Mit csinál az unió járvány idején?

A tagállamok kormányai március óta matematikus, közgazdász, orvos és virológus gárdák együttműködésével monitorozzák a pandémia terjedésének alakulását és következményeit, forgatókönyveket keresve a járvány által okozott károk minimalizálására.

Hasonlóan a nemzeti járványügyi lépésekhez, 2020 tavasza óta

a gazdasági károk, az emberi élet védelme, a vírus terjedésének megfékezése, az oltóanyag-fejlesztés támogatása és az egészségügyi eszközök beszerzése és biztosítása érdekében. Teszi ezt úgy, hogy a történelmi helyzetben megkövetelt radikális döntések meghozatala majd minden területen nemzeti hatáskör marad.

Az EU irdatlan mennyiségű pénzt tol

Az index.hu áprilisban, a járvány kitörése után Perger István EU-szakértő Facebook-posztját is szemlézve jutott a következtetésre, hogy például az EU-tól 2007 óta az egészségügyre fordított 450 milliárd forint támogatás nélkül ma valószínűleg nagy bajban lennénk.

Ahhoz ugyanakkor, hogy az unió a járványkezelésben hatékony pénzügyi segítséget tudjon nyújtani a tagállamoknak, fel kellett térképeznie, hogy azt egészen pontosan mely területekre összpontosítsa. A még az első hullám idején kijelölt prioritásokról az Európai Tanács honlapja  tájékoztat:

• a vírus terjedésének lassítása,
• orvostechnikai felszerelések biztosítása,
• az oltóanyaggal kapcsolatos kutatások előmozdítása,
• az uniós polgárok hazaszállítása,
• fokozottabb európai szolidaritás,
• a gazdaság támogatása,
• munkahelyvédelem,
• gazdasági és társadalmi regeneráció elősegítése a vírus után,
• az EU-partnerek támogatása világszerte, 
• a Covid–19-cel kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelem.

Nem kimondottan pénzügyi segítséget és válságkoordinációt is látunk azért EU-s szinten is, amikor például jogi keretszabályok módosításával tagállami szinten is „gyors reagálást” tesz lehetővé a kiszámíthatatlan és gyorsan változó környezetben. Az Európai Bizottság pedig politikai szintű válságstábot is felállított, aminek a leginkább érintett szakpolitikákért felelős európai biztosok a tagjai. A Von der Leyen elnök asszony által vezetett testület a tagállami részpolitikák összehangolására tesz javaslatokat.

Őszi EU-s járványmenedzsment

Szeptember elején a bizottság javaslatot fogadott el, amelyben a szabad mozgást korlátozó intézkedések egységességét szorgalmazza, 9-én pedig bejelentette, hogy a „BioNTech-Pfizerrel folytatott megbeszéléseket követően tovább növeli a közös vakcinabeszerzést”. Ursula von der Leyen bizottsági elnök közölte, hogy a gyógyszergyártó céggel való tárgyalás lezárultával

Szeptember 10-én a bizottság és az Egészségügyi Világszervezet létrehozott egy magas szintű együttműködési tanácsot, amivel a globális kihívásra adandó megoldások (vakcina, vizsgálatok, kezelés és tesztelés) megtalálásának felgyorsítása a célja, és hogy „mindenki, akinek szüksége van ezekre – éljen is a világ bármely pontján – hozzájuk is jusson” – fogalmazott Von der Leyen.

Körülbelül egy hete megint csak a bizottság a tagállamok szükséges kezességvállalásával üdvözölte, hogy a SURE-rel (szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatok mérséklését célzó új ideiglenes európai eszköz) 

100 milliárd euró finanszírozás nyújtható a vírus miatt veszélybe került munkahelyek megőrzésére.

A tagállamok kormányfőit tömörítő Európai Tanács szeptember 11-én döntött, hogy az EU 2020-as költségvetését 6,2 milliárd euróval növeli a járvány kezelésének elősegítése céljából: 1,09 milliárd euró vakcinafejlesztésre és – pénzátcsoportosítás által – 5,1 milliárd euró jut a „koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezésekre” – olvasható az Európai Tanács honlapján. 

Az unió a 2020-as évre már el is engedte a tagállami költségvetési hiányok tartásának kötelezettségét. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese megkeresésünkre elmondta, hogy „egyelőre nincs döntés a 2020 utáni időkre vonatkozóan, de várható, hogy az engedmény a jövőben is megmarad, mert lassú lesz a kilábalás.”

Nagyjából az látható tehát, hogy mialatt az egyszerű európai polgár szinte csak saját hazája kormányának járványkezeléséről jut instant információkhoz – ez egyébként érthető, hiszen a helyi döntéshozók bejelentései érintik őt a legközvetlenebb módon –

Főleg a tagállami járványkezelések összehangolásában vállal jelentékeny szerepet és a cikk elején található tízes listában foglalt intézkedések finanszírozására hoz létre új alapokat. A válság utáni helyreállításhoz is további forrásokat biztosít: a Next Generation EU-program keretében 750 milliárd eurót, a megerősített hosszú távú uniós büdzsében pedig 1100 milliárd eurót.

Sokan úgy vélik, Európa az amúgy is gyengülő világpolitikai státuszát igyekszik megvédeni most, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a válságot követően a nagyhatalmi versenyben mikor talál magára a kontinens gazdasága. 

(Borítókép: Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)