Néha maszkkal, néha anélkül – így kezdték a németek az újabb járványtanévet

Szerző: Szenyéri Viktória

A nyári szünet végén minden diák és tanár nehéz szívvel tér vissza az iskolákba, ez az érzés pedig hatványozottan igaz az idei tanévre. A koronavírus gyökerestől felforgatta az oktatás hagyományos módszereit minden országban, a kérdés csak az, hogy mennyire fogja a megváltozott élet befolyásolni az új tanévet.

„Néha maszkkal, néha anélkül” – írta a Spiegel hetilap online kiadása arra vonatkozóan, hogy a különböző tartományok vezetői eltérő előírásokkal határozzák meg az intézményeknek az új tanévkezdés feltételeit.

Normál rend és aggályok

Németországban az előző félévhez mérten már sokkal átgondoltabb stratégiát dolgoztak ki az oktatási intézményekre, hogy minél hatékonyabban tudják megfékezni és csökkenteni a második hullám terjedését.

Ez azonban nem feltétlenül lehetséges, a szülők, tanárok pedig aggódnak és a járvány következményeitől tartanak.

A leginkább vírusfertőzött tartományok Németországban Észak-Rajna–Vesztfália (Nordrhein-Westfalen), Bajorország (Bayern), Baden-Württemberg, Alsó-Szászország (Niedersachsen) és Hessen. Ezeken a területeken a legnagyobb az esélye, hogy beteg vagy vírushordozó személyt találnak az iskolákban.

Ingyenteszt a pedagógusoknak

A tesztelés az oktatás megkezdése előtt és utána is folyamatosan zajlik, sok tartományban a pedagógusok ingyen elvégeztethetik a tesztet. Számos iskolában – többek között Stuttgartban és környékén – pedig mindenkit igyekeznek letesztelni a hatóságok.

A legtöbb régióban, Magyarországtól eltérő módon, már augusztus óta folyik az oktatás. A hagyományokhoz hűen az északi tartományokban kezdődik hamarabb a tanév. Elsőként, augusztus 3-án Mecklenburg-Elő-Pomerániában (Mecklenburg-Vorpommern) tértek vissza a diákok az intézményekbe.

Augusztus vége felé azonban az 563 iskolából már hatban találtak fertőzött személyt, két iskolát teljesen, a többit csak részlegesen zárták be, és több száz gyermek került karanténba. Az eset azonban nem egyedi, több más tartományban is az elvártak alapján az oktatás megkezdésével nőtt a fertőzöttek száma.

A legszigorúbb tartomány

A legnépesebb szövetségi államban, Észak-Rajna–Vesztfáliában augusztus 12-én indult el a tanév közel 5500 iskolában és 2,5 millió diákkal. Az összes tartomány közül talán itt vezették be a legszigorúbb szabályokat és óvintézkedéseket, de már az első tesztelések során negyven esetben a tanároknál, közel 400 főnek pedig a diákok között lett pozitív az eredménye.

Négy iskolát teljesen, több mint 30 intézményt részlegesen zártak be, valamint 350 tanár és 5900 fiatal és gyermek került karanténba.

Augusztus 31-ével Bajorország és Baden-Württenberg kivételével minden iskolában elindult az oktatás, így szinte biztos, hogy a vírus más tartományok intézményeibe is bekerül, és a tesztelések során ők is számíthatnak a karanténra.

Németországban egyelőre megoszlanak az álláspontok arról, hogy egy fertőzött személy esetében hány további személyt rendeljenek majd karantén alá.

A fertőzöttek számát, ami után a teljes iskola karantén alá kerül, a tartományok és intézmények külön határozzák meg. Ugyancsak nincs igazán kidolgozott válasz arra a kérdésre, hogy stagnáló esetszámnál az iskola folyamatosan online működjön a tanév folyamán, vagy csak bizony személyeknek/csoportoknak legyen kötelező az online oktatás.

A lehetőségekhez mérten kis csoportok

A tartományok igyekeztek már az oktatás megkezdése előtt kisebb csoportokba osztani a diákokat, amelyeket egész évben szeretnének megtartani, segítve ezzel a megfelelő távolságtartást és a betegség lassabb terjedését. Számos iskolában, magas diákszámnál azonban ez nem igazán kivitelezhető.

A két népes déli tartomány esetében Bajorországban szeptember nyolcadikán, Baden-Württembergben pedig egy héttel később, tizennegyedikén kezdődött meg a tanítás. A két súlyoson fertőzött térség szigorú intézkedésekkel próbálja megfékezni a vírus terjedését és fenntartani a hagyományos oktatást.

Stuttgartban már az előző tanévben, a pünkösdi szünet után kinyitottak az iskolák. Egy „rotációs rendszert” bevezetve indult újra az iskolai élet, amelynek során nem minden tanuló tartózkodott egyszerre az épületben egyazon időben, az egyes évfolyamok váltották egymást, hogy ezáltal tartsák az elvárt távolsági követelményeket és csökkentsék a megbetegedés kockázatát.

Az iskolák az új tanévben is igyekeznek ezt a rendszert alkalmazni. Baden-Württembergben mindenhol próbáltak kisebb, elkülönített csoportokat kialakítani az osztályokból annak érdeklében, hogy a diákok minél kevésbé keveredjenek egymással.

A maszkhasználat az órákon kívül mindenhol kötelező az iskola épületeiben és az udvaron is. Az a szülő, aki nem szeretné, hogy a gyermeke a hagyományos órákon vegyen részt, kérvényt nyújthat be, így a gyermek online folytathatja a tanévet.

Maszknapok

Bajorországban Markus Söder tartományi miniszterelnök is kötelező maszkhasználatot rendelt el minden intézményben – az általános iskolák kivételével – az első kilenc oktatási napra.

A konstans módon növekvő esetszám miatt további előírások és óvintézkedések várhatók, melyeket a következő napok eredményei fognak eldönteni. Ha kilenc nap után is magas az esetszám, akkor ez a kilenc nap maszkhasználat tovább hosszabbodhat.

A két déli tartománnyal ellentétben Észak-Rajna–Vesztfáliában enyhítéseket jelentettek be szeptember elsejével. Yvonne Gebauer, a tartomány oktatási minisztere közölte, hogy a hónap kezdetétől már „nem lesz szükség” maszkviselésre. Számos intézmény követi ezt a példát, és úgynevezett „önkéntes megállapodásokat” kötöttek arról, hogy kell-e továbbra is viselni az órák alatt a maszkot.

A bejelentés ellenére a szülők és pedagógusok szkeptikusak, és sokan inkább mégis viselik a maszkot, mert nagyobb biztonságérzet nyújt számukra.

Hessen tartományban is enyhítő intézkedéseket hoztak. A kis oktatási csoportokat fenntartják, de a maszkhasználat már nem kötelező az órák alatt, csak a szünetekben, a közösségi terekben és az udvaron. Az ajánlott 1,5 méter távolságot sem veszik már olyan szigorúan az intézmények, és nem kötelezik erre a diákokat és szülőket sem.

Általánosságban tehát elmondható, hogy az emberek Németországban is aggódva figyelik az iskolák megnyitását. Az életet átszövi a bizonytalanság és a kérdések, melyekre csak a következő hetek eseményei fognak választ adni.

Az iskolák újranyitásával kapcsolatban nyilatkozta Philipp Henneke, a Freiburgi Egyetemi Gyermekklinika Gyermekinfektológia és Reumatológia Osztályának vezetője, hogy

„az iskolák megnyitásának kockázata nem lépi túl azt, amit más társadalmi összefüggésekben látunk. Mindenhol fennáll a kockázat”.

Nem lesz teljes zár

Valószínűsíthető, hogy az iskolákat teljesen nem fogják bezárni országszerte, mint az előző félévben, a tartományok pedig maguk dönthetik el egyénileg kidolgozott stratégiával, hogy hogyan kezelik az iskolákban a koronavírus terjedésének megelőzését és kezelését.

Azonban fel kell készülni arra a szituációra is, amikor az iskolákat átmenetileg mégis be kell zárni, valamint arra, hogy az év hátralévő részében online kell folytatni az oktatást.

Ehhez a tartományok is saját megoldásokat dolgoztak ki, és ezeket igyekeznek folyamatosan fejleszteni. A tartományokra bontott digitális portálok listája többek között megtalálható a német „Kultusministerkonferenz” oldalán. Az online lehetőségek száma pedig bővülni is fog, ha a távoktatás elrendelése megtörténik az iskolákban.

Az iskolákhoz hasonlóan az egyetemeknek és más felsőoktatási intézményeknek is nehéz a helyzete. Sok közülük ismét a szemeszter elhalasztása mellett döntött, a legtöbb egyetemen és főiskolán csak november elején kezdődik majd a szemeszter. Az intézmények, hasonlóan a magyarországi helyzethez, maguk dönthetik el, hogy online, hagyományos vagy egyéb formában kezdik meg az új félévet. Hogy milyen lesz az évkezdés számukra, hogyan hidalják át a koronavírus okozta nehézséget, arra azonban majd csak két hónap múlva lehet választ adni.

(Forrás: stuttgarter-nachrichte,swp.de, wdr.de, merkur.de, stuttgarter-zeitung.de, sueddeutsche.de 1, 2, spiegel.de 1, 2, 3, kmk.org, zdf.de)