelentette: Banglades elvárja, hogy Mianmar gyors intézkedéseket hozzon a menekültek hazatelepítése érdekében a két, szomszédos ország között 2017-ben aláírt megállapodás értelmében.

Abul Kalam Abdul Momen bangladesi külügyminiszter szerint a döntés "győzelem az emberiség számára" és "mérföldkőnek számít az emberi jogi aktivistáknak" a világon.

Mianmarnak négy hónap múlva jelentést kell készítenie a bíróság számára arról, hogy teljesítette-e a döntésben elrendelteket. A rohingja menekültközösségek örömüket fejezték ki a döntés hírének hallatán világszerte.

A Nemzetközi Bíróság határozatai kényszerítő erejűek, fellebbezni nem lehet ellenük. A bíróságnak nincsenek eszközei arra, hogy kikényszerítse az ítéleteiben foglaltakat, de felkérheti az ENSZ Biztonsági Tanácsát a határozatok teljesítésének betartatására.