Kína békés úton kíván újraegyesülni Tajvannal, de a katonai megoldás lehetőségét sem veti el
További Külföld cikkek
- Történelmi bevételtől eshet el Oroszország, kemény lépésre készül a Gazprom
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
Kína békés úton kíván újraegyesülni Tajvannal, de a katonai megoldás lehetőségét sem veti el - jelentették ki pénteken a kínai központi vezetés tagjai egy, a tajvani függetlenségi mozgalom elfojtására hozott törvény évfordulója alkalmából Pekingben tartott eseményen.
A 15 évvel ezelőtt bevezetett elszakadás elleni törvény lehetővé teszi Kína számára, hogy katonai erővel szálljon szembe a tajvani függetlenségi mozgalommal abban az esetben, ha a szigetet függetlennek nyilvánítanák, írja az MTI.
Li Cuo-cseng tábornok, a kínai katonai bizottság hadsereget irányító testületének elnöke az eseményen kijelentette: amennyiben a békés újraegyesülés lehetősége már nem állna fenn, a kínai hadsereg minden eszközt bevet annak érdekében, hogy leverjen bármilyen jellegű szeparatista törekvést.
Nem ígérjük, hogy nem alkalmazunk erőszakot, ezt a lehetőséget fenntartjuk, és minden szükséges lépést megteszünk a Tajvani-szoros helyzetének stabilizálására és ellenőrzésére.
Liu Csie-ji, a pekingi kormányzat tajvani ügyekért felelős irodájának vezetője mindazonáltal azt mondta: Tajvan és Kína számára a legjobb út a békés újraegyesülés lenne.
Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a
Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel.
A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
Caj ráadásul május 20-i, második mandátumára szóló beiktatásakor kijelentette: Tajvan sohasem fogadja el az egy ország, két rendszer elvét. A kapcsolatokban további feszültségforrást jelenthet a pekingi kormányzat által csütörtökön elfogadott, Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvény is, amelyre reagálva Tajvan bejelentette, hogy hongkongi menedékkérők megsegítését célzó humanitárius akcióterven dolgozik.
Frissítés: A tajvani törvényhozás elítélte pénteken azt, hogy Kína érvényt akar szerezni Hongkongban a törvényhozása által előző napon elfogadott nemzetbiztonsági törvénynek. Az állásfoglalás, amelyet - kivételes egységet mutatva - megszavazták a törvényhozás kormányzó és ellenzéki pártjai egyaránt, felszólítja a tajpeji kormányt, hogy a hongkongi és makaói kapcsolatokat szabályozó jogszabállyal összhangban ajánljon fel segítséget azoknak a hongkongiaknak, akik biztonsága és szabadsága veszélybe kerül politikai okokból.
A dokumentum szerint veszélybe sodorja Hongkong autonómiáját az, hogy Kína ott érvényt akar szerezni a nemzetbiztonsági törvénynek. A kormányzó és ellenzéki pártfrakciók közölték: az a komoly aggodalom indította őket a közös állásfoglalás elfogadására, hogy a hongkongi helyzet gyors romlását, ezáltal pedig az emberi és szabadságjogok sérülését fogja előidézni az, hogy a kínai parlament a hongkongi törvényhozás megkerülésével akarja végrehajtani a törvényt.
A tajvani pártok mélységes sajnálatukat fejezik ki, és határozottan elítélik Peking szándékát, amellyel szerintük megszegi azt az ígéretét, hogy ötven éven át magas fokú autonómiát biztosít Hongkongnak. A törvényhozók indítványozták, hogy a Tajpej-Peking kapcsolatokért felelős kormányhivatal tüzetesen figyelje a hongkongi fejleményeket, és negyedévenként tegyen jelentést a terület különlegese státusának, politikai, gazdasági és szociális autonómiájának alakulásáról.