Megegyeztek az etióp gátról

Etiópia, Egyiptom és Szudán végre közös nevezőre jutott a Nílus egyik ágára tervezett Nagy Reneszánsz gáttal kapcsolatban - írja az Al Jazeera. 

Június végén arról számoltunk be, hogy az országok újrakezdték a tárgyalásokat arról, milyen ütemben tölthető fel a Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát víztározója. Az Al Jazeera szerint Etiópia miniszterelnöke azt közölte, a három ország végre közös nevezőre jutott a gát használatának technikai részleteivel kapcsolatban, aminek köszönhetően áttörés következhet be a hosszas tárgyalásokban. Etiópiának ugyanis szüksége van a gátra az áramellátás fejlesztéséhez, Szudán és Egyiptom pedig félti a vízkészletét. 

Etiópia 2010-ben kezdte el építeni a 4,6 milliárd dolláros költségvetésű gátat a Kék-Níluson. A projekt sok viszályhoz vezetett a Nílus alsó szakaszán fekvő Egyiptommal és Szudánnal. Kairó az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult az ügyben.

Egyiptom még a gát működtetésének megkezdése előtt szeretne jogilag kötelező érvényű megállapodást kötni, ami biztosítaná, hogy a Nílus alsó szakaszán fekvő országok is hozzáférhessenek a szükséges vízmennyiséghez, és rendelkezne a jogi viták megoldásának módjáról.

Etiópia azzal fenyegetett, hogy ha nem születik megállapodás, az esős évszak beköszöntével, júliusban elkezdi megtölteni a 74 milliárd köbméteres víztározót. Ezt Kairó elfogadhatatlannak és illegálisnak tartja.

Etiópia a nílusi erőmű révén Afrika legjelentősebb energiaexportőrévé szeretne válni, míg Egyiptom számára a mezőgazdaságban, az iparban és a hazai édesvíz-szükséglet kielégítésében játszik nélkülözhetetlen szerepet a Nílus.