Nyert a magyar állam ellen egy transznemű férfi Strasbourgban

Nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a Magyarországon letelepedett külföldi állampolgárok számára is biztosítania kell a magyar államnak a nemük jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást – számolt be honlapján az LMBTQI közösséget segítő Háttér Társaság egy öt éve húzódó ügyről szóló döntésről. Az ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága mondta ki. 

Az ítélet két hónappal azután született meg, hogy az Országgyűlés megszavazta a nem jogi elismerését ellehetetlenítő törvényjavaslatot. Tájékoztatásuk szerint 2015 nyarán kezdődött a most lezárult történet, ekkor érkezett Magyarországra Iránból egy transznemű férfi, aki menedékkérelmet nyújtott be. A magyar hatóságok megállapították, hogy hazájában transzneműsége miatt üldöztetésnek volt kitéve, ezért menekültként ismerték el. Iratai azonban továbbra is nőként hivatkoztak rá, ezért az akkoriban magyar állampolgárok számára közel másfél évtizede jól működő gyakorlat szerint kérelmezte nemének és nevének megváltoztatását.

A férfi a Háttér Társaság segítségét kérte, és a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, csakhogy a bíróság úgy látta, hogy vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában erre nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság a férfi alkotmányjogi panaszával összefüggésben 2018 nyarán „mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mivel a magyar jog nem biztosítja a letelepedett transznemű külföldi állampolgárok nemének jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást".

Az Alkotmánybíróság, írják, 2018. december 31-ig adott határidőt a jogalkotó számára a kérdés rendezésére, ám ez nem változott, sőt 2020 májusában Áder János aláírta a nemváltoztatást ellehetetlenítő törvényt. „Ez állampolgárságtól függetlenül minden transznemű és interszex ember számára ellehetetlenítette nemük jogi elismerését" – írják.

Az Alkotmánybíróság eljárásával párhuzamosan a férfi a Háttér Társaság segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A bíróság a csütörtöki ítéletben a korábbi joggyakorlatot megerősítve kimondta, hogy a nem jogi elismerésének szükségessége az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított magánélethez fűződő jog szerves része, és azt nemcsak az adott állam állampolgárai, hanem valamennyi, az adott állam területén tartósan tartózkodó személy számára biztosítani kell. Az alapelv kimondás mellett a bíróság a magyar államot 6500 euró (kb. 2,3 millió forint) kártérítés és 1500 euró (kb. 530 ezer forint) ügyvédi költség megfizetésére kötelezte.

Noha ebben az ügyben a bíróság a korábban említett transznemű törvény jogszerűségével kapcsolatban még nem tudott állást foglalni, a fenti ítélet előrevetítheti, hogy azt is egyezménybe ütközőnek találják majd.