Hermina
15 °C
27 °C

Bement két kővel, kijött egymilliárd forintnyi pénzzel

000 1U26ZK
2020.06.27. 23:42 Módosítva: 2020.06.28. 00:35

Saniniu Laizer élete egyik napról a másikra változott meg. A tanzániai férfi szerdán vált milliárdossá, miután országa kormánya megvásárolt tőle két rekordméretű, csiszolatlan tanzanitot. A két drágakőért 7,74 milliárd tanzániai shillinget, átszámítva 1 milliárd forintot fizetett a helyi ásványügyi minisztérium. 

A rendelkezésre álló információk alapján Laizer azonban nem egy mélyszegénységben élő kétkezi bányász, ahogy az első körben több nyugati lapban megjelent, hanem egy forintban mérve is többmilliós vagyonnal rendelkező kisüzemi bányatulajdonos. A két méretes ásványt sem ő, hanem a munkásai találták meg még június 14-én. A férfi Tanzánia vezető angol nyelvű lapjának, a The Citizennek úgy nyilatkozott, aznap lent sem járt a bányában. Ugyanerről számolt be a Guardian is.

  • Mi az a tanzanit?
  • Hol bányásszák?
  • Mire fogja költeni Saniniu Laizer a most szerzett milliárdokat?

Az egész eset azért is járta be a médiát, mert a kékes színű tanzanit a világ legritkább drágakövei közé tartozik, csak Észak-Tanzániában található meg. Sőt, azon belül is

mindössze egy 2x4 kilométeres területen, a Kilimandzsáró lábánál lelhető fel.

Az ásvány 585 millió évvel ezelőtt képződött tektonikus lemezek összeütközése során, mely a Kilimandzsáró kialakulásához is vezetett. A ritkaságából adódóan nem csoda, hogy 1 karátnyi (0,2 grammnyi) tanzanitért akár 135 ezer forintot is elkérhetnek. 

Laizer bányászainak felfedezése azért is történelmi, mert az addig talált legnagyobb csiszolatlan tanzanit 3,3 kilogrammot nyomott. Ehhez képest az általuk talált drágakövek 9,27 és 5,103 kilogrammosak voltak.

A Guardian információi szerint maga az ország elnöke adott utasítást a drágakövek megvételére. Noha az állam busás haszonnal adhatna túl a drágaköveken, melyekből általában drága ékszereket készítenek, a két rekordméretű tanzanit a tervek szerint Tanzánia legnépesebb városában és kereskedelmi központjában, Dar-esz-Szalamban lesz kiállítva, hogy a turisták is megcsodálhassák. A kövek ünnepélyes átadására telefonon bejelentkező John Magufuli elnök kijelentette, a kövek felfedezése „bizonyíték arra, hogy Tanzánia egy gazdag ország”.

Állattartásból a bányabizniszbe

Az ötvenes évei elején járó férfi, akinek 4 felesége és 32 gyereke van, élete nagy részében állattartásból és nomád pásztorkodásból élt. A BBC-nek azt mondta, hogy a felfedezés annyiból nem fogja fenekestül felforgatni az életét, hogy továbbra is gondoskodni akar 2000 jószágáról.

Laizer öt évvel ezelőtt vágott bele a bányászatba az állattartással megtermelt tőkéjéből. Az elmúlt években összesen 800 millió tanzániai shillinget (110 millió forintot) keresett drágakövek kereskedelmével, ám egészen szerdáig soha nem kapott 100 millió shillingnél többet egyszerre.

A Guardian információi szerint a férfi több mint 200 embert foglalkoztat a bányájában. Alkalmazásában áll több logisztikai szakértő, mérnök és geológus, valamint több száz kipróbált bányász is, így ő fizikailag egyáltalán nem vesz részt a kitermelésben.

Iskolákat és bevásárlóközpontot építene

Egy Laizernek dolgozó bányászatért felelős vezető úgy nyilatkozott, a tanzanit bányászata igencsak megterhelő, a munkások rengeteg port lélegeznek be, emiatt pedig sokan megbetegszenek, ám mindezek ellenére továbbra is eltökélten dolgoznak.

A nagy fogás örömére a tervek szerint lakomát fognak csapni, amikor visszatérnek a bányához. Laizer rokonai azt mondták, hogy a felfedezés alkalmából ünnepséget tartanak a bányatulajdonos szülőfalujában is.

A férfi a BBC-nek, illetve a The Citizennek úgy nyilatkozott, hogy a most szerzett pénzből szeretne építeni a falujában egy egészségügyi, valamint egy bevásárlóközpontot. Utóbbit azért, hogy kiterjeszthesse vállalati birodalmát.

Ezen kívül egy általános- és egy középiskolát is fel akar húzni, mivel a környéken nagyon sok szegény ember él, akik nem engedhetik meg, hogy a gyerekeiket iskolába járassák.

Laizner maga sem járt iskolába, ám saját elmondása szerint szereti, ha professzionális módon mennek a dolgok, ezért örülne, ha a gyerekei is mindent megtanulva vinnék tovább az üzletet.

A helyiek kezdetleges módszerekkel próbálnak tanzanitra lelni

Az első tanzanitot 1967-ben találták a Kilimandzsáró lábánál, Északkelet-Tanzániában. 1967 és 1972 között a területen létesült külszíni fejtésű bányákból felszínre hozott tanzanitból körülbelül 2 millió karátnyi, azaz 400 kilogrammnyi kékes drágakő készült. 

A sikereket látva 1971-ben államosították a tanzanitbányákat, ám az állami felügyelet alatt visszaesett a kitermelés. Ezzel egyidőben elterjedt a kétkezi bányászat a régió lakosainak körében, és egyre többen érkeztek szerencsét próbálni. 1989-ben 30 ezer kétkezi bányász dolgozott a Merelani városka melletti bánya környékén.

1990-ben a tanzániai kormány bejelentette a kétkezi bányászat szabályozását, és négy blokkra osztotta fel a bányászati területet. Jelenleg mindössze az eredeti bányát magába foglaló „C” blokkban folyik professzionális bányászat modern eszközökkel.

A „C” blokk bányászati jogait birtokló TanzaniteOne vállalat aknáinak mélysége a 800 métert is elérheti, ám a jövőben ennél is mélyebbre, egészen 2000 méterig terveznek leásni, mivel egy 2013-as geológiai vizsgálat kimutatta, hogy legalább olyan mélységig húzódnak a tanzanitrétegek. Ez azt jelenti, hogy a mostani kitermelési ráta mellett még 30 évig lehetne bányászni a területen.

A „B”, illetve „D” blokkokban továbbra is kezdetleges módszerekkel, kétkezi munkával próbálnak tanzanitra lelni többszáz kis bányában. A „D” blokkban van bányája Saniniu Laizernek is, innen került elő a két méretes ásvány. A két területen számos kisüzemi bányatulajdonos Laizerhez hasonlóan kormányzati engedéllyel végzi a kitermelést, ám a legtöbben illegálisan bányásznak a területen.

Az illegális bányászaton kívül a tanzanitcsempészet is nagyon megy. A tanzániai kormány emiatt 2010-ben megtiltotta az egy grammnál nehezebb csiszolatlan tanzanitok exportját. A tiltás alól csak a nagyüzemi kitermelést folytató TanzaniteOne mentesül.

Ezen kívül 2018-ban egy 24 kilométer hosszú kerítéssel is körbevették a területet, hogy megakadályozzák az illegális bányászatot és kereskedést. A kormány nevében a Laizer-féle drágaköveket átvevő Doto Biteko ásványügyi miniszter elmondása szerint

1998 és 2017 között a tanzániai kormány 188 ezer milliárd tanzániai shillinget (26 ezer milliárd forintot) vesztett az illegális tanzanitexport miatt.

 

2019-ben a kormány 28 kereskedelmi központot is létrehozott a tanzanit- és aranybányák közelében, hogy a bányászok eladhassák az államnak a kitermelt ásványokat ahelyett, hogy külföldre csempésznének. Laizertől is így tudta megszerezni a tanzániai kormány a két méretes drágakövet.

A Fortune magazin szerint Laizer esete is azt mutatja, hogy működnek az illegális bányászat és a tanzanitcsempészet megfékezésére hozott reformok. Ha az intézkedések nem lennének érvényben, lehet hogy soha nem tudhattunk volna a két rekordméretű tanzanit létezéséről, hiszen azokat rövid úton kicsempészték volna az országból.

A kezdeti sikerek után a tanzániai kormány tervezi a drágakőfelvásárlási rendszer kiterjesztését a tanzaniton és az aranyon kívül más ásványokra is. Ezzel pedig példát szolgáltathatnak majd Afrika többi bányászatra erősen támaszkodó országának, például Botswanának, a Kongói Demokratikus Köztársaságnak, vagy éppen Sierra Leonénak. 

(Borítókép: Saniniu Kuryan Laizer a két rekordméretű tanzanit drágakővel 2020. június 24-én az észak-tanzániai Manyara régióban. Fotó: iflbert Rweyemamu  / AFP)