Az oroszok szerint igazából nincs is társadalmi igény arra, hogy kiutasítsák a diplomatáikat Csehországból
További Külföld cikkek
- Friss kutatásban kérdezték a lengyeleket a Magyarországon menedéket kapó lengyel politikusról
- Az elsüllyedt orosz teherhajó tulajdonosa szerint terrortámadást hajthattak végre ellenük
- Nagy tűz ütött ki a Trónok harca egyik forgatási helyszínén
- Szent kaput nyitott egy római börtönben Ferenc pápa
- Kórházba került egy 9 éves kisfiú, miután több embert is elgázolt a járdára felhajtó taxi New Yorkban
"A cseh elit egy része céltudatosan rombolja Moszkva és Prága viszonyát, noha Csehországban sem erre, sem a két orosz diplomata kiutasítására nincs belső társadalmi igény" - jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap a Rosszija 1 televízióban.
Zaharova szerint a kiutasításhoz vezető botrány nem cseh érdekeket szolgál, "a cseheknek erre nincs szükségük", és joguk lenne maguknak eldönteniük, hogy milyen viszonyt építsenek ki Oroszországgal.
De hát senki sem kérdezte meg őket
Az Egyesült Államokra utalva azt, mondta, "ez a nyugati partner folyton olyan dolgokat visz be Csehországba, annak politikájába, amelyek destruktív természetűek" - tette hozzá.
Zaharova arra reagált, hogy Andrej Babis cseh miniszterelnök pénteken bejelentette két orosz diplomata kiutasítását. A döntést azzal indokolta, hogy a két érintett tevékenységével kárt okozott a cseh-orosz kapcsolatokban.
A kormányfő szerint az orosz titkosszolgálat egyik Prágában dolgozó embere azzal próbált meg lejáratni egy másikat, hogy hamis információt szivárogtatott ki a cseh sajtónak.
ESZERINT MÁRCIUSBAN EGY OROSZ ÜGYNÖK ÉRKEZETT PRÁGÁBA, HOGY MEGGYILKOLJON HÁROM CSEH ÖNKORMÁNYZATI POLITIKUST.
A cseh médiában megjelent értesülések szerint a feltételezett orosz ügynöknek Ondrej Kolár prágai 6. kerületi polgármestert, Zdenek Hríb prágai főpolgármestert és Pavel Novotnyt, Reporyje városrész polgármesterét kellene meggyilkolnia.
- Az első a cseh fővárost a náci megszállás alól felszabadító Ivan Konyev szovjet marsall szobrát távolíttatta el egy prágai térről,
- a második a 2015-ben meggyilkolt orosz ellenzéki politikusról, Borisz Nyemcovról neveztette el a teret, ahol a prágai orosz nagykövetség áll,
- a harmadik pedig Reporyje központjában emlékművet állíttatott a második világháború idején a nácikkal együttműködő Orosz Felszabadító Hadsereg (ROA) katonáinak, akik a háború végén segítséget nyújtottak a prágai felkelőknek.
ZAHAROVA AZT MONDTA, HOGY MOSZKVA AZ "ILLETLEN" ÉS "BARÁTSÁGTALAN" CSEH LÉPÉST FIGYELEMBE FOGJA VENNI A CSEHORSZÁGGAL KAPCSOLATOS IRÁNYVONALÁNAK ALAKÍTÁSAKOR.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója "hitvány és aljas provokációnak" nevezte a történteket.
Az orosz külügyi szóvivő vasárnapi televíziós nyilatkozatában azt mondta: a berlini orosz vonatkozású kémbotrányok mögött Washington áll, amely évtizedek óta minden szempontból befolyásolni igyekszik a német politikát, egyebek mellett "kolosszális nyomást" gyakorol rá az energetikai ügyekben.
Az Egyesült Államokban és Európában a rasszizmus elleni harc címén megnyilvánuló társadalmi feszültségekkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy
ezek az országok káoszt szítottak máshol a világban, és más országok belső ellentéteit aknázták ki, ami most visszaütött rájuk.
Az orosz diplomáciai tárcának a Facebookon vasárnap közzétett állásfoglalása arra szólította fel Washingtont, hogy a zavargásokkal kapcsolatban érvényesítse a gyakorlatban azokat a tanácsokat, amelyeket másoknak ad az emberi jogok tiszteletben tartása terén.
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok, ahol több, mint 9 ezer embert vettek őrizetbe, és az összecsapásokban többen életüket vesztették, az elmúlt évtizedek során több országot vádolt meg hasonló helyzetben jogsértéssel.