Vencel
10 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

A mexikói drogháború legvéresebb éve lehet az idei

000 1U54KE
2020.08.07. 19:31

Június 26-án, reggel fél hétkor Omar García Harfuch mexikóvárosi rendőr-főkapitány egy jó nevű, nagykövetségekkel teli negyedben autózott a munkahelye felé kíséretével. Egy kereszteződésnél azonban egy munkásokat szállító autó elállta az utat, amiből aztán tüzet nyitottak a rendőrfőnök kocsijára.

A RENDŐRFŐNÖK TÚLÉLTE A TÁMADÁST, MEGHALT VISZONT KÉT TESTŐRE – EGYIKÜK 38 TALÁLATOT KAPOTT – ÉS EGY MUNKÁBA IGYEKVŐ ÁRTATLAN NŐ. 

Az eset jól mutatja, mennyire elharapózott az elmúlt egy évben a mexikói kormány és a kartellek között zajló háború. Pedig Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök megválasztásakor azzal kampányolt, hogy visszaszorítja a szervezett bűnözés térnyerését.

A koronavírus-járvány alatt a kormánynak lett volna esélye rá, hogy visszaszorítsa az erőszakot, a kartellek azonban mindeddig anélkül vészelték át a válságot, hogy veszítettek volna az erejükből. A bandák már az eddig viszonylag biztonságosnak mondott fővárosban is merényleteket követnek el, akár a rendőrfőnök ellen is, miközben a járványhelyzetet is a maguk népszerűsítésére használják fel.

Elkanászodtak a kartellek

A régóta tartó mexikói drogháborúban a kartellek egymással és a sokszor korrupt rendőrség nem megvásárolt egységeivel is hadban állnak, ez utóbbit jól mutatja a Harfuch elleni merénylet. A rendőrfőnök szinte azonnal reagált az őt ért támadásra. Szerinte a jaliscói Új Generáció (CJNG) nevű bűnszervezet állt az akció mögött.

A bandának azonban nem csak ez a támadás van a számláján. Ugyanez a csoport lehetett annak a támadásnak a hátterében, amely során egy kábítószer-rehabilitációs központot támadtak meg. A CJNG legdurvább húzása az volt, amikor

JÚLIUS ELEJÉN A GYERMEKEI SZEME LÁTTÁRA ÖLTEK MEG EGY SZÖVETSÉGI BÍRÓT ÉS ANNAK FELESÉGÉT A NYUGAT-MEXIKÓI COLIMA ÁLLAMBAN. 

Uriel Villegas Ortiz február óta volt szövetségi bíró Colimában, előzőleg a szomszédos Jalisco államban dolgozott bíróként. Tevékenységével kivívta a hírhedt kartell ellenszenvét, két évvel ezelőtt ő ítélkezett egy kényes ügyben: az Új Generáció kartell fejének, Nemesio Oseguera „El Menchónak” a fiát átszállíttatta egy Egyesült Államok-beli börtönbe. 

A gyilkosság sebet ejtett az egész igazságszolgáltatási rendszeren és minden egyes mexikóin

– mondta Arturo Zaldivar, a legfelsőbb bíróság főbírája.

Az elmúlt időszak merényleteit a szakértők különbözőképpen értékelik. Egy BBC-nek nyilatkozó elemző, Falko Ernst szerint a bűnbandák évekig megúszták a felelősségre vonást, és ennek most megvan a böjtje. Falko szerint ráadásul egyes szövetségi államokban nincs nagy különbség a biztonsági erők és a szervezett bűnözők között. Az Új Generáció ugyanis behálózza a nem olyan jól képzett, és alulfizetett vidéki rendőröket. 

Ha a jaliscói kartell nyíltan ellenséges is, még mindig van kapcsolata az államigazgatás egyes részeivel. 

– mondta Falko. A Reuters szerint több szakértő hangsúlyozta, hogy a merényletek világosan mutatják a CJNG erejét, és cáfolják azt a vélekedést, miszerint Mexikóvárosban tulajdonképpen nincsenek drogkartellek.

Egy másik elemző, Tomas Guevara szerint azonban pont az ellenkezőjéről van itt szó. Szerinte a támadások a kartellek utolsó csapkodásai, hogy a víz felszínén maradjanak. Szerinte ezt jól mutatja, hogy a rendőrség nem sokkal a merénylet után már 20 gyanúsítottat előállított, demonstrálva, hogy a fővárosban igenis működik az igazságszolgáltatás.

Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök szerint a titkosszolgálat egyébként már tudott róla, hogy a jaliscói banda merényletet tervez a rendőrfőnök ellen, és erre figyelmeztették is Harfuchot.

Régi stratégiák újracsomagolva

Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök azt ígérte a 2018-as választások előtt, hogy elődjeinek hibáiból tanulva küzd majd az erőszakos bűncselekmények sokaságával, a korrupcióval, és az évek óta dúló drogháborúval. A híresen szerény jelölt győzelme diadal volt a mexikói baloldalnak, függetlenül attól, hogy az új elnök szervezett bűnözés ellen felvázolt terve nem sokban különbözött elődei stratégiáitól. 

López Obrador egyik elődje, Felipe Calderón 2006-ban hirdetett háborút a hadsereg bevetésével a drogkartellek ellen, amellyel véres összecsapások és rajtaütések lavináját indította el. Calderón beiktatása után két hónapon belül már 20 ezer katonával lépett fel a bűnbandák ellen. Csakhogy a fegyveresek nemhogy megfékezték volna, de éppen hogy szították az erőszakot. A hatóságokat ráadásul átjárja a korrupció, tulajdonképpen belülről is rohad a rendszer. Mindezt a következő elnök, Enrique Peña Nieto se tudta leküzdeni, sőt, az ő hivatali ideje alatt sikerült a hírhedt "El Chapó"-nak, azaz A Köpcösnek bravúrosan megszöknie egy börtönből. A később újra elfogott maffiavezér azt vallotta, hogy 100 millió dollárral vesztegette meg az elnököt. 

López Obrador az elnökválasztási-kampánya során amellett foglalt állást, hogy békésen kell megoldani a kormány és a bűnszervezetek közötti konfliktust. Még azt is felvetette, hogy egyes bűnözők amnesztiát kapjanak, amennyiben áldozataik családjai is beleegyezenek.

A politikus el akart térni elődei stratégiájától, csakhogy A RÉGI TERVEK LETTEK AZ ÚJ TERVEK. 

Végül ugyanis az elnök amellett döntött, hogy a fegyveres erők részei lesznek majd a kartellek elleni stratégiának, és engedélyezte hogy a hadsereg még négy évig részt vegyen a küzdelemben. Azonban az erről szóló rendelet nem szól arról, hogy pontosan milyen "rendkívüli helyzetekben" lehet bevetni a fegyveres erőket, ahogy az sincs tisztázva, hogy pontosan milyen külső ellenőrzéssel biztosítják, hogy nem lesz semmilyen visszaélés. Az egyetlen ellenőrző szerv ugyanis, amelyről említést tesznek, az a védelmi osztály, amellyel értelemszerűen közvetlen kapcsolatban áll maga a hadsereg.

Soha nem gondoltam volna, hogy López Obrador ilyen politikát folytat majd

- mondta a Guardiannek egy újságíró, Emiliano Ruoz Parra, aki korábban az elnök 2006-os sikertelen választási kampányának tudósítója volt. Parra hozzátette: az se jutott volna soha eszébe, hogy a bűnözés elleni fellépésben épp a hadsereg kap majd fontos szerepet. López Obrador a rendőrséget is katonai fegyverekkel szerelte fel a kartellek ellen.

A felmérések szerint Mexikóban nagy bizalommal tekintenek a hadsereg felé, ám a katonaságot már többször is vádolták az emberi jogok megsértésével és bűncselekmények elkövetésével.

A legvéresebb év lehet?

López Obrador ígérete nem teljesült egyelőre, az elmúlt időszakban nőtt a bűnözés. A BBC szerint a 2019-es és az idei évben olyan magas volt az egy hónapban elkövetett gyilkosságok száma, mint a 2009 és 2011 közötti időszakban, a drogháború eddigi legsúlyosabb éveiben. A BBC szerint április 20-án 24 órán belül 114 gyilkosságról szerzett tudomást a rendőrség, majd másfél hónappal később ez a rekord is megdőlt, és 177 gyilkossággal június 7. lett a legvéresebb nap az évben.

Ha ez a tendencia folytatódik, könnyen lehet, hogy a 2020-as év lehet a legtöbb áldozatot követelő év a drogháború 14 éves történelmében. 

2019-ben több mint 31 ezer embert gyilkoltak meg. A statisztika szerint Mexikó legveszélyesebb térsége a központi fekvésű Guanajuato állam, ahol 3211 embert gyilkoltak meg az idén eddig. Ezt követi Baja California állam 2657, México állam 2603, Jalisco állam 2465 és Chihuahua állam 2379 gyilkossággal.

Mindettől függetlenül López Obrador népszerűsége igen magas, a Guardian szerint 70 százalékos a támogatottsága. Ösztöndíjakat alapított, és új segélyeket vezetett be, amelyeket a farmerek és a nyugdíjasok kapnak. Egy Washington Postnak nyilatkozó kukoricatermesztő például évek óta nem kapott támogatást a gazdálkodására, López Obrador elnöksége óta azonban nem csak ő, hanem fogyatékossággal élő rokonai is kaptak segélyt.

Az elnök ugyanakkor időnként egészen elnéző tud lenni a bűnözéssel szemben: egy alkalommal például kijelentette, hogy inkább megbocsát a korrupt politikusoknak, minthogy üldözze őket, ugyanis nem tartja magát bosszúálló típusnak. Ezt jól illusztrálja, hogy az elnök még a börtönben ülő drogbáró, Joachín Guzmán, vagyis a "Köpcös" 92 éves édesanyjával is találkozott a koronavírus-járvány alatt. A találkozót rögzítő videót az elnök később azzal védte, hogy egyszerűen csak egymásba futottak, neki pedig szóltak, hogy az idős asszony szeretne vele váltani pár szót. Az elnök hozzátette, hogy

"MEXIKÓ RÁKFENÉJE A KORRUPCIÓ, NEM PEDIG EGY TISZTELETREMÉLTÓ NYUGDÍJAS, LEGYEN BÁRKI IS A FIA".

A Köpcös volt egyébként a Sinaloa kartell feje, ami a drogbáró fiának elfogásakor elég nagy balhét rendezett az azonos nevű mexikói tagállamban. A bűnszervezetet a nyolcvanas években alapították, azóta ők az Egyesült Államok-beli drogpiac egyik legnagyobb mexikói beszállítói.

Rajtuk kívül a legnagyobb kartellek közé tartozik a már korábban is említett Jaliscói Új Generáció (CJNG). Bár a szervezet 2010 körül alakult, azóta az ország egyik legnagyobb bandájává nőtték ki magukat. A bandavezér, Ruben Oseguera korábban maga is rendőrtiszt volt. A BBC szerint a férfi 10 millió dolláros vérdíjjal az ország körözési toplistáján az egyik legelőkelőbb helyet foglalja el.

Az egyik legrégebbi banda az Öböl kartell, amelyet valamikor a nyolcvanas években alapítottak. Főleg kábítószer-kereskedelemmel foglalkoznak, a kilencvenes évekre pedig már dollármilliók folytak be a szervezetbe a drogkereskedelem révén. Mindezt úgy sikerült elérniük, hogy jó kapcsolatot ápoltak korrupt politikusokkal és tisztviselőkkel. A kétezres években viszont a szervezet két vezetőjét is börtönbe csukták, egyet pedig összecsapásban lőttek le a mexikói rendőrök. Az Öböl kartell azóta szétaprózódott és meggyengült - írta a BBC.

Profitálnak a drogbárók

És ha már Mexikó rákfenéje: természetesen náluk is felütötte a fejét a koronavírus, tetézve az eddig megoldatlan problémák hegyét. Az országban jelenleg 338 913 fertőzöttről tudni, amivel Mexikó, a járvány súlyosságát tekintve, hetedik helyen áll a világban. Nem meglepő, hogy sorra érik a kormányt a kritikák, hogy nem vették időben elejét a vírusnak, illetve, hogy nem foglalkoznak eleget a problémával, a mexikóiak egy része nem jut munkához, élelemhez.

ÉS HOGY KI REAGÁLT GYORSAN, ÉS HATÉKONYAN Az EMBEREK PROBLÉMÁIRA? TERMÉSZETESEN A KARTELLEK. 

A bűnszövetkezeteknek új lehetőségeket adott a járvány, hogy kiterjeszthessék a jótékonysági tevékenységeiket. A gazdag drogbárók ugyanis gyakran alkalmaznak olyan pr-fogásokat, mint az ételosztás, vagy akár iskolák és templomok építtetése. Ezekről a szokásaikról pedig természetesen eszük ágában sem volt lemondani, amikor azok még nagyobb hatást érhetnek el. A kartellek ráadásul amúgy is ott a legaktívabbak, ahol magas a munkanélküliség és a nélkülözés. Talán magyarázni sem kell, hogy az ételosztásokkal és jótékonykodással a kartellek a maguk oldalára állítják az embereket, akik aztán később sem fogják őket feljelenteni a hatóságoknál.

A kormány egyébként már március közepén kijárási korlátozásokat vezetett be. Ezzel kapcsolatban mindenki azt várta, hogy a bűnözés is csökken, csakhogy pont az ellenkezője történt: a BBC egyik tudósítója szerint márciusban egy hónap alatt 300 embert öltek meg, a mi a 2006-ban kirobbant drogháború kezdete óta a legmagasabb adat.

López Obrador ezért arra kérte áprilisban a kartelleket, hogy az ételcsomagok osztása helyett inkább vegyenek vissza az erőszakból. Nem úgy tűnik viszont, hogy a helyzet sokat változott volna. 

Nem hagyjuk, hogy megfélemlítsenek bennünket

– nyilatkozta nemrég Andres Manuel López Obrador hozzátéve, hogy senki ellen nem akar háborút hirdetni. Kérdés, hogy a koronavírus alatt saját magukat népszerűsítő drogbárókkal hogyan fog megküzdeni, és a merényletekre és növekvő erőszakra reagálva hajlandó lesz-e stratégiát váltani.

(Borítókép: Töltényhüvelyek az Omar Garcia Harfuch elleni támadás helyszínén, 2020. június 26-án. Fotó: Pedro Pardo / AFP)