Putyin és Sztálin mozaikja kerül a legújabb ortodox székesegyházba

„Ez nem fake, valóban van a székesegyház belsejében egy kisebb kompozíció” – az egyházi képviselő szavai jelzik, talán tényleg sokan hihették viccnek, hogy az orosz ortodox egyház legújabb – és harmadik legmagasabb – székesegyházában

Erről először a Novaja Gazeta adott hírt az egykori milliárdos, majd tízéves börtönbüntetése után külföldre utazott Mihail Hodorkovszkij által létrehozott civil szervezet nyomán. És tényleg nem fake.

Krisztus Feltámadásának Temploma státusza különleges. A 2018-ban megkezdett moszkvai székesegyház az orosz fegyveres erők temploma, amelynek megnyitója május 9-én esedékes, a II. világháború befejezésének 75. évfordulóján. (Amit a Szovjetunió csak a 60-as évektől ünnepel meg, azóta szünnappal. Nyugaton a német kapituláció évfordulója május 8-ra esik, az aláírásra azonban kétszer került sor, a szovjet képviselet csak a második helyszínen volt jelen, ekkor azonban moszkvai idő szerint már május 9. volt.)

Hogy kerül Sztálin a falra?

Jelenleg a legmagasabb ortodox székesegyházként a szentpétervári Izsák-székesegyházat és a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyházat tartják számon. Utóbbit egyébként csak bő húsz éve építették fel, pont azon a helyen, ahol a 30-as évekig elődje állt, amíg Sztálin fel nem robbantotta – hogy aztán évtizedekig egy félbehagyott szovjet csúcspalota helyetti gödör, majd pótprojektként egy nyitott meleg vizes fürdő álljon a helyén.

A templomrobbantó Sztálin persze elég érv volna ahhoz, hogy ne legyen helye a székesegyházban, bár ellenvetésnek jó lehet, hogy ő állíttatta vissza a pátriárka pozícióját, amelyet még Nagy Péter szüntetett meg, kollektív vezetést - a szent szinódust – állítva az állam által bekebelezett egyház élére. 

De az egyház szerint nem is kell magyarázkodni az egyébként is tudathasadásosan kezelt 20. századi szovjet-orosz történelmet formáló Sztálin mozaikja miatt: ez valójában a székesegyház szerepéből fakad, hiszen az a fegyveres erőké, így nem is maradhatnak ki a legnagyobb történelmi események ábrázolásai sem. Ebben pedig a II. világháború – azaz orosz terminológiában a Nagy Honvédő Háború – már csak az évfordulóra időzített megnyitó miatt sem maradhat el. Ezért került bele a katonai parádé ábrázolása is – ez minden bizonnyal az 1941. november 7-i, ahonnan a katonák egyenesen az akkor Moszkva alatt álló németek elleni frontra vonultak –, ebbe került bele Sztálin, a történelmi hűség kedvéért – magyarázta az Rbc.ru-nak a templom fentebb idézett vezetője, Leonyid Kalinyin, aki egyúttal a művészeti kivitelezésért felelős bizottság vezetője is. Kalinyin szerint egyébként az ábrázolás nem volt egyeztetve a védelmi minisztériummal, így az is önálló döntés volt, hogy Vlagymir Putyin és védelmi minisztere is felkerül a mozaikra. Kalinyin ezt is nagy történelmi eseménnyel magyarázta: a Krím félsziget 2015-ös visszacsatolásával, amely nem maradhatott ki az orosz állam dicső jeleneteiből, amelyek között ott van a Napóleon elleni háború győzelmét jelentő Kutuzov tábornok és a Nagy Katalin cárnő alatt nagy karriert befutott, az orosz–török háborúkban is jeleskedő Szuvorov tábornok arcképe is.

(Borítókép: Russian Defence Ministry / Getty Images)