Szabina
7 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Trump: Kína szabadította a világra a vírust

2020-09-22T152704Z 1992725505 RC2Q3J96QGTN RTRMADP 3 UN-ASSEMBLY
2020.09.23. 09:13
Szürreálisan alakult az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakának 75. születésnapi nyitánya: a koronavírus-járvány miatt jórészt online rendezvényen a brazil elnök beszéde technikai okokból megszakadt, Donald Trump pedig Kínát támadta, amiért szerinte elterjesztette a Covid–19-et a világban. Peking jelen lévő képviselője visszautasította ezt. Borhi László jelenkortörténész az Indexnek arról beszélt: a világszervezet csak részben töltötte be faladatát az elmúlt 75 évben.

Gyorsan a lényegre tört Donald Trump amerikai elnök, aki keddi felszólalásában számos területen Pekinget támadta, mindenekelőtt azért, mert állítása szerint a világra szabadította a „Kína-vírust”, „ezt a láthatatlan ellenséget”. 

El kell számoltatnunk a nemzetet, amelyik a világra szabadította ezt a pestist!

– mondta az amerikai elnök, aki ugyanakkor fogadkozott: le fogják győzni a vírust és a világjárványt. 

Szokatlanul rövid, mindössze hétperces és a koronavírus-járvány miatt videóra előre felvett beszédében Trump mással is megvádolta Kínát. Így többek között azzal, hogy 

  • szennyezi a környezetet,
  • túlhalászattal károsít meg más országokat. 

Mindeközben az ENSZ közgyűlésének New York-i üléstermében a kínai küldött kínosan feszengett; ha kis létszámban is, de diplomaták ugyanis jelen voltak a teremben. Peking képviselője visszautasította az elhangzott vádakat, de Hszi Csin-ping kínai elnök felszólalása csak később következett. 

A teremben ülő amerikai diplomata pedig Trumpot dicsérgette, mielőtt felkonferálta volna az elnököt.

Büszkén teszem Amerikát az első helyre 

– mondta beszédében Trump, akinek már 2016-ban is ez volt a választási mottója, mostani felszólalása pedig óhatatatlanul is kampánybeszéd, pár héttel a novemberi elnökválasztás előtt. 

Trump az Egészségügyi Világszervezetet, az ENSZ-hez tartozó WHO-t is támadta, amiért az szerinte falazott Kínának. Az elnök szerint továbbá, ha az ENSZ fel akar nőni a feladatához, többet kell tennie olyan területeken, mint 

  • a terrorizmus elleni küzdelem,
  • a nőkkel szembeni agresszió felszámolása, 
  • a kényszermunka felszámolása,
  • a vallási kisebbségek védelme.

Amerika mindig vezető szerepet játszott az emberi jogokban 

– bizonygatta, olyan történelmi példára is hivatkozva, mint a homoszexualitás büntethetőségének felszámolása. 

Trump előtt a jobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro szólalt fel, aki kiállt amerikai szövetségese mellett – így abban is, hogy másokra hárította a felelősséget a járvány kapcsán, a médiát pánikkeltéssel vádolva meg. Bolsonaro a nyáron maga is koronavírusos volt. 

Szürreális születésnap

A csak az Egyesült Államokban több mint hatmillió embert megfertőző világjárvány szürreálissá tette a közgyűlés idei ülésszakát; ennek külön pikantériája, hogy ezen a héten 75 éves az ENSZ. 

A világszervezetet sokan azzal vádolják – számos fontos tevékenysége, így a segélyezés elismerése mellett –, hogy a világpolitika margójára szorult: vagy nem hoz kardinális döntéseket, vagy pedig nem tud ezeknek érvényt szerezni. 

Az alapító atyák alighanem többet vártak, amikor 75 évvel ezelőtt létrehozták az ENSZ-t: a világszervezet nem vált nemzetek feletti fórummá

– mondta az Indexnek Borhi László, az Indianai Egyetem történészprofesszora, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudományos tanácsadója. 

Ő is úgy látja: sokak szerint nemzeti érdekek ütköznek a szervezeten belül is, továbbá a kollektív biztonság elve nem képes megakadályozni a fegyveres agressziót.

Ezzel együtt bizonyos fokig ellátja a feladatát: elődjével, az impotenssé vált Népszövetséggel ellentétben máig nem szűnt meg, és a nemzetközi diplomácia fontos konzultációs fóruma maradt

– teszi hozzá Borhi. 

A Biztonsági Tanács (BT) állandó tagjainak összetétele az 1945-ös állapotokat tükrözi, és ma a választóvonal a Nyugat, illetve Oroszország és Kína között húzódik. Volt rá hangsúlyos példa – 1950-ben, a koreai háború idején –, amikor BT-határozattal gyakorlatilag megmentették Dél-Koreát az északi agressziótól. De ma az állandó tagok egymást tartják sakkban a vétójoggal, és az sem biztos, hogy jó lenne, ha nem lenne vétójog, és így játszanák ki a szervezetet. 

(Borítókép: REUTERS/Mike Segar )