Észak-Korea felrobbantotta a Dél-Koreával közös összekötő irodát

Kevesebb mint két évvel azután, hogy Észak- és Dél-Korea megnyitotta a keszongi határvárosban az összekötő irodát, amire a két ország közötti béke jelképeként tekintettek, Észak-Korea felrobbantotta azt. Ezt Phenjan is megerősítette. Helyi idő szerint délután 14:49-kor történt a robbanás az iroda környékén, és füst gomolygott felette. 

Az ottani rezsim hivatalos szócsövének tekintett KCNA hírügynökség jelentése szerint az észak és dél közötti minden kommunikációs csatorna megszakítása nyomán a „területen illetékes szervek félelmetes robbantással" teljesen megsemmisítették az irodát. A rombolás „összhangban áll a feldühödött emberek gondolkodásmódjával, akik ki akarják kényszeríteni, hogy a söpredék és a söpredéknek menedéket nyújtók drágán megfizessenek a bűneikért" – írja a KCNA, utalva a Phenjan-ellenes röpiratokat hőlégballonokból szóró észak-koreai disszidensekre.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint a robbantás után fokozott készültségbe helyezték a dél-koreai hadsereget, és fokozottabban figyelik az északi országot. Mun Dzsein dél-koreai államfő összehívta a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését.

A szöuli vezetés határozott választ helyezett kilátásba a nemzetbiztonsági tanács ülését követően, ha északi szomszédja „tovább rontja a helyzetet". „A kormány mély sajnálatát fejezi ki a Korea-közi összekötő iroda Észak-Korea általi egyoldalú felrobbantása miatt" – jelentette ki Kim Jugun, az elnöki hivatal nemzetbiztonsági irodájának helyettes igazgatója újságíróknak nyilatkozva.

Határozottan figyelmeztetjük Észak-Koreát, hogy kemény választ fogunk adni, ha további cselekedettel rontja a helyzetet

– hangsúlyozta. Kim Jugun szerint az összekötő iroda felrobbantása árulással ér fel mindazok reményeivel szemben, akik a Korea-közi kapcsolatok fejlesztését és a békés rendezését kívánják. Hozzátette: mindenért, ami a robbantás miatt bekövetkezhet egyedül Észak-Koreát terheli a felelősség.

A keszongi összekötő irodát 2018-ban létesítette a két ország, hogy elősegítse a párbeszédet és az együttműködést. Az irodát a két ország vezetőjének csúcstalálkozója után kialakult békülékeny hangulatban nyitották meg. Január közepén azonban a koronavírus terjedése miatti aggodalmak folytán függesztették az ottani tevékenységet. A múlt héten Észak-Korea ellenségnek kiáltotta ki Dél-Koreát, és fogadkozott, hogy mindenfajta kommunikációs csatornát felszámol a dél-koreai aktivisták röpiratos kampánya miatt, írja az MTI.

Röviddel a robbanás előtt az észak-koreai hadsereg vezérkara közleményben tudatta, fontolóra vette a hadsereg bevonulását a két Koreát elválasztó fegyvermentes övezetbe, és vizsgálja az erről szóló cselekvési tervet. A vezérkar elfogadott egy javaslatot arról, hogy együttműködik a néppel „az ellenség ellen készülő nagyszabású röplapterjesztésben".

A vezérkar nem részletezte, hogy milyen térségekbe fontolgatja a bevonulást, de a Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint feltehetően a Keszong határváros és a Gyémánt-hegység környékéről lehet szó, ahol közös ipari és idegenforgalmi beruházásokat és fejlesztéseket valósított meg a két ország. A Szöultól mindössze ötven kilométerre lévő Keszong volt az egyik legfőbb csapásirány az észak-koreai hadsereg hadműveleti terveiben, és több gyalogsági hadosztályt és tüzérségi dandárt állomásoztattak a város keleti peremén, mielőtt 2003-ban elkezdték építeni ott a közös ipari parkot.

A két országot elválasztó, négy kilométer széles demilitarizált övezet létrehozásáról szóló megállapodást a hároméves koreai háború után, 1953-ban írta alá Észak- és Dél-Korea.

Kim Dzsonun észak-koreai vezető húga, Kim Jodzsong szombaton katonai akcióval fenyegette meg Dél-Koreát, amiért szerinte nem tesz semmit a dél-koreai aktivisták szórólapkampánya ellen. Észak-koreai disszidensek és más aktivisták az elmúlt hetekben apró hőlégballonok segítségével szórólapokat juttattak át Dél-Koreából a határon, amelyekben erőteljesen bírálták a phenjani rezsimet és a katasztrofális emberi jogi helyzetet. A dél-koreai védelmi tárca bejelentette, hogy feljelentést tesz ellenük. Szöul korábban is igyekezett megakadályozni az évek óta tartó szórólapkampányokat, de szólásszabadságra hivatkozva nem tiltotta meg őket.

Az elmúlt hónapokban Phenjan szinte minden együttműködést megszakított Szöullal.

(Borítókép: A keszongi Korea-közi összekötő iroda felrobbantásáról szóló híradást nézik emberek a szöuli főpályaudvaron 2020. június 16-án. MTI/EPA)