Trump kormánya ellen döntött a legfelsőbb bíróság a fiatal bevándorlók ügyében

Az amerikai legfelsőbb bíróság 5-4 arányban törvénytelennek ítélte csütörtökön Donald Trump kormányának törekvését, amivel véget akart vetni az illegálisan az Egyesült Államokba érkezett fiatalok védelméről szóló DACA-programnak (Deferred Action for Childhood Arrivals).

A DACA-programot az Obama-adminisztráció vezette be 2012-ben, és az Amerikába illegálisan érkezett, vagy a vízumuk lejárta után illegálisan ottmaradt szülők kiskorú gyerekeit védi a deportálástól, illetve felnőtt korukban lehetőséget ad nekik a munkavállalási engedély megszerzésére.

Jelenleg kb. 800 ezren vesznek részt a programban, őket dreamernek, vagyis álmodónak hívják a rájuk vonatkozó törvény, a DREAM (Development, Relief, and Education for Alien Minors Act) miatt.

Trump 2017 óta próbált fellépni a DACA ellen, de a program sorsát egy ideig ahhoz kötötte, hogy a demokraták hajlandóak-e támogatni a mexikói határra felhúzott falat.

A többségében konzervatív bírákból álló legfelsőbb bíróságra azután került az ügy, hogy alacsonyabb szinten a bíróságok úgy ítélték meg, hogy Trump kormánya nem indokolta meg megfelelően, miért számolná fel a programot, és megsértette az Administrative Procedure Act nevű törvényt.

A CNN jogi szakértője azonban azt mondta, hogy a mostani legfelsőbb bírósági határozat nem jelent végleges döntést a program sorsáról. A résztvevők továbbra is dolgozhatnak az Egyesült Államokban anélkül, hogy tartaniuk kellene deportálástól. Azonban Trump kormánya megpróbálhatja újból megszüntetni a programot, ha más jogi indoklással áll elő, hogy mi alapján vetne neki véget.

A legfelsőbb bíróság hétfőn is a Trump-kormányzattal ellentétes álláspontot fogalmazott meg. Döntésük értelmében a melegeket, a leszbikusokat és transzneműeket (LMBT) is oltalmazza a munkahelyi diszkrimináció tilalmát kimondó törvény, az amerikai jogrendszer egyik leglényegesebb, több mint fél évszázada elfogadott jogszabálya.

A szövetségi legfelsőbb bíróság 6-3 arányban döntött úgy, hogy a történelmi jelentőségű, még Lyndon B. Johnson amerikai elnök által 1964-ben aláírt polgárjogi törvény (Civil Rights Act) cikke, amely tiltja a nemi alapú munkahelyi diszkriminációt, a szexuális irányultság és nemi identitás miatti hátrányos megkülönböztetést is tiltja.

Akkor a konzervatív Neil Gorsuch, akit Donald Trump amerikai elnök nevezett ki, együtt szavazott John Roberts főbíróval és négy másik liberális társával. Trump kormányának ügyvédei azzal érveltek, hogy a jogszabály nemekre és nem nemi orientációra vonatkozik. Gorsuch azonban ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett, Donald Trump elnök pedig közölte, hogy elfogadja a bíróság „nagyon erős döntését”, írja az MTI.