A NATO átveszi iraki katonák kiképzését az amerikai koalíciótól

2020.02.13. 22:03

A NATO a béke megőrzése érdekében nem tervez Oroszországhoz hasonlóan lépni, nem áll szándékában új, földi irányítású nukleáris rakétákat telepíteni Európában, de elrettentő képességét és védelmi hatékonyságát tovább növeli a kontinens és lakói védelméhez, mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben.

A szövetséges országok védelmi minisztereinek kétnapos ülése után tartott sajtótájékoztatóján a főtitkár kiemelte: a NATO egységes annak megítélésében, hogy Oroszország megsértette a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF).

A könnyen mozgatható és elrejthető, SSC-8 jelű (Novator 9M729) orosz rakétarendszer kifejlesztése és telepítése csak egy eleme Oroszország Európát fenyegető fegyverkezési lépéseinek. Moszkva jelenleg is rakétarendszereket telepít, illetve fejleszt, ami jelentős kockázatot jelent Európa biztonságára, mondta. A védelmi miniszterek mindazonáltal azt hangsúlyozták, hogy a NATO továbbra is határozottan elkötelezett a nemzetközi fegyverzetellenőrzési és a leszerelési erőfeszítések mellett, írja az MTI.

Stoltenberg szerint a szövetségesek Andrij Zahorodnyuk ukrán védelmi miniszter részvételével megvitatták Ukrajna biztonsági helyzetét, és megerősítették támogatásukat az ország önállósága és területi egysége mellett. A NATO továbbra is erőteljes politikai és gyakorlati támogatást nyújt Ukrajnának, és üdvözli a reformfolyamatok terén elért előhaladást, mondta.

A tanácskozás két napját összegezve Stoltenberg azt mondta, a tagországok arról egyeztek meg, hogy a katonai szövetség átveszi az iraki katonák és biztonsági erők képzési feladatainak egy részét az Egyesült Államok vezette koalíciótól.

Afganisztánról azt mondta, a helyzet továbbra is nehéz, de a NATO továbbra is elkötelezett a fenntartható biztonság és stabilitás megteremtése mellett. A védelmi miniszterek egyetértettek azon békés erőfeszítések támogatásában, amelyek előkészíthetik az utat az afgán felek között létrejövő tárgyalásokhoz. A kormányellenes tálib felkelőknek ehhez azonban bizonyítaniuk kell, hogy hajlandóak és képesek az erőszak megfékezésére, jelentette ki.

A líbiai helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár kijelentette, a katonai szövetség jelenleg nincs jelen Líbiában, de készen áll arra, hogy segítséget nyújtson, ha arra felkérést kap a kormánytól, és megvannak hozzá a szükséges feltételek. A NATO „határozottan támogatja” az ENSZ vezetésével folytatott politikai folyamatot és a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, tette hozzá Stoltenberg.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter sajtóértekezletén bejelentette, hogy a tálibokkal folytatott amerikai megbeszélések eredményeként egyhetes átmeneti tűzszünetben sikerült megállapodni. „Úgy gondolom, hogy a béke megérdemel egy esélyt. De megköveteli, hogy minden fél tartsa be kötelezettségvállalásait, ha előre akarunk haladni” – jelentette ki. A megállapodás részleteit ismerő források szerint a tűzszünet életbe lépése péntektől várható.