Ismét megfenyegették a Charlie Hebdót
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
Nyílt levélben fejezte ki támogatását mintegy száz francia sajtótermék a Charlie Hebdo francia szatirikus lapnak, amely újabb fenyegetést kapott – adta hírül az MTI. Miközben a franciaországi dzsihádista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015 januárjában elkövetett, tizenhét halálos áldozatot követelő párizsi támadások pere folyik a párizsi esküdtszéken, a lap humánpolitikai igazgatója, Marika Bret olyan halálos fenyegetéseket kapott, hogy az öt éve állandó rendőri védelem alatt álló nőt a múlt héten tíz perc alatt menekítették ki a lakhelyéről, s jelenleg saját szavai szerint „politikai menekültként” kénytelen a barátainál meghúzni magát. A Le Point jobboldali hetilapnak a humánpolitikai igazgató azt mondta, hogy „elképesztő mértékű a gyűlölködés a Charlie Hebdo körül”.
Az öt évvel ezelőtti iszlamista támadás perének nyitónapján, szeptember 2-án a lap újra megjelentette a Mohamed prófétából gúnyt űző karikatúrákat. A francia társadalom túlnyomó többsége üdvözölte a lépést, néhány muzulmán országban azonban elítélték, az al-Kaida terrorszervezettől pedig ismételten több fenyegetést is kapott a lap. A főszerkesztő, Riss a francia hírügynökségnek azt mondta:
Muszáj volt, hogy azt javasoljuk a sajtónak, gondolkodjon el egy közös válaszon, amelyet ez a helyzet megkövetel.
A közös fellépés a francia közvéleményhez intézett nyílt levélben öltött formát, amely a szerdán megjelent új lapszám címlapján, valamint a csatlakozó sajtótermékekben is megjelent, köztük számos országos és regionális lapban, valamint szinte minden rádió és televízió honlapján. Az
EGYÜTT VÉDJÜK MEG A SZABADSÁGOT
címmel megjelent kiáltvány idézi a francia nemzetgyűlésben 1789-ben elfogadott Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, kiemelve, hogy a szólásszabadságot támadások érik, „olyan új totalitárius ideológiákkal, amelyek azt állítják magukról, hogy vallási szövegek inspirálják”.
Szükségünk van önökre. A mobilizációra. A szabadság ellenségeinek meg kell érteniük, hogy mindannyian elszánt ellenfeleik vagyunk, függetlenül attól, hogy a véleményünk és a hitünk különböző
– fogalmaznak az aláírók.
Titkos helyen a szólásszabadság jelképe
A 12 rajz eredetileg a Jyllands-Posten című dán napilapban jelent meg 2005. szeptember 30-án, a Charlie Hebdo egy évvel később közölte őket. Van, amelyiken a próféta turbán helyett bombát visel a fején, vagy kést ránt két lefátyolozott nőre.
A francia szatirikus lapot a közlés után többször megfenyegették, a szerkesztőséget felgyújtották, majd 2015. január 7-én két francia dzsihádista hatolt be a szerkesztőségbe. Tizenkét embert megöltek és tizenegyet megsebesítettek. A lap hét legfőbb karikaturistáját, köztük a főszerkesztő Charbt is kivégezték.
A támadókat két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk agyonlőtt egy rendőrt, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, közülük négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat.
A három napig tartó támadásokban tizenheten vesztették életüket, köztük három rendőr, és huszonegyen sebesültek meg. A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 250 ember vesztette életét.
A Charlie Hebdo elleni támadást az al-Kaida terrorszervezet jemeni szárnya, az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) vállalta magára, a zsidók elleni merénylet elkövetője az Iszlám Állam dzsihádista szervezet katonájának mondta magát.
A támadást követően a Charlie Hebdo elköltözött, biztonságát megerősítették, és a szerkesztőség jelenleg is titkos helyen dolgozik. A lap munkatársai az elmúlt években is több halálos fenyegetést kaptak, miközben az újság világszerte a szólásszabadság jelképévé vált.