Agyonlövünk, ha nem mentek haza

A levelet eredetileg egy kisebbségi közösségi vezetőnek küldték el, aki feljelentéssel élt. A szerző a megszólításban egyszerűen seggfejnek nevezi az érintetteket, majd kifejti, hogy az IT-szektorban és a professzionális területeken amerikai polgárok veszítették el a munkahelyüket a sok indiai és kínai miatt. Már többször figyelmeztették őket, hogy haladéktalanul hagyják el az országot és menjenek vissza oda, ahonnan jöttek, de most nem maradt más választás, mint „kíméletlenül lelőni őket a munkahelyeken, a közösségekben, az uszodákban vagy a sportpályákon".

Az irvingi rendőrség azt mondja, hogy egyelőre egyedi és elszigetelt esetnek látják a történetet. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy temérdek véres esetet láttunk az elmúlt években, amikor egy magányos fenyegető végül valóra is váltotta gyilkos lázálmait. Az ügyet ennek megfelelően extrém komolysággal kezelik. Speciális nyomozót jelöltek ki a feladatra, és kérik a lakosság segítségét, ha bárkinek tudomása van mélyebb információkról.

Mondani se kell, hogy a hírhez kapcsolódva nem csak együttérző, de rasszista kommentek is megjelentek. Vannak viszont érvelő hangok is, például, hogy az amerikai oktatási rendszer

Mások azt teszik szóvá, hogy a külföldi IT-munkások alacsonyabb munkabér-igénye versenyképtelenné teszi az amerikai szakembereket. Olyan hang is megszólalt, hogy az amerikai IT-sok között sok a pályaelhagyó vagy a saját vállalkozásra átnyergelő start-up alapító, és az ő hűlt helyükre nyilvánvalóan külföldiek özönlenek be.

Ez így is van. Az Inc. szakmai magazin értékelése szerint a Szilícium-völgy, ahogy az amerikai tech-ipart jelképesen nevezik, akkor is munkaerőhiánnyal küzdene, ha minden amerikai IT-s szakembert alkalmazna. A programozói igények az egekbe szöktek az elmúlt években, párhuzamosan azzal, hogy az ipar, a honvédelem, a kereskedelem, a szórakoztatás és az élet szinte minden más területe a digitális megoldások felé fordul. Az igények rendkívül diverzifikáltak lettek: az egyszerű üzenő appoktól fel a komplex játékokig, a bonyolult gyógyszeripari, pénzpiaci vagy repülőgépgyártási megrendelésekig. Vagyis mindenkinek jut hely és feladat, és nem szükséges mindenhol a legmagasabb programozói vagy hálózatkezelői képzettség.

A Bloomberg úgy gondolja, hogy az ország bevándorlási politikája átszabásra szorul, persze amerikai testre szabva és védve a hazai munkavállalókat. Az viszont nem lehet nemzeti érdek, hogy a bevándorlási korlátozások olyanokat is kizárjanak, akiknek képzettségére vagy tehetségére égető szükség volna.

A YOH nevű tehetségkutató vállalat szerint jelenleg öt üres állás vár minden szoftverfejlesztőre. Számításuk szerint 250,000 számítástechnikai állás van szabadon országszerte. Az ACT applikációfejlesztő cég szerint 2020 végére ez a szám 1.4 millióra fog emelkedni.

Eközben az USA-ban végző hallgatók a helyek 29%-át tudják majd elfoglalni, és ezt már az Amerikai Munkaügyi Hivatal is jelzi.

A tech-óriások, mint a Facebook, a Google és a Microsoft nem alkalmaznak alacsony képzettségű külföldieket, hanem az IIT (India) vagy a Tsinghua (Kína) diplomásaira vadásznak, és kimagasló fizetésekkel csábítják őket. „Ezek a fiatalok minden tekintetben versenyképesek, és a nagy helyzet az, hogy mi lopjuk el őket onnan, nem pedig fordítva” – mondja Jocelyn Goldfein. Korábban ő volt a Facebook mérnöki igazgatója, tehát valószínűleg van némi fogalma arról, miről beszél.