Ha nincs felelős, utcára megy az amerikai tüntető

Sokáig tartja magában a feszültséget az amerikai tüntető, de ha súlyosan sérül az igazságérzete, gyorsan elszabadul a pokol. Mint most is, amikor Amerika-szerte utcára vonultak tömegek, miután egy vádesküdtszék szerint közvetlenül senki nem felelős egy fiatal fekete nő, Breonna Taylor haláláért, akit pedig márciusban szitává lőttek a rendőrök egy razzia során a Kentucky állambeli Louisville-ben. Mentségükre szolgált, hogy a nő mellett az ágyban fekvő barátja lőtt először, betolakodóknak nézve a rendfenntartókat. 

Ez visszatérő minta az amerikai tüntetéshullámok dramaturgiájában.

Ugyanilyen okból szökkent szárba a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak, BLM) mozgalom is, miután 2013 nyarán felmentették George Zimmerman fehér polgárőrt Trayvon Martin floridai fekete fiatalember több mint egy évvel korábbi halála ügyében. Ekkor írta Alicia Garza aktivista a Facebookra a mozgalomnak is nevet adó sorokat: 

Továbbra is meglepődöm azon, milyen keveset számítanak a fekete életek.

A statisztikák szerint havonta egy fegyvertelen fekete hal meg Amerikában rendőri fellépés következtében. 

Most, hogy a jelek szerint Taylor halálának ügyében sem marasztalnak el senkit, újra forrnak az indulatok. Joe Biden demokrata párti elnökjelölt, aki pedig programjában felkarolja a „rendszerszintű rasszizmus” elleni fellépést, most azt közölte a Twitter-mikroblogon, miután két rendőrt is meglőttek Louisville-ben a tüntetésen: 

Az erőszak soha nem lehet a válasz. (Feleségem) Jill és én is imádkozunk a Louisville-ben meglőtt rendőrökért.

Mint korábban írtuk, hasonló üzenetet tett közzé Donald Trump elnök is. 

A két elnökjelölt az első, jövő heti vitájukon hat témában kap majd kérdést; az egyik éppen a „faj (bőrszín) és erőszak a városainkban” lesz. Ez megkerülhetetlen téma azóta, hogy George Floyd minneapolisi fekete férfi májusi halála hetekig tartó tüntetés- és zavargáshullámot váltott ki az Egyesült Államokban. 

Harminc éve ez ugyanígy volt 

A Floyd halálát követő BLM-tüntetések előtt az 1992-es Los Angeles-i zavargások jelentették a legkomolyabb amerikai tüntetéshullámot; ezek több halálos áldozattal is jártak, pár nap leforgása alatt 63-an veszítették életüket. 

A forgatókönyv ugyanez volt: miután több mint egy év elteltével felmentették a rendőröket, akik 1991-ben – egy elhíresült felvételen látható módon – súlyosan bántalmazták a fekete Rodney Kinget, lángba borult Kalifornia legnagyobb városa. 

(Borítókép: Breonna Taylor halála miatt tüntetők New York városában 2020. szeptember 23-án. Fotó: Jeenah Moon / Reuters)