Vilhelmina
8 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Ahogy kell, 80 százalékkal hatodszor is elnök Lukasenko

000 1WE0ES
2020.08.09. 19:54 Módosítva: 2020.08.09. 23:17

Lezárult az elnökválasztás Belaruszban, de mellékes, mennyivel nyert papíron az országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko. Az exit poll szerint Lukasenko 79,7 százalékot kapott, Szvetlana Tyihanovszkaja 6,8-at, akik mögött még további három jelölt volt.

A meghatározó azonban az lesz, milyen mértékű tiltakozó tüntetések lesznek a vitatott eredmények láttán, és hogy azt milyen erőkkel igyekszik felszámolni a hatalom. Az ellenzék szerint az elmúlt három évtized legnagyobb tüntetési sorozata várható.

Egyelőre annyit tudni, hogy az első számú ellenzéki jelölt, Szvatlana Tyihanovszkaja stábjából vasárnapra nyolc embert előállítottak. A korábbi napokban is gyakran elbeszélgettek a rendőrök az aktivistákkal.

„Lehet, hogy Lukasenko valameddig még vasököllel hatalmon tud maradni, de ez már a vég kezdete. Egy hónapja még kevesebb esélyt adtam erre” – mondta az Indexnek Alekszandr Kornyenko. A lengyelországi központtal működő Belsat újságírója szerint az ellenzékiek őrizetbe vétele után sokakat az is feltüzelt, hogy vasárnap hosszú sorban állás után sem tudtak szavazni. „Sokuk helyett szavazhattak is, sok helyen így is tömve voltak az urnák” – mondta Kornyenko, aki úgy érzi, ezúttal az is növelte volna a Lukasenkóval elégedetlen választók aktivitását, hogy az ellenzék lényegében egyesülni tudott – igaz, az elnökön kívül így is négy jelölt volt – főszereplővé Szvatlana Tyihanovszkaja vált, aki azután kezdett aláírásgyűjtésbe – és szerzett százezret, amit a választási bizottság is hitelesített – hogy férjét, Szergej Tyihanovszkij bloggert május elején őrizetbe vették.

Lukasenkónak ez mindenképp az egyik legnehezebb választása – bár 2006-ban és 2010-ben is voltak komolyabb tiltakozó tüntetések, amelyeket letartóztatásokkal és komoly erők bevetésével oszlatott fel a rendőrség –, most azonban a koronavírus következtében súlyos gazdasági nehézségekkel is szembesülnie kell.

Az elnök szokatlan módon még Oroszországot is megvádolta, hogy fegyveresekkel akarja destabilizálni az országot – ez a szerep korábban inkább Ukrajnának és az EU-ból Litvániának és Lengyelországnak jutott ki. Igaz, Lukasenko ügyelt arra, hogy közvetlenül ne a Kremlt okolja a zsoldosok átdobásával, akik közül 33 fegyverest őrizetbe is vettek. Az elnök meg nem nevezett oligarchák akciójáról beszélt, így bőven hagyott teret a gyors békülésre Moszkvával, amely annyit elismert, hogy ott Isztambulba igyekvő emberek voltak, akik azonban nem zsoldosok – azt ugyanis az orosz törvények nem ismerik el – hanem magán biztonsági szolgálat tagjai.

Vasárnap Lukasenko már arról beszélt, hogy egyes országok feszültséget akarnak provokálni Oroszország és Belarusz között, de ezt nem hagyja, a két ország „mindig együtt lesz”. Igaz, kapcsolatuk nem felhőtlen, hiszen Belarusz egyre kevésbé számíthat az olcsó orosz olajra, amelynek hazai feldolgozásából és nyugati exportjából jelentős bevételre tett szert. „Valóban felróttam Oroszországnak, hogy a testvéri kapcsolatból egyre inkább partneri lett. Az orosz elnök biztosított, hogy kapcsolatunk továbbra is testvéri lesz” – idézte Lukasenkót a Newsru.com.

Lukasenko a 2000-es évek óta külpolitikáját az EU és Moszkva közötti egyensúlyozásra építette fel, természetesen Moszkva javára, ám épp annyira, hogy a Nyugat számára garanciát jelentsen arra, hogy nem engedi meg Belarusz teljes integrálódását Oroszországba. (Már csak azért sem, mert ezzel ő elveszítené hatalmát.) Moszkvának pedig arra adott biztosítékot, hogy az ország nem közeledik a NATO-hoz és az EU-hoz.

Mostanra azonban ez a megállapodás Moszkvát már nem elégíti ki: cserébe a sajátos posztszovjet rendszer anyagi támogatásáért – ami hitelt és olcsó energiahordozókat jelentett – már az ország fokozottabb betagozódását várja el.

Lukasenko pillanatnyi vádja, amely szerint Oroszországból érkezők akarták destabilizálni az országot, elsősorban a Nyugatnak szólt. A belarusz vezető vélhetően azt akarja megmutatni, hogy nélküle Moszkva megkezdené az ország bekebelezését, ezért a külvilág jobban jár, ha elfogadja Lukasenkót elnöknek, azaz, szankciók nélkül elnézi azt is, ha esetleg nagy erőkkel kell fellépnie a szabad választásokat követelő tömeges tüntetésekkel szemben.

Igaz, egyelőre a helyzetet ismerők szerint Lukasenko helyzete nem sokkal ingatagabb, mint korábban. A rendőrség, a hadsereg és a szolgálatok továbbra is egységesen mögötte állnak, és a legszükségesebb anyagi forrásokat fenntartásukhoz az elnök képes megszerezni.

Hivatalosan a választás érvényes, hiszen az 50 százalékot meghaladta – ezek jelentős részét már előzetesen leadták. A levélszavazatok ellenőrzése azonban lényegében megoldatlan, az ellenzék ezért is kérte az embereket, hogy lehetőleg csak a választás napján, augusztus 9-én szavazzanak.

Borítókép: Alekszandr Lukasenko - AFP Fotós: Sergei Gapon