Svájc lett Európa egyik legfertőzöttebb országa
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
Európában kétségtelenül Olaszországban a legdrámaibb a helyzet a koronavírus miatt, azonban ha egymillió lakosra vetítjük az eddigi számokat (megbetegedések, halálozások, új fertőzöttek száma), akkor több olyan országot találunk, ahol hasonlóan aggasztó a helyzet. Ilyen például Svájc, ahol február végén ütötte fel a fejét a járvány, és azóta többen haltak meg a vírus miatt, mint a sokkal népesebb Németországban.
Kezdetek
Svájcban a hivatalos adatok szerint február 25-én jelent meg a Covid-19, amit az Olaszországgal határos Ticino kantonban regisztráltak egy 70 éves férfinél. Róla hamar kiderült, hogy korábban Milánóban, az olasz vírusjárvány egyik korai gócpontjában járt. Azonban a Szövetségi Egészségügyi Hivatal szóvivője szerint mivel Olaszországban fertőződött meg az illető, ezért nem volt szükség különösebb intézkedésekre. Két nappal később egy 28 éves genfi programozónál állapították meg, hogy elkapta a vírust, és róla is kiderült, hogy előtte Milánóban járt. A harmadik fertőzött pedig előtte Veronába utazott, vagyis
a járvány első eseteit olyan svájciaknál észlelték, akik korábban mind megfordultak a szomszédos Észak-Olaszországban.
A Worldometers adatbázisa szerint március 15-ig
- Összesen 2217 koronavírusos esetet regisztráltak
- Négy embernek már sikerült teljesen meggyógyulni
- 14 ember pedig meghalt a járvány miatt
Ez a tizennégy ember eggyel magasabb szám, mint a Svájcnál jóval nagyobb Németországban. A halottak túlnyomó része idős, 70 év feletti, a legfiatalabb 54 éves volt, mindannyiuknál fennállt más egészségügyi probléma is.
A svájci kormány kissé lassan reagált a vírusra, az első eset után három nappal rendelkezést hoztak, amely tiltja az 1000 főnél nagyobb tömegrendezvényeket, így rengeteg eseményt le kellett mondani vagy el kellett tolni, például az engadine-i símaratont, a genfi autóshow-t és filmfesztivált vagy berni és bázeli karneválokat. A bernire egyébként a tiltás ellenére is elment több száz ember felvonulni, de azért ez jóval alacsonyabb, mint a szokásos tizenkétezer. Ezen kívül március 15-ig minden 150 főnél nagyobb rendezvényre külön engedélyt kell beszerezni az adott kanton hatóságától. A berni egyetem pedig elkezdett online órákat tartani a járvány miatt.
A Swissinfo térképe szerint négy nagyobb gócpont található Svájcban. A hírek szerint Ticino kantonban a legrosszabb a helyzet, itt regisztrálták a legtöbb esetet (170), majd Vaudban (156), Baselben (91), Zürichben (80) és Genfben (76).
Reakció
A svájci történelem során először vezettek be egy olyan speciális járványügyi törvényt, ami a hatóságokat felhatalmazza, hogy az ország mind a huszonhat kantonjára vonatkozó intézkedéseket vezethessenek be. Lemondták a nagyobb helyi foci- és hokimeccseket is, minden politikai rendezvényt, illetve a járvány megállítása érdekében karantén alá vonták a komplett hadsereget is. 65 év fölött nem ajánlott gyerekre vigyázni és tömegközlekedni, és az éttermeknél is ötven ülőhelyben limitálták a befogadóképességet.
A helyi sajtó is kivette a részét a tájékoztatásból, minden fontosabb svájci médiafelületen felhívták az olvasók figyelmét, hogy használjanak zsebkendőt és kerüljék a kézfogásokat. Ezenkívül az alábbi szórólapot kezdték el osztogatni és megjelentetni minden felületen:
Svájcban minden olyan embernek, aki legalább 15 percet töltött legalább két méteren belül egy koronavírusos fertőzött közelében, kötelező a két hét karantén. A kormány még azt is javasolta, hogy az emberek kerüljék a tömegközlekedést csúcsidőben, tartsanak kellő távolságot egymástól, és aki tud, az otthonról dolgozzon. Az emberek 180 svájci frankért (közel 60 ezer forint) tesztelhetik is magukat koronavírusra, ezt a pénzt később pedig a svájci állam visszatéríti mindenkinek, akinek van alap szintű egészségbiztosítása.
A külföldön rekedt svájciak helyzete kevésbé rózsás, nekik az állam nem segít a vírus sújtotta területekről hazajutni, de cserébe a helyi nagykövetségek minden segítséget megadnak, amire csak szükség van. Az iskolák március 16-tól, vagyis mától tartanak zárva Svájcban.
Az olasz határt egy ideig nyitva tartották, azonban az Olaszországgal határos Ticino kantonban 11-én elrendelték közel egy tucat ellenőrzőpont lezárását az olaszországi karantén miatt. A teljes határszakaszt továbbra sem hajlandó a kormány lezárni. Ezenkívül a svájci légitársaság is törölte az összes olyan járatát, amely fertőzött országokba ment volna, valamint csökkentetették az Olaszországba tartó járatok számát is.
A helyzet különösen az olasz nyelvű Ticino kantonban problémás, ugyanis egyes becslések szerint ebben az országrészben nagyjából 10 ezer észak-olasz dolgozik, és ingázik rendszeresen Svájc és Olaszország között – ezeket a helyiek frontalierinek hívják. Zürichben élő kollégánk, Gyulai Bence szerint Ticino azért is lehet nagy gondban, mert rengeteg olasz egészségügyi dolgozó jár át Svájcba a munka miatt, és az országos olasz karantén komoly érvágást jelenthet az ottani kórházaknak, pláne úgy, hogy Olaszország közelsége miatt az egyik legnagyobb fertőződöttségi gócpontról beszélünk.
Az is aggasztó Svájc esetében, amit a G7 ír. A portál szerint nem használják elég aktívan a vírusteszteket, és a teszteket csak azokon végzik el, akik minden tünettel rendelkeznek, illetve a veszélyeztetett időseken. A vírust enyhébb tünetekkel terjesztő fiatalokat viszont egyáltalán nem tesztelik, nekik önkéntes házi karantént javasolnak a hatóságok.
Most
Kollégánk szerint Ticinóban súlyos valamennyire a helyzet, Zürichben nem igazán érezni a járvány hatásait. Annyit még hozzátett, hogy voltak egy eseményen, ahol bemenetelkor mindenkinek fel kellett iratkoznia egy listára emailcímmel, hogy ha valakiről kiderül, hogy vírusos, akkor a többieket értesíteni lehessen. Gyulai Bence helyszíni beszámolója szerint az ottani boltokban is fogyóban van a tartós élelmiszer (főleg a mirelit ételek, liszt és tészták), illetve az egyik helyi templomban sem volt szentelt víz egészségügyi okok miatt a vasárnapi misén. De nem csak ez változott átmenetileg az ottani katolikusoknál:
És nem is ez az egyetlen változtatás, amit a koronavírus miatt eszközöltek. A katolikus liturgia része ugyanis, hogy miután a mise vége felé a hívek együtt, felállva elmondják a miatyánkot, és a pap felszólítja őket, hogy
'Köszöntsétek egymást a béke jelével!'
Ez a gyakorlatban az esetek túlnyomó többségében úgy szokott kinézni, hogy mindenki kezet fog a körülötte állókkal. Nos, most a pap már a mise elején figyelmeztetett, hogy ezúttal ne legyen kézfogás a miatyánk végén, a béke jele ezúttal maximum egy mosoly legyen. Így is lett, a pap kihagyta az egymás köszöntésére felhívó mondatot a liturgiából, és tényleg elmaradtak a kézfogások.
Az idei nyár Svájcban is csendes lesz, hiszen a svájci turisztikai ügynökség arra számít, hogy 30-50 százalékkal kevesebb kínai turista érkezik idén az országba, ami hetente 70-100 ezer kimaradt éjszakát jelenthet a szállásadóknak. Még nagyobb gondban lehetnek a svájci óragyártók, akiknek már tavaly is nehéz évük volt a hongkongi tüntetések miatt, a koronavírus pedig valószínűleg még nagyobb bevételkiesést okozhat az iparágban. A CNN riportja szerint az utóbbi évek geopolitikai eseményei egyre rosszabb helyzetbe hozzák a svájci óragyártókat, hiszen a hongkongi tüntetések és a koronavírus mellett az erős svájci frank és az amerikai–kínai kereskedelmi háború sem volt jó hatással az exportra. Mivel az ázsiai export teszi ki az iparág bevételének 50-55 százalékát, a mostani állapotok enyhén szólva sem optimálisak. Az már csak hab a tortán, hogy rengeteg alkatrész érkezik ezekhez a karórákhoz Kínából, és hiányukban lassan a gyártási folyamatok is gondba kerülhetnek.
Ha ez így folytatódik a globális karóraipar idén 130 milliárd forintos veszteséget termelhet eladásokban.
A legfrissebb hírek szerint Ticino kantonban most már közintézményeket zárnak be egészen március végéig. Hamarosan azonban az egész országra kiterjeszthetik a válsághelyzetet, legalábbis ezt állítja Daniel Koch, a Szövetségi Közegészségügyi Hivatal fertőző betegségekkel kapcsolatos részlegének vezetője. Hozzátette, hogy erről a kantonoknak kell dönteni saját hatáskörben, nem pedig az államnak. Koch egyébként március 6-én azt is lenyilatkozta, hogy
nem kutatják fel, hogy a svájci fertőzöttek korábban kikkel kerülhettek kapcsolatba.
Ami meglepő lehet ahhoz képest, hogy még Magyarországon is kötelező az ilyen vizsgálat, de azzal magyarázható, hogy bizonyos esetszám fölött a kontaktkutatás parttalanná válik, és Svájc a jelek szerint már átlépte ezt a határt.
Hol, hogy áll most a járvány?
Minden adat a koronavírusról, naprakészen, térképekkel, grafikonokkal.
(Borítókép: Határátkelő az olaszországi Como és a svájci Chiasso között 2020. március 9-én – fotó: Miguel Medina / AFP)