Európában már nem tabu az iskolák újranyitása

A járvány miatti iskolabezárások március végén már a világ diákjainak 87 százalékát érintették valamilyen formában. Az UNESCO akkori adatai szerint 165 országban összesen másfél milliárd gyerek nem járt iskolába, és ez a szám azóta csak nőtt.

Most azonban néhány európai állam enyhít a korlátozásokon, és vannak olyan országok, ahol az iskolákat is újranyitják, ha nem is rögtön, de belátható időn belül. A legtöbb államban azonban (így Magyarországon is) még egyáltalán nem lehet tudni, mikor mehetnek újra iskolába a gyerekek. Egy-egy államban bevezetett vagy éppen feloldott intézkedést egy másik ország gyakorlatával összehasonlítani azért is nehézkes, mert a szigorításokat is eltérő időben és eltérő módon vezették be, ahogy a fertőzöttek vagy éppen az elvégzett tesztek száma sem ugyanaz. 

Csak két olyan európai országot találtunk, ahol a jelenleg érvényben lévő korlátozásokat enyhítik, és ez érinti az iskolákat: Dániában és Norvégiában. 

Ahol kinyitnak újra a sulik

Dániában szerdán újra kinyitottak az iskolák és az óvodák. Szerdán bölcsődék, óvodák és általános iskolák nyitották meg újra kapuikat, de nem az egész országban, csupán az önkormányzati fenntartású intézmények felében és a fővárosi iskolák harmadában. A többi intézmény időt kért a továbbra is érvényben maradó egészségügyi protokollokhoz való alkalmazkodásra – emiatt nagyjából április 20. körül lehet számítani arra, hogy minden közoktatási intézmény fogadóképes lesz.

Az országban az elmúlt időszakban sikerült lassítani a járványt és április 6-a óta csökkent a napi új esetek száma, de még így is közel négyezer aktív megbetegedés van, 285 ember pedig meghalt. 

Május 10-ig tilos lesz tíznél több embernek összegyűlnie, a templomok, a mozik, a bevásárlóközpontok is zárva maradnak. A fesztiválokat és a nagyobb rendezvényeket augusztusig biztosan nem lehet megtartani, a határokat nem nyitják meg. 

A kötéltáncoláshoz hasonlította az enyhítéseket Mette Frederiksen dán kormányfő: ha a kötélen egyensúlyozva mozdulatlanok maradnak (tehát nem enyhítenek), az is veszélyes, de ha gyorsan mennek előre, az is rizikós, ezért egyensúlyozniuk kell. Egyébként azért is engedhetik meg maguknak az enyhítést most, mert az 5,8 millió lakosú Dánia az elsők között lépte meg a szigorításokat: még március 13-án lezárta a határait, és még azon a héten bezáratta az iskolákat, éttermeket, bárokat, megtiltotta a tíz főnél nagyobb gyülekezést és a kórházak látogathatóságát.

Norvégiában az iskolákat azután nyitják meg újra, hogy március közepén bezárták őket. Az enyhítéseket április 20-án kezdik meg: először az óvodák, rá egy hétre az iskolák nyithatnak majd ki, de először csak a negyedik osztályokig, aztán szép lassan a többi, legalábbis ez a terv. A norvégiai adatok szerint több mint 6600 fertőzöttet, 134 halottat tartanak nyilván az országban, az aktív esetek száma 6400 fölött van.   

Magyarország laboratóriuma enyhít

Vannak olyan államok, ahol ugyan nem most nyitnak ki újra az iskolák, de belátható időn belül tervezik az újraindításukat. 

Ausztria például ilyen. Nyugati szomszédállamunk korán lépett a szigorítás útjára a többi európai országokhoz képest, így a húsvét utáni kedden már megtehette, hogy kicsit lazít a szigoron. Első lépésben a 400 négyzetméternél kisebb területű kisboltok, barkács- és kertáruházak nyithatnak ki újra, de a vásárlóknak kötelező arcmaszkot viselniük és megfelelő távolságot tartaniuk a többiektől. A tömegközlekedésen ugyanígy kötelező védőfelszerelésben utazni. A tervek szerint május 2-tól nyithat majd ki a többi üzlet, beleértve a fodrászszalonokat is. Az éttermeknek, hoteleknek viszont május közepéig várniuk kell.

Az országban eddig több mint 14 ezren fertőződtek meg, a vírus eddig 368 halálos áldozatot követelt. Több mint 7300 ember pedig már meg is gyógyult, így jelenleg több mint 6300 aktív esetet tartanak nyilván. 

Ausztria annyiban mindenképpen figyelemre méltó, hogy Orbán Viktor egyfajta mintaként tekint rá. A magyar kormányfő április 10-én azt mondta:

A jó hír, hogy van egy nagy laboratóriumunk, ez Ausztria, mi pedig annak fényében tudunk dönteni, hogy ott mi vált be. Külön csoporttal figyeltetem Dél-Németországot és Ausztriát, ami ott beválik, azt mi is alkalmazni tudjuk.

Mindezt Orbán arra reagálva mondta, hogy várható-e lazítás a kijárási korlátozásokon Magyarországon, vagy sem.

Franciaországban május 11-ig érvényben lesznek a korlátozó intézkedések.

De az egyetemek zárva maradnak, a felsőoktatásban nem lesznek már az idei tanévben órák, a kormány a későbbiekben pontosítja a vizsgák és a felvételik menetrendjét. A nyilvános helyek, bárok, éttermek, kávézók, mozik, színházak, koncerttermek és múzeumok azonban egyelőre nem fognak kinyitni május 11-én. Az is biztos már, hogy Franciaországban a fesztiválokat és egyéb, tömegeket vonzó eseményeket július közepe előtt nem rendezhetik meg.

A helyzetet május közepétől hetente fogja értékelni a kormány. Nem véletlen, hogy a franciák nem enyhítenek a szigoron: Franciaország – Olaszország és Spanyolország után – a 3. legfertőzöttebb állam. A vírus miatt eddig közel 15 ezren haltak meg, és közel 137 ezer ember kapta el igazoltan a betegséget.

Svájcban április végén dönthetnek az iskolák újranyitásáról, feltéve, ha a koronavírus fertőzést kordában tudják tartani. (Az eddig meghozott korlátozó intézkedések papíron április 26-ig érvényesek.) Svájc jelenleg a 8. legfertőzöttebb európai állam, több mint tízezer aktív esettel, ugyanakkor a statisztikai görbét sikerült kilaposítani, bár több mint 1100 beteg meghalt. Ugyanakkor eddig összesen több mint 25 ezer igazolt fertőzött van nyilvántartva, amiből már 13700 ember meggyógyult.

Németországban a nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina hétfői állásfoglalásában a koronavírus miatt bevezetett korlátozások enyhítését javasolta. Az is szerepelt, hogy az iskolákat a lehető leggyorsabban újra kéne nyitni. Ezt azzal indokolták, hogy  az otthoni tanulás tovább súlyosbítja az eleve erős társadalmi esélyegyenlőtlenséget. A tanítás újraindítása az általános iskolák végzős évfolyamaiban a legfontosabb a javaslat szerint.

A középiskolákban és az egyetemeken már szélesebb körben lehet támaszkodni a távoktatási módszerekre. Arról azonban gondoskodni kell, hogy a járvány miatt ne maradjanak el vizsgák, így például ne halasszák el az idei érettségit.

Németországon belül Észak-Rajna-Vesztfáliában a hírek szerint a húsvéti szünet után fokozatosan újranyitják az iskolákat.

Nem véletlen, hogy Németországban fontolgatják az oktatás fokozatos újraindítását. Bár ez az 5. legfertőzöttebb állam a világon (a hivatalosan regisztrált fertőzöttek száma már 130 ezer feletti), a gyógyultak száma ugyanakkor 68 ezer feletti, ez Kína után a második legtöbb az egész világon. 

Szlovéniában az oktatás újraindítása kapcsán három lehetőséget mérlegelnek. A legoptimistább forgatókönyv szerint a május elsejei ünnepek után ülhetnének vissza az iskolába a diákok, Ha ez nem valósul meg, akkor a következő lehetőség az, hogy június elsején nyitják ki ismét az iskolákat. Szlovéniában, ahol a fertőzöttek száma 1212, a halálos áldozatoké 55, és 152 felépültet tartanak nyilván, továbbra is számolnak azzal az esetőséggel is, hogy ebben a tanévben már nem mehetnek újra iskolába a diákok. Az érettségi itt az írásbeli vizsgákkal május 5-én kezdődne, arról, hogy ezzel mi lesz, még nincs döntés. 

Portugáliában , ahol majdnem 17 ezer ember tesztje lett pozitív, és eddig 535 halottról és  277 gyógyult esetről számoltak be, az elnök,  Marcelo Rebelo de Sousa április elején bejelentette , hogy az iskolák a hónap végéig biztosan zárva maradnak, de készülnek arra, hogy májustól fokozatosan vissza lehessen venni a korlátozásokból. 

Ahol egyáltalán nincs napirenden az iskolák újranyitása

Vannak ugyanakkor olyan országok is, amelyekben bár elkezdtek lazítani a világjárvány miatt bevezetett korlátozásokon, az iskolák újranyitása egyelőre nincs napirenden. Ezek közé az országok közé tartozik a két legfertőzöttebb európai ország is. 

Spanyolországban két hét szünet után, húsvéthétfőn kilenc tartományában kezdték meg ismét a munkát a nem létfontosságú ágazatokban (például az építő- vagy az autóiparban dolgozók). Becslések szerint nagyjából 2 millió munkavállaló tér vissza a munkába ezekben a napokban. Spanyolország, ahol 172 ezernél is többen fertőződtek meg, az USA után a világ második legfertőzöttebb országának számít (18 ezren vesztették eddig életüket az igazolt fertőzöttek közül és 67 ezren gyógyultak meg), egyelőre ragaszkodik a szükségállapottal járó szigorú, általános korlátozáshoz. 

A spanyol enyhítések kapcsán érdemes lesz figyelni arra, hogyan oldható meg az iskolák zárvatartása akkor, amikor több millió ember, köztük az iskolás gyerekek szüleinek egy része is visszatér dolgozni. Sok helyen, köztük Magyarországon és Svédországban is azzal érveltek eredetileg az iskolák bezárása ellen, hogy a dolgozó szülők problémáját hangsúlyozták. (Svédországban, ahol európai szinten a legenyhébb korlátozások vannak érvényben egyébként, egyelőre inkább csak szigorításra lehet számítani az oktatás kapcsán, ott ugyanis az általános iskolákat eddig egyáltalán nem zárták be.)

Olaszországban, ahol 159 ezer regisztrált fertőzöttre több mint 20 ezer haláleset és alig több mint 35 ezer gyógyult jut, még túl korainak tartják a kijárási korlátozások feloldását. Bár néhány üzlet- és bolttípusnak engedélyeznék azt, hogy újra kinyissanak, május 4-ig meghosszabbította az eddig érvényes összes többi járványügyi óvintézkedést és korlátozást. Az olasz iskolák pedig akár a nyári szünet végéig, vagyis egészen szeptemberig zárva maradhatnak.

Csehországban például enyhítenek a szigoron, igaz, ott is nagyon hamar, már március 12-én veszélyhelyzetet hirdettek. A 10,7 milliós országban március 19-e óta kötelező az embereknek maszkot viselniük, ha elhagyják otthonaikat. Keddtől szabad maszk nélkül edzeniük az embereknek (ha egyedül vannak). A barkácsboltok, bicikliboltok és biciklijavító boltok kinyithatnak, de egyelőre arról nincs hír, hogy az iskolákat mikor nyitnák ki újra. Szintén a lazításhoz tartozik, hogy ha halaszthatatlan, akkor április 14-től külföldre is lehet utazni. Csehországban több mint 6000 fertőzött van, több mint félezren már felépültek, és 147 beteg meghalt.  

Nagy-Britanniában, ahol a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma 88 621 fő, azaz meghaladja a kínaiakét, eddig több mint 11 ezer ember vesztette életét a fertőzöttek közül, Boris Johnson miniszterelnök március 23-án záratta be határozatlan időre az iskolákat. Itt a brit lapok szerint fontolgatják, hogy még a tanév vége előtt, június elején újra kinyitnák az iskolákat, erről azonban nincs még hivatalos információ, a felmerült június eleji dátumról egyelőre csak iskolaigazgatók számoltak be. 

Romániában az oktatásügyi miniszter múlt heti bejelentése szerint csak azt követően tervezi a tanítás újraindítását az iskolákban és egyetemeken, miután feloldják a rendkívüli állapotot, és minden feltétel adott a diákok és tanáraik biztonságához. A 19,5 millió lakosú országban eddig 6879 koronavírus-fertőzöttről, 346 halálos áldozatról és 1051 gyógyult betegről tudnak.

Szlovákiában, ahol az idei tanévben senkin nem buktathatnak meg a tanárok, a múlt héten arról beszélt a kormányfő, Igor Matovič, hogy a legkiválóbb szlovákiai járványügyi, egészségügyi szakemberek csoportja fog dönteni, nem pedig a politikusok. Szlovákiában 835 fertőzöttet regisztráltak és 2 fertőzött vesztette életét, a gyógyultak száma pedig 107.

(Borítókép: A Gladsaxe-ban található dán Stengaard Iskola tornaterme 2020. április 14-én, ahol előkészületek folynak az intézmény újbóli megnyitására. Fotó: Liselotte Sabroe / AFP)