Erdoğan nem tartóztatja fel tovább a menekülteket

Megindultak menekültek néhány száz fős csoportjai a törökországi menekülttáborokból Európa felé csütörtök éjjel, miután arról érkeztek hírek, hogy a török kormány „megnyitotta a kapukat Európa felé” és felfüggesztette a közúti és határellenőrzéseket – írták pénteki török lapok. Ugyanakkor az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivői is állították: a török kormány nem értesítette őket hivatalosan arról, hogy megváltozott volna a menekültpolitikája.

Az EU Külügyi Szolgálatának szóvivője, Peter Stano kifejette: a török külügyminisztérium még pénteken is határozottan állította, hogy a korábbi menekültpolitikájuk van érvényben. A változás nem is a menekültügyi szabályozásban következett be, hanem a rendőrök és határőrök gyakorlatában. Míg korábban a menekültek csak szigorú engedéllyel hagyhatták el a számukra kijelölt települést, és ezt állandó közúti ellenőrzésekkel a hatóságok be is tartatták, péntek hajnaltól menekültek csoportjai szabadon útnak indulhattak a görög szárazföldi vagy tengeri határ felé gyalog, taxival vagy minibusszal – a híradások szerint senki nem tartóztatta fel őket. Görögország és Bulgária megerősítette a rendőri jelenlétet a határátkelőinél.

A török kormánypárt szóvivője a CNN Türkön arról beszélt, az ország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket. Ezt azután nyilatkozta, hogy Szíriában a kormányerők egyik légicsapásában meghalt 33 török katona. Ankara válaszul 200 kormányzati célpontot bombázott, ahol 309 fegyveres halhatott meg. A Kreml bejelentette péntek délben, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és a közlemény szerint kiemelték olyan lépések szükségességét, amivel stabilizálhatják a helyzetet Szíria északnyugati részén. Megvizsgálják egy legfelsőbb szinteken tartott találkozó lehetőségét is.

Több helyen is a határ felé indultak

Az NTV török hírtelevízió péntek reggel arról számolt be, hogy egy körülbelül 150 fős afgán menekültcsoport tartott a Törökország és Görögország közötti pazarkulei határátkelőhöz, miután a Törökország és Bulgária közötti kapikulei átkelőhelynél nem jártak sikerrel. A Demirören török hírügynökség ezzel párhuzamosan 300 olyan menekültről írt, akik Isztambulból jöttek, és a pazarkulei határátkelőhöz tartottak. A tévék beszámolói szerint a görög szárazföldi határhoz legközelebb eső Edirne térségében a becslések szerint mintegy 300 menekült gyalogolt az autópálya mentén. A hírek miatt a görög hatóságok lezárták a pazarkulei határátkelőhelyet.

A Dardanelláknál (Canakkale) sokan gumicsónakba szálltak, hogy átjussanak Leszbosz szigetére, de a Haber Türk televízió állítja: a parti őrség mintegy 400 embert feltartóztatott. A Hüriyet napilap viszont arról írt, hogy egy 30 fős gumicsónak üldözését a török parti őrség abbahagyta, amint a jármű görög felségvizekre ért. Izmírnél körülbelül 160-an gyülekeztek a tengerparton. A Számosz görög szigethez relatíve közel eső aydıni menekülttáborból pedig buszokkal indultak a tengerpartra.

Azt lehetett feltételezni, hogy a néhány száz fős csoportok a nap folyamán nagy valószínűséggel jelentősen nőni fognak, mivel a Hürriyet beszámolója szerint rengetegen indultak útnak Isztambulból taxival, buszokkal és kisbuszokkal Edirne felé. Az újságíróknak a balkáni útvonalat említették a migránsok: Edirne, Görögország, Macedónia, Németország. 

A török média élőben közvetíti a mozgásokat. A tudósítások szerint többségében vannak a férfiak, de sok nő és kisgyerek is útra kelt. A szír menekültek mellett az évek óta Törökországban élő iráni, iraki, marokkói és pakisztáni menedékkérők közül is többen a határra tartanak. Azonban fontos megjegyezni, nem tudni, hogy a hírek hatására pontosan hány török területen rostokoló menedékkérő indult útnak.

A menekülteknek eddig nem volt szabad elhagyniuk azt a várost, ahol a hatóságok elszállásolták őket, és ezt folyamatosan ellenőrizték. Korábban olyan nem fordulhatott volna elő, hogy tömegek gyalogolhatnak háborítatlanul az autópályák mentén vagy a görög határ felé tartó buszra szálljanak Isztambulban.

A szíriai válsággal magyarázzák a fordulatot

Az újabb fenyegetéssel felérő döntést a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szóvivője, Ömer Çelik jelentette be helyi idő szerint hajnali 1-kor, nem sokkal azután, hogy a szíriai Idlíb tartományban légitámadás ért egy török katonai épületet. A török kormány az Aszad-rezsimet és az orosz kormányt vádolja a támadással, amelyben a legfrissebb hírek szerint 33 török katona vesztette életét.

A gyilkos rezsim és a támogatói a lehető legnagyobb árat fogják fizetni azért, hogy hátba szúrtak minket.

– jelentette ki Çelik. Ugyan az nem világos, hogy mi a közvetlen logikai kapcsolat az Idlíb tartományban dúló harcokban egyre nagyobb katonai erővel résztvevő török hadsereget ért támadás, és a 3,7 millió – többségében szíriai – menekültet Törökországban tartó egyezmény felmondásával fenyegetés között, de Çelik rámutatott arra a valós jelenségre, hogy december óta csaknem egymillió ember menekült el otthonából, és ez a tömeg a front és a fronttól északra húzódó, eddig lezárt török határ közé szorult. Egyedül a török hadsereg és a vele szövetséges milíciák által ellenőrzött, de hihetetlenül túlzsúfolt észak-aleppói határsávban húzhatták meg magukat.

Çelik azt mondta, hogy a Szíriában zajló támadások miatt „mozgolódás van” mind Törökországban az Európába, mind Szíriában a Törökországba tartók körében. Azt mondta, hogy Törökország már korábban bejelentette, hogy kapacitásai megteltek, nem bír el egy újabb menekülthullámot, és ezért a kialakuló nyomás már nem tartható a saját oldalán.

Çelik szerint

Törökország nem tud ellenállni az új menekülthullámnak. A támadások után Törökország és Európa felé indultak a menekültek.

Oroszország szerint a török csapatokat akkor támadták meg a szíriai kormányerők, amikor dzsihadisták mellett harcoltak. Moszkva tagadja, hogy a saját erői is részt vettek volna a harcokban. Oroszország és Törökország ellentmondóan számolt be arról, hogy értesítették-e egymást arról, hogy a török erők ezen a részen vannak.

Ahogy arról írtunk, az orosz katonai támogatással harcoló szír rezsim az elmúlt hónapokban agresszív támadást indított a lázadók utolsó bástyájának tartott Idlíb tartomány ellen, amely az Oroszország, Törökország és Irán között 2018 szeptemberében létrejött szocsi megállapodás értelmében eredetileg deeszkalációs, azaz fokozatos leszerelési zónának minősült.

A légitámadások következtében április óta összesen mintegy 1,7 millió szír menekült a török határ közelébe, és a török hatóságok arra számítanak, hogy hamarosan puszta tömegük miatt sem tudják őket visszatartani az országhatár átlépésétől. Erre hivatkozva jelentette ki az AKP szóvivője, hogy

a menekültpolitikánk ugyanaz, de ebben a helyzetben nem tudjuk már megtartani a menekülteket.

A szóvivő azt mondta: konkrét támogatást akarnak látni az Európai Uniótól.

Erdoğan többször is fenyegetőzött már

Reçep Tayyip Erdoğan elnök egyébként minden, az EU és Törökország viszonyát érintő konfliktusban előhúzta a fenyegetést, hogy „megnyitja a kapukat Európa felé”, és felrúgja az EU és Törökország között kötött 2016-s megállapodást. Pont a menekültekkel való állandó fenyegetés miatt érdemes kivárni, mit is tesznek valójában a török hatóságok, és milyen mértékben lazítják fel a menekültek visszatartására hozott szabályokat.

Az EU 2016 márciusában kötött megállapodást Törökországgal: az unió példátlanul nagy összeggel, 6 milliárd euróval támogatta a mintegy 4 millió, Törökországban élő szír menekült ellátását, Törökország pedig vállalta, hogy nem engedi tovább a menekülteket Európába, és visszafogadja azokat, akik valahogy mégis eljutnak Görögországba vagy Bulgáriába.

A teljes összeg sorsáról már döntöttek, több mint a felét már kifizették, de a teljes támogatást csak 2025-re utalják át. Az EU emellett az egyezség egyéb részleteit nem teljesítette: nem törölte el a török állampolgárok beutazásakor kötelező vízumot, és legfőképpen nem reformálta meg a saját menekültügyi rendszerét annak érdekében, hogyha mégis érkeznének menekültek Törökország felől, akkor ne alakuljon ki olyan válsághelyzet, mint 2015-ben.

Így az EU kifejezetten kiszolgáltatottá vált Erdoğan fenyegetéseivel szemben, miközben a török elnök kül- és belpolitikai lépései az európai döntéshozók számára igencsak megnehezítették, hogy egy újabb pénzügyi csomagról tárgyalnak. Míg tavaly sokat lehetett hallani az EU és Törökország közti egyezség megújításáról, a 2021-27-es uniós keretköltségvetési tervezetben már nyoma sem volt annak, hogy az EU pénzt különítene el erre a célra.

Az Európai Bizottság a jövő héten akarja egyébként bemutatni az új menekültügyi rendszerről szóló tervezetét, de az uniós döntéshozatal lassúságát és a menekültkérdés körüli politikai vitákat ismerve újabb évekbe telhet, mire azt elfogadják.  A Bizottság szóvivői a pénteki sajtótájékoztatójukon minden olyan kérdés elől elzárkóztak, ami arra irányult, hogyan fognak kezelni egy újabb esetleges menekülthullámot.

Tanácskozást tartott a NATO

Törökország a csapatait ért súlyos szíriai támadás miatt aktiválta a négyes cikkelyt, mely kimondja, hogy a szövetség bármely tagállama azonnali tanácskozást kérhet a szervezettől, ha területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetés éri. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár péntek délelőttre össze is hívta az Észak-atlanti Tanácsot.

Az ülés után tartott beszédében Stoltenberg sokadjára szólította fel az Aszad-rezsimet és az orosz kormányt, hogy állítsák le a légitámadásokat és engedjék be a segélyszállítmányokat Idlíbbe. A NATO főtitkára szolidaritását fejezte ki Törökországgal, de konkrét segítségnyújtásra nem tett ígéretet.

A szövetség legerősebb tagjának számító Egyesült Államok képviselője, Kay Bailey Hutchison pénteken azt mondta, hogy hazája már fontolgatja, hogyan tudná megsegíteni szövetségesét. Azonban ennek a segítségnek a formájáról nem akart előzetesen semmit elárulni a török kormánymédiának, riporterek kérdésére csak annyit mondott:

Egyelőre minden opció nyitott. Az biztos, hogy nekünk nem az oroszok a szövetségeseink, hanem Törökország.

(Borítókép: Menekültek sétálnak a határkerítés mellett a görög határ mentén fekvő északnyugat-törökországi Edirne városában 2020. február 28-án. Fotó: MTI/EPA/Tolga Bozoglu)