Hermina
15 °C
27 °C

A franciák kivizsgálják, miért nem volt elég maszk, és miért haltak meg sokan az idősotthonokban

2020.06.16. 20:40 Módosítva: 2020.06.16. 20:49

A francia nemzetgyűlésben kedden kezdte meg a munkáját az a bizottság, amely a kormány hibáit vizsgálja a koronavírus járvány idején. A különbizottság olyan kérdésekre is keresi a választ, hogy miért nem volt elég maszk, meg lehetett-e volna menteni több életet az idősotthonokban vagy nem túl későn rendelte-e el a kormány az általános karantént, írja az MTI.

Franciaország a koronavírus-járvány egyik fő európai gócpontja volt. Csaknem 30 ezren vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben, de egy szakértői jelentés szerint a karanténnak köszönhetően 60 ezer életet sikerült megmenti a vírus terjedésének megfékezésével.

Emmanuel Macron francia elnök (k) Paul Hudson vezérigazgató (b) és Thomas Triomphe alelnök kíséretében látogatást tesz a koronavírus elleni oltóanyag-tesztelést folytató francia Sanofi gyógyszeripari vállalat laboratóriumában Marcy-l'Etoile-ban 2020. júnus 16-án.
Emmanuel Macron francia elnök (k) Paul Hudson vezérigazgató (b) és Thomas Triomphe alelnök kíséretében látogatást tesz a koronavírus elleni oltóanyag-tesztelést folytató francia Sanofi gyógyszeripari vállalat laboratóriumában Marcy-l'Etoile-ban 2020. júnus 16-án.
Fotó: Gonzalo Fuentes / MTI / EPA

Nem bíróság és nem tévésorozat

A vizsgálóbizottság a következő napokban minisztereket, az egészségügyi tárca járványügyi döntéshozóit, a regionális egészségügyi ügynökségek vezetőit hallgatja meg, hogy "feltárja a válság időrendjének alapjait" - közölte Brigitte Bourguignon, a vizsgálóbizottságot vezető kormánypárti képviselő. A politikus szerint a testület se nem bíróság, sem televíziós sorozat, jóllehet a meghallgatásokat a hírcsatornák élőben közvetítik.

A teljes politikai elit, beleértve a köztársasági elnököt és az ellenzék tagjait is, azt vallja: le kell vonni a járványkezelés konzekvenciáit. Európában az egyik legszigorúbb védekezést Franciaországban vezették be nyolc hétig tartó kijárási korlátozásokkal, ami a második világháború utáni legmélyebb szociális és gazdasági válságba taszította az országot.

Emmanuel Macron vasárnap esti ünnepi beszédében úgy vélte, hogy "nincs miért pirulni" , miközben elsősorban a kezdeti maszk- és teszthiány miatt éles bírálatok érik a kormányt. Macron azt mondta: 

Büszkék lehetünk arra, ami tettünk és a hazánkra is. Természetesen ez a megpróbáltatás rávilágított hiányosságokra, problémákra, más kontinensektől való függőségünkre bizonyos termékek beszerzését illetően, szervezési komplikációkra, a társadalmi és területi egyenlőtlenségeinkre. Szeretném, ha levonnák minden következtetést mindabból, amit együtt átéltünk.

Politikusokat és tudósokat is beidéznek

Eric Ciotti jobboldali ellenzéki képviselő szerint az elnöki beszéd "szürreális tagadása" volt mindannak, ami történt. A radikális baloldal részéről Alexis Corbiere arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia kormány késve hozta meg az intézkedéseket, és már januártól lépnie kellett volna. A vizsgálóbizottság ellenzéki szocialista alelnöke, Boris Vallaud szerint "mindenkinek számot kell adnia".

A 32 képviselő vizsgálni fogja, hogy mikor és hova tűntek el a korábbi kormányok által felhalmozott maszkkészletek, milyen stratégiát alkalmazott a kormány a teszteléseket illetően, milyen intézkedéseket hozott az idősotthonok és az egyéb szociális intézmények lakóinak megóvására, a járvány az áldozatainak harmadát ugyanis ezen intézményekben szedte.

A héten a szakmai vezetőket hallgatja meg a bizottság. A politikusokat és tudományos szakértőket június végén idézik be. Meghallgatják Didier Raoult professzort, a marseille-i egyetemi kutatóintézet igazgatóját is, aki a malária ellen használt, mostanra vitatottá vált hidroxiklorokin nevű gyógyszert népszerűsítette. 

Az ügyészség is vizsgálódik

A vizsgálóbizottságnak viszonylag széles nyomozati jogkörei vannak. Az idézésre kötelező megjelenni, a távolmaradás büntetőjogi szankciókat vonhat maga után. A meghallgatások előtt esküt kell tenni, a bizottsági tagok helyszíni szemléket szervezhetnek, például a koronavírus-járvány által súlyosan sújtott kórházakban vagy idősotthonokban.

Az ellenzéki többségű szenátus is tervezi egy vizsgálóbizottság felállítását június végén.

A parlamenti bizottságok mellett a párizsi ügyészség is előzetes eljárást indított egy héttel ezelőtt, gondatlanságból elkövetett emberölés és emberéletek veszélyeztetésének gyanújával az országos döntéshozók esetleges büntetőjogi felelősségének megállapítására az általános karantén alatt érkezett több mint hatvan feljelentés nyomán.