Amnesty: A járvánnyal együtt a cenzúra is terjed

A globális világjárvány alatt gyakoribbá vált az újságírók elleni hatósági fellépés. Az Amnesty International a sajtószabadság napján összegezve kijelentette: ezek a támadások csökkentik a járvány elleni küzdelem hatékonyságát.

“Nem tudjuk csökkenteni a járvány terjedését, ha az emberek nem jutnak pontos információkhoz. Ijesztő látni, hogy hány olyan kormány van, amely az emberek élete helyett a saját renoméját igyekszik megóvni.” – mondta Ashfaq Khalfan, az Amnesty International jogi igazgatója.

A szervezet világszerte összegyűjtötte azokat a példákat, amelyek jelzik, hogy a kormányok igyekeznek a sajtót háttérbe szorítani:

Az orosz Novaja Gazeta újságírója, Jelena Milasina írt egy cikket, amelyben a csecsen hatóságok járvány elleni intézkedéseit kritizálta. Ramzan Kadirov csecsen vezető korábban azt mondta, hogy a vírussal fertőzöttek “rosszabbak a terroristáknál” és “meg kellene őket ölni”, amely az újságíró szerint ahhoz vezet, hogy az emberek félelmükben nem mennek orvoshoz, így a járványt sokkal nehezebb megfékezni. Kadirov válaszul az Instagramján egy videóban fenyegette meg Milasinát, felszólítva a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB), hogy “állítsák meg azokat az embernél alacsonyabb rendű lényeket, akik írásaikkal provokálják a csecsen embereket.”

A nigeri Mamane Kaka Touda újságírót március 5-én tartóztatták le miután a közösségi médiában beszámolt egy kórházba került fertőző esetről. “A közrendet megzavaró információk terjesztése” miatt emeltek vádat ellene.

Az egyiptomi hatóságok március 18-án őrizetbe vették az AlkararPress főszerkesztőjét, Atef Hasballahot, miután a Facebookon kétségbe vonta a hivatalos egyiptomi statisztikák hitelességét. A letartóztatása után közel egy hónapig senki sem tudott semmit a férfi hollétéről.

A venezuelai újságíró, Darvison Rojas 12 napot töltött fogságban miután beszámolt a járvány terjedéséről az országban. A hatóságok arra is megpróbálták rákényszeríteni, hogy fedje fel a forrásait. “Gyűlölet terjesztésével” és bűncselekményre való felbujtással vádlolták meg, mielőtt óvadék ellenében szabadon engedték. Az elmúlt években a legalapvetőbb egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés is szinte lehetetlenné vált az emberek nagy részének, a hatóságok pedig 2017 óta titkolják a fertőzésekre vonatkozó hivatalos statisztikákat.

Törökországban a helyi online lap, a SES Kocaeli két munkatársa, İsmet Çiğit és Güngör Aslan került börtönbe március 18-án, miután megjelent egy cikk, amelyben a járvánnyal kapcsolatos két halálesetről számoltak be a helyi kórházban. Miután kikérdezték őket a forrásaikról (a kórházból kapták az információkat), szabadon engedték őket, de elmondásuk szerint a hatóságok egyértelműen kifejezték, hogy többet ne tudósítsanak az ügyről.

Indiában a járványról tudósító újságíróknak rendszeresen meg kellett jelenniük a rendőrségen, hogy beszámoljanak az általuk szerzett információk hátteréről. A kasmíri Hindu című lap újságírója Peerzada Ashiq és az uttar pradesi The Wire szerkesztője, Siddharth Varadarajan is a beidézettek között volt. Másokat őrizetbe vettek, például a szabadúszó Zubair Ahmedet, a SimpliCity online lap alapítóját, Andrew Sam Raja Pandiant és Rahul Kulkarnit, az ABP Majha újságíróját. Kulkarnit végül óvadék ellenében kiengedték. Eközben, dacára a járványnak, Jammu és Kasmír régiókban a hatóságok továbbra is korlátozzák az internethez való hozzáférést

A koronavírusról tudósító újságírók ellen indultak eljárások többek között Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Szerbiában, Bangladesben, Kambodzsában, Ugandában, Ruandában, Szomáliában és Palesztinában.

Szintén jellemző, hogy a koronavírussal összefüggő ügyekkel (rendőri erőszak, börtönkörülmények stb.) foglalkozó újságírókat zaklatták, megfélemlítették és eljárásokat indítottak ellenük.

Kenyában videóra vették, ahogy a rendőrök bántalmazták azokat az újságírókat, akik meg akarták örökíteni, ahogy a rendőrség a kijárási tilalom életbelépése előtt a kompra várakozó embereket veri.

Bangladesben helyi kormánypárti politikusok két alkalommal is (március 31-én és április 1-én) zaklatták azokat az újságírókat, akik beszámoltak a Facebookon a segélyek elsikkasztásáról.

A kormányok kedvence: a fake news

Az újságírók elleni támadások mellett számos országban, így

A legtöbb esetben a hatóságokon múlik, mit tekintenek álhírnek.

Magyarországon az Országgyűlés a kormány előterjesztésére módosította a Büntető törvénykönyv rémhírterjesztésre vonatkozó tényállását. Az új szabályok értelmében akár 5 évre is börtönbe mehet az, aki a védekezés hatékonyságát akadályozó vagy azt meghiúsító valótlan tényt vagy valós tényt elferdítve állít, híresztel. A homályosan megfogalmazott szabály dermesztő hatással lehet a sajtóra és a forrásokra, ezenkívül több újságíró is arról számolt be, hogy a kormányzat járvánnyal kapcsolatos intézkedéseit bemutató munkájuk miatt megfenyegették őket és lejáratókampányokat indítottak ellenük.

Boszniában egy orvos ellen indult büntetőeljárás álhír terjesztése és “pánikkeltés” miatt, miután a Facebookon arról írt, hogy nincs elég lélegeztetőgép és más orvosi felszerelésekből is hiány van a helyi kórházban.

Mianmarban a hatóságok arra figyelmeztették az embereket, hogy eljárásokat fognak indítani az “álhír” terjesztőkkel szemben, az egészségügyi minisztérium egyik munkatársa pedig büntetőeljárást helyezett kilátásba azok számára, akik arról beszélnek, hogy nincs elég védőfelszerelés.

Tanzániában a hatóságok április 20-án felfüggesztették a Mwananchi nevű online újság működési engedélyét, miután megjelent John Pombe Magufuli elnökről egy olyan fotó, amelyen több emberrel az oldalán éppen bevásárol. A tudósítás célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a távolságtartás fontosságára.

A nemzetközi jog tiltja a hamis állítások büntetését, ráadásul ez nem hatékony módja a járvány ellen küzdelemnek. Az államoknak az erőforrásaikat inkább a megbízható, mindenki számára elérhető, hiteles és tudományosan megalapozott információk terjesztésére kellene összpontosítaniuk - írta az Amnesty International.