Szijjártó: Románia is tekintsen erőforrásként a területén élő magyarokra

Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával, és a világjárvány idején megtapasztalt észszerű együttműködést szeretné továbbfejleszteni – mondta az MTI szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben, ahol román külügyminiszterrel, Bogdan Aurescuval tárgyalt.

Szijjártó a tárgyalást követő sajtótájékoztatón azt mondta:

Megadjuk a tiszteletet a partnereinknek, de egy több mint ezeréves nemzetként el is várjuk azt.

A magyar miniszter szerint a másfél milliós erdélyi magyarságnak is az az érdeke a két ország „jóban legyen egymással”.  Szijjártó arról is beszélt, hogy Magyarország szívesen venné, ha nem a magyarság lenne a téma a román választási kampányban, és reményét fejezte ki, hogy az ezzel kapcsolatos „sajnálatos nyilatkozatok” nem ismétlődnek meg.

A magyar miniszter beszélt a Fidesz kisebbségpolitikájáról is, megemlítette, hogy a magyar parlamentbe beterjesztett új nemzetiségi törvény a nemzeti közösségek tulajdonába juttatja az általuk oktatási vagy kulturális célra használt ingatlanokat.

A magyar és román gázhálózat összekötését célzó munkálatok, amelyek lehetővé teszik a Romániából Magyarországra történő gázszállítást, hamarosan véget érnek Szijjártó szerint. Augusztusra pedig elkészülhet az újabb autópálya-csatlakozás a két ország között, mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Aurescu a trianoni békeszerződés közelgő századik évfordulójára utalva hangsúlyozta:

Ehhez szerinte ki kell lépni a kölcsönös provokációk logikájából, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapozni a kétoldalú kapcsolatokat. A Romániába látogató magyar tisztségviselőknek pedig tartózkodniuk kell attól, hogy a stratégiai partnerség szellemével ellentétes nyilatkozatokat tegyenek.

Aurescu arról is beszélt, hogy Románia számára a trianoni békeszerződés a románság számára annak az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlési határozatnak a nemzetközi elismerése volt, amely kikiáltotta Erdély és a Román Királyság egyesülését.

A román külügyminiszter szerint Románia elismeri Magyarország jogát ahhoz, hogy maga döntsön a történelmi eseményekkel kapcsolatos megemlékezésekről, de azt szeretnék, ha a két ország kapcsolatát a 21. századi, európai szellemű, pragmatikus jövőépítés szándéka határozná meg.