A Zöldek sorra szereztek meg fontos városokat, Párizsban nyert az eddigi polgármester

Rekordalacsony részvétel mellett a Zöldek szerezték meg a legtöbb francia nagyváros vezetését az önkormányzati választások vasárnap tartott második fordulójában, amelyen Emmanuel Macron államfő pártjának, a Köztársaság lendületbennek a jelöltjei sorozatosan vereséget szenvedtek.

A választásra jogosultak alig 40 százaléka járult vasárnap az urnákhoz, ez több mint 20 százalékkal kevesebb a legutóbbi, hat évvel ezelőtti választáshoz képest. Soha ilyen jelentős nem volt még a távolmaradás a francia helyhatósági választásokon. Az elnöki hivatal jelezte, hogy az államfőt „jelentősen aggasztja a nagyon alacsony választási részvétel”.

A második fordulót eredetileg március 22-én tartották volna, de a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozások március 17-i bevezetése után a kormány elhalasztotta azt. Az alacsony részvételnek ugyanakkor nem kizárólag a járványtól való félelem az oka, hanem a sajátos politikai helyzet is, ami nem kedvez az Emmanuel Macron államfő által alapított kormánypártnak, amely az előző, hat évvel ezelőtti választásokkor még nem létezett. A kormánypártnak emiatt jelenleg nincsenek képviselői az önkormányzatokban, így a kormánnyal elégedetlenek nem is tudták megbüntetni ezen a választáson a kormányt, csak nem mentek el szavazni.

A legtöbb nagyvárosban a Zöldek már az első forduló után előretörést könyveltek el, és vasárnap este aztán

Párizsban a jelenlegi polgármester, a szocialista Anne Hidalgo pedig azért tudott a szavazatok 49 százalékával a székében maradni, mert előzetesen koalícióra lépett a Zöldekkel. Ezen kívül több közepes városban is (Besançon, Poitiers, Annecy, Brest, Saint-Denis, Rouen, Cherbourg, Quimper, Chambéry, Périgueux, Morlaix, Nancy ) a szocialisták és a Zöldek összefogása győzött, ez utóbbiak vasárnap a baloldal legerősebb erejévé váltak.

A francia baloldal átrendeződése a Zöldek irányításával úgy történhetett meg az elmúlt években, hogy jóllehet Macron három évvel ezelőtt a centrumból nyerte meg az elnökválasztást, és a pártjába a jobbközép és a szocialista táborból is érkeztek politikusok, mára a közvélemény és az elemzők megítélése szerint is inkább jobboldali politikát folytat.

Az államfő számára „a vasárnapi zöld hullám a franciák lelkiállapotának barométere és annak a bizonyítéka, hogy a környezetvédelem a gondolkodásuk középpontjába került” – jelezte vasárnap este az elnöki hivatal. Ugyanakkor az elnök környezete arra is figyelmeztetett, hogy a Zöldek győzelme „relatív”, miután elsősorban a nagyvárosokban sikerült győzniük.

A 2017-es elnökválasztáson Macron legfőbb ellenfelének számító Marine Le Pen által vezetett radikális jobboldali Nemzeti Tömörülésnek sikerült megtartania a 2014-ben megszerzett közepes városok irányítását (Hénin-Beaumont, Fréjus, Hayange, Beaucaire), és vasárnap először szerzett győzelmet egy 100 ezernél több lakosú városban, a katalán Perpignanban, amelyet mostantól Le Pen volt élettársa, a párt alelnöke, Louis Aliot irányíthat.

A hagyományos jobboldal meg tudta tartani Toulouse-t és a 10 ezer lakosú városoknak mintegy a felét, de Marseille és Bordeaux elvesztése a Zöldek javára kudarcnak számít, míg a kormánypártnak sehol nem sikerült gyökeret eresztenie.

„A ma este csalódás, mert vannak helyek, ahol a saját belső széthúzásunk vezetett a nagy csalódást okozó eredményekhez” – ismerte el Sibeth N'Diaye kormányszóvivő, aki szerint a kormánypárt a következő hónapokban nem engedhet meg magának hasonló belső vitákat.

Egyedül a jobboldalról érkezett miniszterelnöknek, Edouard Philippe-nek sikerült a kormánypárt vereségét azzal mérsékelnie, hogy a normandiai Le Havre-ban 59 százalékos támogatottsággal megválasztották polgármesternek. Ugyanitt volt polgármester kormányfői kinevezése előtt is.

A köztársasági elnök mindenesetre azonnal gratulált a miniszterelnöknek a győzelemhez, és az elnöki hivatal tudatta, hogy a koronavírus-járványt követően szociális fordulatra készülő Emmanuel Macron hétfőn beszédet tart, amelyben várhatóan jelezni fogja, hogy a pár napon belül várható kormányátalakításkor milyen szerepet szán a Zöldeknek és saját pártja eddig háttérbe szorított balszárnyának anélkül, hogy feladná a mandátuma elején meghirdetett reformok folytatását.