60 százalékkal többen halhatnak meg a járvány miatt, mint gondoltuk
További Külföld cikkek
- Merényletet terveztek Ferenc pápa ellen, részleteket közölt az egyházfő
- Az egész világ Oroszországra figyel, érkezhet a megtorlás a moszkvai merényletre
- Uniós eljárás indul a TikTok ellen a romániai választásokba történő „beavatkozás” miatt
- Újra Waltonék lettek a leggazdagabb család a világon
- Az amerikai elnökválasztás megmutatta, hogy a hagyományos újságírásnak végleg befellegzett
A koronavírussal összefüggő halálozások száma akár 60 százalékkal magasabb lehet, mint ami a hivatalos statisztikákból látszik – derül ki a Financial Times cikkéből. A lap 14 észak- és nyugat-európai ország adatait vizsgálta januártól kezdődően, és azt találta, hogy 122 ezer fővel többen haltak meg azóta, mint egy átlagos évben szoktak, miközben a Covid-19 betegség csak 77 ezer embernél szerepel a halál okaként az országok statisztikáiban.
A cikk arra következtet, hogy ha hasonlóan alulmérik a számokat mindenhol a világon, akkor
valójában nem is 201 ezer, sokkal inkább 318 ezer, a koronavírus-járvánnyal összefüggő halálesetnél járhatunk április végén.
Az FT által kimutatott 122 ezres többlet a mortalitás 50 százalékos emelkedését jelenti a vizsgált országokban, de elég nagy szórással, Franciaországban például 34 százalékos, míg Belgiumban már 60 százalékos a növekedés. Az összes halálozási többletet csak kis részben magyarázhatja, hogy egyes elhunyt betegeknél nem azonosítják a vírust, így más ok szerepel végül a halotti bizonyítványán, illetve hogy a kialakult helyzet miatt az emberek nem akarnak kórházba menni.
David Spiegelhalter, a Cambridge-i Egyetem kockázatkutatója azt nyilatkozta a lapnak, hogy az Egyesült Királyságban biztosan alulbecslik a Covid-19-be belehaltak számát, mert csak a kórházakban elhunytakat számolják bele a statisztikába. „Az egyetlen értelmes módszer az országok összehasonlítására a teljes halálozás vizsgálata. Nagyon sok kérdés van azokkal kapcsolatban, akiknek nem Covid-19 szerepel a halotti bizonyítványukon, de az ember mégis érzi, hogy a haláluk kapcsolódik valahogyan a járványhoz.”
Különösen azért, mert a halálozási többlet nagyvárosokba koncentrálódik, az egészségügyi rendszerek túlterheltek a betegség vagy az arra való felkészülés miatt, ezért sok nem koronavírusos beteg nem kap megfelelő ellátást. Lombardiában például 155 százalékos kiugrást (13 ezer többlethalál az átlagoshoz képest) talált a FT az elérhető adatokban.
Ecuador Guayas tartományában ennél is durvább a helyzet: miközben március 1. és április 25. között összesen 245 koronavírusos halált regisztráltak, 10,2 ezer többlethalál volt a területen ebben az időszakban. Az indonéziai Jakartában a temetési adatok azt mutatják, 1400-zal több embert földeltek el a vizsgált időszakban, mint egy átlagos évben, miközben csak 90 koronavírusos halált regisztráltak. Ezek a különbségek jól illusztrálják, mekkora bajban lehetnek valójában azok a szegényebb, gyengébb egészségüggyel rendelkező országok, ahol elterjed a koronavírus.
Egyes kutatók szerint a többlet becslésekor azt is figyelembe kéne venni, hogy a korlátozások miatt az egyéb halálokok közül vannak, amelyek most visszaestek (pl. munkahelyi baleset, közlekedési baleset). Ezért Markéta Pechholdová, a Prágai Egyetem közgazdásza szerint valamelyest még a több halállal számoló statisztikák is konzervatívan becsülnek.