Greta Thunberg: Tudják, hogy ég a ház, de inkább visszamennek vacsorázni

Az európai „green deal”, az EU nagy zöld csomagja a decemberben hivatalba lépő von der Leyen-féle bizottság egyik legfőbb programja, az EU ezzel a világ első számú klímaharcosaként igyekeznek fellépni. A most szerdán az EP elé kerülő klímatervezet azonban erősen megosztja a szakmai és a szélesebb közvéleményt, a kritikák szerint a tervezett intézkedések nem elégségesek, egyesek szerint egyszerűen „greenwashingról”, zöldre festett politikai marketingről van szó.

Ezért is előzte meg nagy várakozás Greta Thunberg szerdai szereplését az illetékes brüsszeli bizottságban. A világ legismertebb klímaaktivistája tavaly áprilisban megszokott erőteljes, elitellenes szövegével már kiosztotta az európai politikusokat a szerinte elégtelen lépésekért, azóta viszont sok minden történt: többek között hivatalba lépett az Ursula von der Leyen féle Bizottság, melynek retorikájában fő hangsúly a klímavédelem, az Európai Parlament (EP) pedig novemberben környezeti- és klímavészhelyzetet hirdetett.

Néhányan önök közül a teremben imádják, mások talán gyűlölik Gretha Thunberget, de a klímaváltozás mindannyiunkat érint

– mondta felvezetőjében David Sassoli, az EP baloldali olasz elnöke. Sassolit több képviselő kérdezte/támadta előzetesen Greta miatt, azt bírálva, hogy míg az EU-s intézmények a koronavírus miatt kedden bezárták kapuikat a látogatók előtt, a svéd lánnyal kivételt tettek. Greta Thunberg a Fridays for Future legismertebb arcaként és globális celebként persze nem egy sima látogató, és miközben a magyar közmédiában nem lehet felsőbb jóváhagyás nélkül kiejteni a nevét, politikusok keresik világszerte a kegyeit.

Több száz olyan politikus szelfizett vele, akik szavakban azt mondják, Greta fantasztikus, de ténylegesen nem tesznek semmit

–  mondta az EP-elnök, azt hangsúlyozva persze, hogy az EU-nak másmilyennek kell lennie, Brüsszel nem olyan mint Bolsonaro vagy Trump.

Ez az, amivel nem mindenki ért igazán egyet. Az EU által végül a kezdetben ellenálló keleti tagállamokon is keresztülvert 2050-es klímasemlegességi cél, mely szerint 2050-től a tagállamok nem bocsáthatnak ki több üvegházhatású gázt, mint amennyit el tudnak nyelni, a green deal egyik fő eleme, a most benyújtott EU-s klímatörvény többek között ezt tenné jogilag is kötelezővé.

Nem világos azonban, hogy hogy is jutnánk el idáig. Eddig nem sikerült megállapodni a köztes 2030-as célban, pedig ez legalább ilyen fontos: jelenleg az eddigi kibocsátások 40 százalékos csökkentését írják elő, ezt sokan jelentősen emelnék, de az álláspontok nem közelednek. Legalább ennyire megosztó a pénzkérdés: magyar részről Orbán Viktor is prioritássá tette, hogy a klímaügyre való forrásátcsoportosítások nem érhetik hátrányosan a szegényebb tagállamokat, és közben ott van a szuverenitási kérdés, az EU-s intézmények és a tagállamok közötti erőegyensúly kérdése is, amit a problémakör szintén érint.

Bár az EU rendkívül ambiciózus vállalásként beszél a készülő klímatörvényéóről, és Greta Thunberget is betették a szerdai programba, a svéd aktivista itt lényegileg kérdőjelezte meg az uniós célkitűzéseket.

Ez a klímatörvény fegyverletétel

– írta 33 másik klímasztrájkolóval egy keddi nyílt levélben, és ennek adott hangott az EU-s szakbizottságban is: „A 2050-es nettó zéró kibocsátások azt jelentik, hogy az EU megadja magát, feladja a harcot. Nemcsak 2030-ra vagy 2050-re van szükségünk célokra. Mindenek előtt 2020-ra, és minden rákövetkező hónapra és évre kell célokat kitűznünk” – fogalmazott.

Az aktivistalány szerint a 2050-es cél annyira távoli, hogy ezzel az EU lényegében feladja a párizsi klímacélokat, hogy a globális felmelegedést másfél fokon tartsuk, feladja a korábbi ígéreteket és a jövőt. „Olyan törvényeket és politikát terveznek, amelyek nem veszik figyelembe az egységes tudományt, és azt, hogy ez a legnagyobb veszély, amivel az emberiség valaha szembenézett” – mondta szerdán Brüsszelben az EP képviselői előtt. „Ez az a kényelmetlen igazság, ami elől nem tudnak elmenekülni, bárhogyan is próbálják” – fogalmazott bizottsági felszólalásában.

Úgy tesznek, mintha az üres szavak véget vetnének a válságnak.

„Amikor a gyermekeik megnyomják a tűzjelzőt, önök kimennek, beleszagolnak a levegőbe, és érzik, hogy a házuk valóban ég, ez nem téves riasztás. De utána visszamennek kényelmesen befejezni a vacsorájukat. A Bizottság ma ezt javasolja. Úgy tesznek, mintha ez valódi cselekvés lenne, miközben erről szó sincs.”

(Borítókép: Kenzo Tribouillard / AFP)