Szoborparkot csináltat Trump a nemzeti hősöknek
További Külföld cikkek
- Az elmúlt évek legnagyobb támadását indították a szíriai kormány ellen, az orosz légierő segít visszaverni a lázadókat
- Még csak pár órája lépett életbe, de máris megsértették a tűzszüneti megállapodást Libanonban
- Mindenki menekül a fővárosból, rablóbandák vették át az uralmat Haitin
- Donald Trump szerint atomháború lett volna, ha ő nincs jóban Kim Dzsongunnal
- Robbanás volt Spanyolországban, többen meghaltak
Donald Trump elrendelte az "Amerikai hősök Nemzeti kertjének" létesítést - írta meg a BBC.
Az Egyesült Államok elnöke az ország függetlenségi ünnepén, A Rushmore-hegynél tartott beszédet, ahol bejelentette, hogy 2026 július 4-ég, tehát hat éven belül felavatják a szoborparkot.
Ezzel Trump azok ellen kíván fellépni, akik az utóbbi időben, a Black Lives Matters mozgalom elindulásával szobrokat döntöttek le.
A dühös csőcselék megpróbálja ledönteni alapítóink szobrait, el akarják torzítani a szent emlékhelyeinket.
- mondta az elnök beszédében.
A BBC szerint Trump listája a szobrot érdemlő történelmi szereplőkről azonban ellentmondásos lehet. Az alapító atyákat, George Washingtont és Thomas Jeffersont nem lehet kihagyni, de a listán szerepelhet Ronald Reagan, korábbi elnök, valamint Douglas MacArthur és George Patton, második világháborús hősök is. Szobrot kaphat még Harriet Tubman és Martin Luther King polgárjogi aktivisták is.
A szobor-listán olyan nevek is megfordulhatnak, akik nem amerikaiak, de "hozzájárultak a jövőbeli Egyesült Államok felfedezéséhez, fejlődéséhez vagy függetlenségéhez". Ilyen személy például Lafayette márki, Kolumbusz Kristóf, vagy Junipero Serra, a két utóbbi viszont messze nem hősies alak az őslakos amerikaiak szemében. Július elején több Kolombusz-szobrot is ledöntöttek.
A beszéd helyszíne ráadásul problematikusabb az őslakosok szemében, mivel a Rushmore-hegy eredetileg a lakota sziú törzs tulajdonában állt az 1800-as évekig, ráadául két rabszolgatartó elnök arcát is rámetszették a sziklákra. Számos indián nem is ünnepli a Függetlenség napját, ugyanis számukra ez összekapcsolódik szülőföldjük gyarmatosításával és kulturális szabadságuk elvesztésével. Az elnök beszédét megelőzően tüntetők el is barikádozták az egyik főutat, amely a látványossághoz vezet, de a rendőrség végül feloszlatta a tömeget.