MTA: Elsorvasztaná a kárpátaljai magyarságot az ukrán oktatási törvény

DNEMS20181213006
2020.02.04. 14:14

Aggódik a Magyar Tudományos Akadémia a január közepén elfogadott ukrajnai oktatási törvény miatt, ezzel kapcsolatban pedig kedden adtak ki állásfoglalást. Az Akadémia szerint ugyanis a törvénytervezet súlyosan korlátozza az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogát a magyar nyelvű tanuláshoz. 

Kapcsolódó
Mi lesz veled, kárpátaljai magyarság?

Mi lesz veled, kárpátaljai magyarság?

Új oktatási törvényt fogadtak el Ukrajnában, itthon pedig szinte mindenki az ottani magyarokért aggódik. Nem tudni, mennyire lesz rossz a szabályozás, de más problémákkal is meg kell küzdenie a kárpátaljai magyarságnak.

Az oktatási törvényt még 2017-ben, Petro Porosenko ukrán elnök hivatali idejében fogadták el, a magyar külügyminisztérium pedig – a 2019 áprilisában elfogadott ukrán nyelvtörvényhez hasonlóan – minden fórumon igyekezett tiltakozni az oktatási törvény ellen.

Kapcsolódó
Az ukrán parlament elfogadta a nyelvtörvényt

Az ukrán parlament elfogadta a nyelvtörvényt

A magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

Bár a két törvény kapcsán a magyar külügyminisztérium reménykedett abban, hogy az áprilisban megválasztott új elnök, Volodimir Zelenszkij eltörli azokat, nem így történt. Cserébe viszont Magyarország azóta is blokkolja a kelet-európai ország NATO-csatlakozását. A törvényen azóta már módosítottak a 2017-es állapotokhoz képest a Velencei Bizottság ajánlásai alapján – ezzel kapcsolatban Kijev reményét fejezte ki, hogy normalizálódhat a kapcsolat Ukrajna és Magyarország között a módosítás után. 

Az MTA szerint viszont továbbra is aggályos a törvénytervezet a kárpátaljai magyarság szempontjából. A teljes egészében még nem hatályos törvény ugyanis olyan elemeket tartalmaz, melyek gátolnák a magyar anyanyelvű lakosság beilleszkedését az ukrán társadalomba, elsorvasztanák a magyar nemzeti kultúrát, az anyanyelvi közösségek pedig vagy elszigetelődnének, vagy felbomlanának. 

Világunkban – nagyon helyesen – egyre erősebb az aggodalom a kihaló állat- és növényfajok miatt. Hasonlóan fel kell emelnünk azonban a szavunkat a nyelvek és kultúrák gazdagságának megmaradásáért is.

Mint írják, az emberiség jelentős része többnyelvű és többkultúrájú közegben él, ezeket viszont a politikának meg kell védenie a különböző közösségi jogokkal. A kisebbségi nyelven való tanulás joga ugyanis az emberi fejlődéshez és kibontakozáshoz való jogot is érinti. 

Ahhoz, hogy a kisebbségi kultúra képviselői saját nyelvüket és kultúrájukat ne a gyermeki világra korlátozva éljék meg, szükség van ennek az írott kultúrának a folytonos, felnőttkorig tartó használatára. 

Ebben viszont a törvénytervezet buktatókat tol a kárpátaljai magyarság elé, a tervek szerint ugyanis csak az óvodában és az elemi iskola első négy osztályában tanulhatnák a tantárgyakat magyar nyelven. A módosított tervezet szerint az általános iskola végére a tantárgyak 40 százalékát ukránul kellene oktatni – emiatt pedig „a közismereti tárgyak esetében az elemi és általános iskolai átmenetnél azonnali nyelvváltásra lenne szükség”, írja az MTA állásfoglalása.

„Ez nem lehetséges, illetve csak a szakmai ismeretanyag átadásának kárára, minőségvesztéssel történhetne.”

Mi több, a magyar az oktatási törvény szerint idegen nyelvnek számítana még a kárpátaljai kisebbség számára is, és azt az általános és középfokú oktatásban csak az angol, német, francia stb. nyelv alternatívájaként lehetne tanulni. Ezzel döntés elé állítják a diákokat: vagy lemondanak az anyanyelvük tanulásáról, és ezzel fokozatosan kiszakadnak a magyar nemzeti kultúrából – vagy lemondanak egy világnyelv elsajátításáról.

Ráadásul a magyarok minden szinten versenyhátrányba kerülnének a törvény miatt az ukrán anyanyelvűekkel szemben az oktatási rendszerben:

  • csak ukránul lehetne érettségit tenni,
  • csak ukránul lehetne egyetemi, főiskolai felvételi vizsgát tenni és
  • csak ukránul lehetne a felsőoktatási képzések záróvizsgáit letenni, vagy a szakdolgozatot leadni.

Az MTA állásfoglalása szerint viszont az anyanyelvű képzés joga mind a kulturális közösségeknek, mind a fejlődő gyermekeknek és fiataloknak, az óvodától kezdve az egyetemekig. A közösségek és az egyének sorsérdeke pedig egyaránt a homogenizálásra törekvő politikák ellen szól.

(Borítókép: Diákok az Ungvári Magyar Tannyelvű Drugeth Gimnázium magyar kormányzati támogatásból felújított épületének avatásán 2018. december 13-án. / Fotó: Nemes János / MTI)