Újrakezdődnek a tárgyalások a Nílusnál épülő etióp gát ügyében

Az egyiptomiak péntek esti közlése szerint Egyiptom, Etiópia és Szudán megegyezett, hogy újrakezdik a megrekedt tárgyalásokat arról, milyen ütemben tölthető fel a Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát víztározója, miután az Afrikai Unió egy kisebb csúcsértekezletet tartott az ügyben, Cyril Ramaphosa dél-afrikai államfő elnökletével – írja az MTI.

Abdel-Fattah asz-Szíszi egyiptomi államfő közleményében azt írta, a duzzasztásban érintett három ország kormányzati bizottságot hoz létre, amelynek munkájában egyiptomi, szudáni és etiópiai jogi és műszaki szakértők is részt vesznek majd. Hozzátette, hogy reményei szerint a bizottság végleges formába önti majd azt a kötelező érvényű jogi megállapodást, amely rögzíti a gát mögötti víztározó feltöltésének és működtetésének szabályait, erre pedig akár 2-3 héten belül sor kerülhet. Az egyiptomi elnök azt is elmondta, hogy bízik abban, hogy addig egyik fél sem tesz egyoldalú lépéseket. 

Etiópia 2010-ben kezdte el építeni a 4,6 milliárd dolláros költségvetésű gátat a Kék-Níluson. A projekt sok viszályhoz vezetett a Nílus alsó szakaszán fekvő Egyiptommal és Szudánnal. Kairó a múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult az ügyben. Egyiptom még a gát működtetésének megkezdése előtt szeretne jogilag kötelező érvényű megállapodást kötni, amely biztosítaná, hogy a Nílus alsó szakaszán fekvő országok is hozzáférhessenek a szükséges vízmennyiséghez, és rendelkezne a jogi viták megoldásának módjáról. Etiópia azzal fenyegetett, hogy az esős évszak beköszöntével júliusban elkezdi megtölteni a 74 milliárd köbméteres víztározót. Ezt Kairó elfogadhatatlannak és illegálisnak tartja.

Etiópia a nílusi erőmű révén Afrika legjelentősebb energiaexportőrévé szeretne válni, míg Egyiptom számára a mezőgazdaságban, az iparban és a hazai édesvíz-szükséglet kielégítésében játszik nélkülözhetetlen szerepet a Nílus. Egyiptom és Szudán 1959-ben - még az asszuáni gát megépítése előtt - megállapodott a vízforrások megosztásáról, Etiópia azonban nem részese annak a megállapodásnak. Az egész ügy azért különösen érdekes, mert az etióp kormányfő Nobel-békedíjat is kapott tavaly, amiért miniszterelnökként a megbékélést, a szolidaritást és a társadalmi igazságosságot tartotta szem előtt, ebben a kérdésben azonban az ország szomszédait nem éppen ezeket kapták tőle.