Michael Ignatieff: Most már tudjuk, hogy ami velünk történt, csak a kezdet

A CEU hivatalosan is megnyitotta 2020-2021-es tanévét szeptember 25-én, és üdvözölte a 90 országból érkező közel 700 új diákját. Az új évfolyam az egyetem több mint 600 jelenlegi hallgatójához, és a világszerte élő közel 18.000 öregdiákjához csatlakozik, akik együtt alkotják a CEU határokon átívelő közösségét. 

Az egyetem számára, amely alapításának 30. évfordulóját készül megünnepelni 2021-ben, különös jelentőségű, hogy új otthonában, Bécsben köszönthette történetének első alapszakos évfolyamát – adta hírül a CEU az Indexhez is eljuttatott sajtóközleményében. Rektora, Michael Ignatieff köszöntőjében egy olyan egyetem vízióját vázolta fel a közösségnek, amelynek legfontosabb erénye az összetartozás:  

Mi köti össze közösségünket? Tudásszomjunk, és szenvedélyünk a tudás megszerzésére és megosztására a bölcsészet- és társadalomtudományok terén. Ezek összessége teszi a CEU-t egyedülállóvá

– fogalmazott az elnök-rektor. A magyar kormány lépései kapcsán, amelyek a CEU költözéséhez vezettek, a rektor a következő figyelmeztetést fogalmazta meg:  

A 2017-ben ellenünk intézett támadás egy nagyobb, szisztematikus offenzíva része volt, mely Magyarország független tudományos és kulturális intézményeit vette célba, így a Magyar Tudományos Akadémiát is, és most a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, melyet az épületben magukat elbarikádozó bátor diákjai védenek. Szenátusunk nyilatkozatban fejezte ki az egyetem támogatását. Most már tudjuk, hogy ami velünk történt, csak a kezdet. És nem itt fog véget érni

– mondta a köszöntőjében Michael Ignatieff, majd megerősítette a CEU elköteleződését a nyílt társadalom gondolatának értékei mellett, amelyeket egyre erősebben támadnak világszerte.

Egy járvány a nyílt társadalmak radikális próbatétele. A körülöttünk működő nyílt társadalmak elkezdtek bezárkózni, közegészségügyi érveket felhasználva korlátozzák az eddig magától értetődőnek vett szabadságjogainkat. A vezetők világszerte megkérdőjelezik a tudományos bizonyítékokat, és a tényalapú közpolitika alapjait. Az alapelvek, amelyekben hiszünk – nyílt, nyilvános vita a közösen elfogadott tények alapján – olyan kihívással néznek szembe, mint még soha. Ez nem az a pillanat, amikor visszavonulunk és védekezésre rendezkedünk be. Most minden egyetemnek - a miénknek különösen - meg kell kérdőjeleznie a szabadság és közegészségügy közötti egyensúlyról alkotott közvélekedést, és ragaszkodni ahhoz, hogy döntéseinket a rendelkezésre álló legbiztosabb tények alapján hozzuk meg

 – kérte, majd beszédét kérdésekkel zárta, hogy arra inspirálja a hallgatóságot: a jelenlegi helyzetben cselekedjenek úgy, ahogy egy egyetem tagjainak szükséges.

A szabadságjogaink csökkentését jelentő drasztikus kísérlet alanyaivá váltunk. Megtaláltuk a helyes egyensúlyt, vagy túl messzire mentünk? Megbízhatunk a politikai hatalomban, amely ezeket a döntéseket hozza? Megbízhatunk azokban a tudósokban, akiknek a kutatásai alapján a döntések születnek? Ezek olyan kérdések, amelyeket egy nyílt társadalomnak fel kell tennie, olyan kérdések, amelyeknek egy egyetem tantermeiben, kutatólaborjaiban és könyvtárában el kell hangzaniuk. Bízom benne, hogy ebben az évben, bármi is történik, bebizonyítjuk mi az egyetem feladata: olyan szabad közeget biztosítani, ahol virágzik a tudás, kinyílnak az elmék és a szabadság válik életünk rendezőelvévé.

(Borítókép: Michael Ignatieff 2017-ben. Fotó: Bődey János / Index)