Eleonóra
-2 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Veszélyes terrorista, de muszáj elengednünk

K EPA20191129126
2020.02.07. 09:32

Sudesh Ammam mosolygott, amikor elítélték. 2018 novembere volt, a 18 éves, Srí Lanka-i származású londoni fiatal tucatnyi vádpont miatt állt a bíróság előtt. Hat vádpont szólt arról, hogy terrorizmushoz kötődő dokumentumokat birtokolt, és hét arról, hogy ezeket tovább is adta. 

A történet 2018 áprilisában kezdődött, amikor egy holland blogger észrevette, hogy Ammam a Telegram nevű csetprogrammal miket posztol. Például fotókat magáról, ahogy késsel-fegyverrel pózol iszlám zászló előtt, vagy támadásra uszít egy melegjogi aktivista ellen. Aztán kiderült az is, hogy Ammam egy másik programmal, a WhatsApp-pal az al-Kaida magazinjait osztja meg, a jazidi nőket rabszolgának nevezi, és lefejezős videókat küld a barátnőjének, felszólítva őt, hogy ölje meg a hitetlen szüleit. Késes támadásokat tervezgetett az Iszlám Állam nevében, egy füzetbe pedig azt írta, hogy az életcélja mártírként meghalni.

Sudesh Ammam
Sudesh Ammam
Fotó: MET police

Szóval ott állt a bíróság előtt Ammam 2018 novemberében, bűnösnek vallotta magát, és mosolygott, amikor három év négy hónapra ítélték. Aztán idén január 23-án automatikusan szabadult feltételessel, a rá szabott idő felét letöltve. Pedig, mint kiderült, még a börtönből is az Iszlám Államról, terroristatámadásokról írogatott a barátnőjének. Egy hatósági rehabilitációs központban, úgynevezett bail hostelben lakott, GPS-es jeladót viselt, az útlevelét le kellett adni, városon belül sem mehetett bizonyos helyekre, és korlátozták az internethasználatát. Ez volt a feltételes szabadláb lényege.

A szabadulása után tíz nappal, vasárnap egy kamu robbanómellényben berohant egy londoni boltba, ellopott egy kést, kiszaladt az utcára, és ott helyben két embert késelt meg, mielőtt az őt megfigyelő tisztek pillanatok alatt agyonlőtték.

Az eset kísértetiesen emlékeztetett egy tragikusan végződő másikra, 2019 novemberéből: a börtönből egy évvel azelőtt szabadult, terrorizmus miatt leültetett Usman Khan késsel támadt öt emberre, kettőt halálosan megsebesítve. Khant eredetileg 16 évre ítélték, amiért terrorista kiképzőközpontokat akart létrehozni Pakisztánban, és meg akarta támadni a londoni tőzsdét. Ő nyolc év után jöhetett ki.

De miért jöhettek ki ezek az emberek a börtönből?

Ehhez kicsit muszáj ismerni a bonyolult brit jog- és büntetés-végrehajtási rendszert.

Usman Khan
Usman Khan
Fotó: West Midlands police

Automatikus felezés

A két terrorista ügye jogilag nem ugyanolyan. Kezdjük az elsővel: a britek 2005-ben vezettek be egy IPP (imprisonment for public protection, a fiatalkorúaknál DPP) nevű büntetést, melynek lényege, hogy nincs meghatározva a büntetés felső határa, csak a minimuma, ezután a feltételes szabadlábról – amely alatt szigorú követelményeknek kell megfelelni a kinti életben – egy bizottság dönt. Kahn ilyen ítélettel minimum 8 évet kapott.

Ám mégsem látta őt bizottság, mégpedig azért, mert 2013-ban fellebbezett, és a büntetését erről a határozatlan idejű büntetésről határozott idejű 21 évre módosították, amelyből 16 az effektív börtön, és további 5-öt kell ezután bizonyos feltételek között a szabad életben töltenie. Ez az úgynevezett EPP (extended sentence for public protection) típusú büntetés.

Ám míg 2008 előtt egy bizottság döntött a feltételesről,

2008-ban a börtönök túltelítettsége miatt automatikussá tették a szabadulást ennél az ítélettípusnál (is).

Khannál is így történt, 8 év után automatikusan kijött azzal, hogy összesen 13 évnyi feltételes időszak várt rá.

Nézzük a másik terrorista esetét. 2012-ben megváltozott a brit jogrend, onnantól az IPP és az EPP típusú büntetést is kivezették a rendszerből, 2012 december utáni ítéleteknél már nincs erre lehetőség, de aki előtte ilyet kapott, annak még le kell töltenie.

Helyette bevezették a határozott idejű, kétharmadolásra lehetőséget adó „börtön+utána további korlátozások” típusú büntetéseket (extended determinate sentence, EDS), illetve ennél eggyel enyhébb büntetési fokozat a sima határozott idejű börtön, ami után a kijövetelkor teljesen szabad az ember (standard determinate sentence, SDS). Ezeknél a súlyosabb esetekben van a kétharmadolás, de van olyan is, hogy félidőnél automatikus a szabadlábra helyezés.

Ammamnál is így volt. 

Őt sem látta bizottság, pedig a börtönben semmi jelét nem mutatta megbánásnak, ugyanúgy nyomta az iszlamista propagandát, a szolgálatok szerint Nagy-Britannia legveszélyesebb bűnözői közé tartozott. A merénylete után első körben annyit tudtak csak kinyögni az illetékesek, hogy rendőrségi megfigyelés alatt volt a férfi, ezért tudtak ennyire gyorsan beavatkozni a támadásánál, illetve név nélküli források még azt is hozzátették, hogy „egy hatóságnak sem volt hatalma ahhoz, hogy rácsok mögött tartsa őt”. 

Mindez azért külön kínos a brit kormánynak, mert Boris Johnson kormányfő már tavaly karácsonykor – az első merénylő után – azt ígérte, véget vet annak, hogy a veszélyes terroristák idő előtt kijöjjenek a börtönből, a büntetés minden percét le kell majd tölteniük, mondta, és 14 éves minimumbüntetést lengetett be. Azt is ígérte, hogy a börtönben „nem veszélyesnek” minősített terroristákról a büntetés kétharmadánál bizottság dönt majd, automatizmus nem lesz. A konkrét törvénytervezetben ezek mellett az is olvasható volt például, hogy hazugságvizsgálókkal faggatják majd a börtönben a terroristákat, illetve a feltételes szabadlábon profi terrorelhárítók figyelik majd őket.

Csakhogy a törvénytervezet azóta semmit nem haladt, amiben valószínűleg szerepe lehet annak is, hogy a brexit a jogászok-politikusok minden energiáját lekötötte. Sadiq Khan londoni polgármester ki is borult az ITV reggeli műsorában, mondván, frusztráló, hogy november óta semmi nem történt.

A napokban aztán megint elővette a szigorítási ötleteket a kormány, és bejelentették, hogy vészmegoldásként visszaható jelleggel azonnal megtiltják, hogy a terrorvádakkal elítéltek a szabadlábra helyezési bizottság döntése nélkül, automatikusan kijöjjenek. Ezt jogilag nem lesz egyszerű átvinni a visszaható jogalkotás tilalma miatt, mert akik eddig a korábbi ítéletük alapján úgy számoltak, hogy egy bizonyos időpontban kijöhetnek, most lehet, hogy át kell tervezniük a jövőt. 

Sorban állnak, hogy kijöjjenek 

Nem csak az egymás utáni két merénylet utórengése a nagy sietség: február 28-án automatikusan szabadlábra kerül Mohammed Zahir Khan. A 42 éves boltost 2017 májusában tartóztatták le az Iszlám Államot és terrorizmust dicsőítő posztjai miatt, 2018-ban ítélték négy és fél évre.

Ő egyike annak a 20 terroristának, akik a következő hónapokban szabadulnak majd, egész évben pedig körülbelül 50 olyan ember jön majd ki a börtönből az automata felezéssel, aki terrorizmussal kapcsolatos dolgok miatt ül.

A brit kormány most azt ígéri, hogy kedden benyújtják a tervezetet azzal a céllal, hogy február 27-én hatályba lépjen, azaz bő két hét alatt mindenestül átnyomják majd a törvényhozáson.

A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy – még ha egyet is értenek vele – a büntetőpolitika szigorítása nem jelenti azt, hogy meg lehet nyugodni, a veszély eltűnik. A rendőrség és a titkosszolgálatok azt mondják, hogy már most 3000 körüli ember van a radarjukon, és nincsen kapacitásuk megfigyelni őket a nap 24 órájában. Még ha a nagy szervezéssel járó előkészületeket le is tudják fülelni, a magányos, késes merényletekkel nehéz mit kezdeniük.

Az optimális megoldás nyilván az lenne, ha el lehetne tüntetni az elítéltekből a gyűlöletet és az erőszakra irányuló vágyat. Persze ez idealista hippidumának tűnik, és már csak a két fenti merénylet is bebizonyította, hogy legtöbbször sajnos a gyakorlatban is az.

A brit börtönökben egy évtizede megy egy Healthy Identities Intervention (HII) nevű program, amiről azonban maga a létrehozója, Chris Dean igazságügyi pszichológus is azt mondta, hogy vannak sikerek, de nincs egzakt mérés, bizonyíték rá, hogy rendszerszinten működne. 

Ezen beszélgetéssorozatban próbálják feltárni a szakemberek, imámok és az érintettek, hogy miért választotta valaki a terrorizmust, megbeszélik, hogy ez adja-e az ő személyezonosságukat. Ebben elvileg bárki részt vehet, de vannak, akik visszautasítják, másokról kiderül, hogy saját magukban akarják intézni a jó útra térést. 

A brit sajtóban legutóbb idézett szeptember 30-i adatok szerint 224 ember van börtönben terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt, 77 százalékuk iszlamista. 2019 első felében 53-an szabadultak már ki.

Főbb források: 

BBC (1,2, 3, 4), Guardian (1, 2, 3, 4, 5, 6), SkyFTDaily Mail, FullFact, Prisonreformtrust, Brit kormány.

(Borítókép:  Késeléses támadás helyszínén a London híd déli végén rendőrök 2019. november 29-én. / Fotó: Facundo Arrizabalaga / MTI/EPA)