MTA: Elsorvasztaná a kárpátaljai magyarságot az ukrán oktatási törvény

Aggódik a Magyar Tudományos Akadémia a január közepén elfogadott ukrajnai oktatási törvény miatt, ezzel kapcsolatban pedig kedden adtak ki állásfoglalást. Az Akadémia szerint ugyanis a törvénytervezet súlyosan korlátozza az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogát a magyar nyelvű tanuláshoz. 

Az oktatási törvényt még 2017-ben, Petro Porosenko ukrán elnök hivatali idejében fogadták el, a magyar külügyminisztérium pedig – a 2019 áprilisában elfogadott ukrán nyelvtörvényhez hasonlóan – minden fórumon igyekezett tiltakozni az oktatási törvény ellen.

Bár a két törvény kapcsán a magyar külügyminisztérium reménykedett abban, hogy az áprilisban megválasztott új elnök, Volodimir Zelenszkij eltörli azokat, nem így történt. Cserébe viszont Magyarország azóta is blokkolja a kelet-európai ország NATO-csatlakozását. A törvényen azóta már módosítottak a 2017-es állapotokhoz képest a Velencei Bizottság ajánlásai alapján – ezzel kapcsolatban Kijev reményét fejezte ki, hogy normalizálódhat a kapcsolat Ukrajna és Magyarország között a módosítás után. 

Az MTA szerint viszont továbbra is aggályos a törvénytervezet a kárpátaljai magyarság szempontjából. A teljes egészében még nem hatályos törvény ugyanis olyan elemeket tartalmaz, melyek gátolnák a magyar anyanyelvű lakosság beilleszkedését az ukrán társadalomba, elsorvasztanák a magyar nemzeti kultúrát, az anyanyelvi közösségek pedig vagy elszigetelődnének, vagy felbomlanának. 

Világunkban – nagyon helyesen – egyre erősebb az aggodalom a kihaló állat- és növényfajok miatt. Hasonlóan fel kell emelnünk azonban a szavunkat a nyelvek és kultúrák gazdagságának megmaradásáért is.

Mint írják, az emberiség jelentős része többnyelvű és többkultúrájú közegben él, ezeket viszont a politikának meg kell védenie a különböző közösségi jogokkal. A kisebbségi nyelven való tanulás joga ugyanis az emberi fejlődéshez és kibontakozáshoz való jogot is érinti. 

Ahhoz, hogy a kisebbségi kultúra képviselői saját nyelvüket és kultúrájukat ne a gyermeki világra korlátozva éljék meg, szükség van ennek az írott kultúrának a folytonos, felnőttkorig tartó használatára. 

Ebben viszont a törvénytervezet buktatókat tol a kárpátaljai magyarság elé, a tervek szerint ugyanis csak az óvodában és az elemi iskola első négy osztályában tanulhatnák a tantárgyakat magyar nyelven. A módosított tervezet szerint az általános iskola végére a tantárgyak 40 százalékát ukránul kellene oktatni – emiatt pedig „a közismereti tárgyak esetében az elemi és általános iskolai átmenetnél azonnali nyelvváltásra lenne szükség”, írja az MTA állásfoglalása.

Mi több, a magyar az oktatási törvény szerint idegen nyelvnek számítana még a kárpátaljai kisebbség számára is, és azt az általános és középfokú oktatásban csak az angol, német, francia stb. nyelv alternatívájaként lehetne tanulni. Ezzel döntés elé állítják a diákokat: vagy lemondanak az anyanyelvük tanulásáról, és ezzel fokozatosan kiszakadnak a magyar nemzeti kultúrából – vagy lemondanak egy világnyelv elsajátításáról.

Ráadásul a magyarok minden szinten versenyhátrányba kerülnének a törvény miatt az ukrán anyanyelvűekkel szemben az oktatási rendszerben:

• csak ukránul lehetne érettségit tenni,
• csak ukránul lehetne egyetemi, főiskolai felvételi vizsgát tenni és
• csak ukránul lehetne a felsőoktatási képzések záróvizsgáit letenni, vagy a szakdolgozatot leadni.

Az MTA állásfoglalása szerint viszont az anyanyelvű képzés joga mind a kulturális közösségeknek, mind a fejlődő gyermekeknek és fiataloknak, az óvodától kezdve az egyetemekig. A közösségek és az egyének sorsérdeke pedig egyaránt a homogenizálásra törekvő politikák ellen szól.

(Borítókép: Diákok az Ungvári Magyar Tannyelvű Drugeth Gimnázium magyar kormányzati támogatásból felújított épületének avatásán 2018. december 13-án. / Fotó: Nemes János / MTI)