A 68 éves egykori krikett Világkupa-győztes két éve áll az ország élén, amely 160 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, és ezeket képes legfőbb ellensége, India bármely pontjára eljuttatni. Ex-nejének bosszúhadjárata az előző kampány finisében zaklatta fel a közvéleményt. Az asszony önéletrajzi könyve az egész politikai, sport és médiaelitet szexuális visszaélésekkel vádolta meg, beleértve volt férjét is. De a kommunikációs bomba késve érkezett, és már nem tudta megzavarni a választókat abban, hogy Khan pártjának kényelmes többséget biztosítsanak, megajándékozva őt korábbi mandátumainak duplájával.

nekilát gátat építeni a széles körű szexuális erőszak és a nemi jogsértések előtt. A most következő történet nyilvánvalóan összefügg a személyét ért szexuális vádakkal is, mert nem engedheti meg magának, hogy a közönyösség bélyegét üssék rá.

A szigorú miniszterelnöki kijelentés közvetlen előzménye az volt, hogy az egyik legforgalmasabb autópályán egy nőt – gyermekei szeme láttára – csoportosan és fegyverrel kényszerítve megerőszakoltak és félholtra vertek. Az asszony Lahore-ba tartott, amikor autójából kifogyott az üzemanyag. Segítséget hívott telefonon és a várakozás közben csapott le rá egy csoport. A verést tetézve értéktárgyait, jogosítványát és hitelkártyáit is elvették. A hatóság 12 gyanúsított ellen indított eljárást.

Eddig a pontig az eset szinte megszokottnak számít, nem csak Pakisztánban, de sok más helyen a világon. Most azonban a közvéleményt felrobbantotta Lahore rendőrkapitányának, bizonyos Umer Sheikhnek a nyilatkozata, amely szerint

az asszony is hibás volt, amiért nem gondoskodott az autó feltankolásáról.

Ez az áldozathibáztató kijelentés azonnal szétfutott a közösségi médiában és országos mozgalmat gyújtott be, amire a miniszterelnöknek is reagálnia kellett.

Pakisztáni nők és lányok sorozatosan áldozatai olyan bűntetteknek, mint a „becsületbeli erőszak” vagy a „becsületgyilkosság”. Volt, akit saját családja kövezett halálra. Állandó és feszült beszédtéma az iskolákba vezető útvonalak veszélyessége, a börtönökben elkövetett visszaélések, a kórházi ellátás megtagadása vagy a brutális munkahelyi abúzusok. Ennél is fenyegetőbb, hogy gyakran rendőrök is érintettek ilyen bűncselekményekben.

A szexuális alávetés világának egyik legszörnyűbb ügye a „szüzességi teszt”, ami jóval sűrűbben zajlik, mint a nemi erőszak. Ez a tudománytalan és megalázó gyakorlat november 6-án kerül egy Lahore-i bíró elé, aki majd eldönti, hogy fennmaradhat-e vagy sem. Az ő döntésében talán már játszhat szerepet, hogy a legfelsőbb politika leszámolni készül a pusztító hagyományokkal.

A beadványt jegyző Sameer Khosa ügyvéd mégsem bizakodó. „Ez a primitív szokás szögesen ellentétes az emberi jogokkal. Folyamatosan tiltakozik miatta az ENSZ és a jogvédő szervezetek. Nagyon rossz fényt vet az országunkra és kultúránkra is. Mégis létezhet, mert korrupt politikusok, gonosz rendőrtisztek vagy elvetemült családapák fenntartják” – mondja az ügyvéd.

„A vizsgálók befolyásolhatók és megvesztegethetők”

– állítja Liesl Gerntholtz dél-afrikai jogásznő. Hasonló esetek az ő hazájának törzsi környezetében is sűrűn megtörténnek, miként Afrika-szerte sokfelé. „A világ legrosszabb körzete Banglades, Pakisztán, Afganisztán és némileg India térsége, de messze nem ők az egyetlenek. Ezért nem is kell vallási okokat keresni eme szokás mögött, mert teljesen eltérő hátterű országokról van szó. Azok a társadalmak, amelyek alapja még mindig a családi-törzsi jelleg, ott a nők alávetése, kínzása vagy akár a megölése nem számít elítélendőnek.”

Szűz vagy-e még?

A WHO többször is szóvá tette, hogy a behatoló (invazív) és mélységesen megalázó szüzességi tesztnek nincs tudományos érvényessége. Ezt az intelmet nem csak Pakisztánnak, hanem más országoknak is címezték, ahol még mindig alkalmazzák annak „bizonyítására”, hogy egy nő vagy lány szűz-e.

A szüzességvizsgálat egy történelmi gyökerű érdeklődés a nők nemi „tisztasága” iránt. Régen jórészt dinasztikus vagy vallási okai voltak, de ezek ma már elhalványultak. Megfelelő orvosi feltételekkel és jogi keretek között akár önkéntesen is igénylik.

A vizsgálatok nem csak a szűzhártya állapotára, de a nemi szerv más részeire is kiterjedhetnek, így hegekre, sérülésekre, fertőzésekre. Ilyen tesztek a büntető eljárásban is előfordulhatnak, de csak kellő garanciákkal. Ha például valakit szexuális bűntettel vádolnak, akkor Magyarországon is sor kerülhet a sértett orvosi vizsgálatára.

A vizsgáló - két ujját a nemi szervbe dugva - ellenőrzi a hüvelyi lazaság szintjét. Ennek ostoba magyarázata az, hogy ha a hüvely feszes, akkor valószínűleg még érintetlen. Ha viszont laza, akkor már hozzászokhatott a behatolásokhoz, úgymond „rá van szoktatva” a nemi aktusra.

Teljes az orvosi konszenzus abban, hogy akár a hüvely lazaságát, akár a szűzhártya hiányát vagy egyes sérüléseket más tényezők is okozhatják, ezért a kétujjas teszt teljesen szubjektív. Megesik, hogy egy lány szűzhártya nélkül születik, miként tévhit az is, hogy a szűzhártya mindig átszakad az első közösülés során.

De a szüzesség teszt még ki is játszható – már akinek. A módosabb lányok (vagy inkább szüleik) elvégeztethetik a himenoplasztikai helyreállító műtétet, ami nem olcsó mulatság, mégis egyre többen veszik igénybe a nyugati világban.

Ezt sokféle okból teszik, legtöbbször a szexuális csalódottság és az újrakezdés vágya miatt. De tényező lehet egy új házasságkötés reménye is. Elvileg semmi akadálya annak, hogy egy gazdag afrikai vagy arab lány Európába utazzon és önkéntesen alávesse magát a beavatkozásnak.

Ilyen műtéttel a hiányzó vagy sérült szűzhártya pótolható, helyreállítható. Költsége az Egyesült Királyságban 1,000 font. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy több tízmillió szegény nő szerte a világban ezt nem engedheti meg magának. Még akkor sem, ha netán az élete múlik rajta.

A szerencsésebb verzió az, ha a vizsgáló feladatát egy idősebb nőrokon vagy szomszédasszony látja el, bár a szakszerűség itt eleve hiányzik. A súlyosabb eset az, amikor idegen férfi, netán rendőrtiszt vagy pap vizsgálódik.

Ott, ahol a társadalmi rend alapja még mindig a patriarchátus, a lányok „értékét” a nemi tisztaságuk szerint állapítják meg. Ez állandó nyomást és fenyegetést jelent a nőkre nézve, hogy maradjanak szüzek a házasságkötésig. A szüzességi tesztek eszközei az alávetettség konzerválásának. A „helytelen nemi viselkedés” következményeit kizárólag a nőkre zúdítja, de a férfiakat megkíméli. Még akkor is, ha a lány azért veszítette el a szüzességét, mert valaki megerőszakolta.

Rosszabb is lehet, mint a nemi erőszak

A Girls' Globe szerzője, Sally Pope szerint ha egy 30 éves családanyát megerőszakol valaki, az szörnyűség, de legtöbbször mégis beletörődnek. Olykor meg is bocsátják. A többség elbújik a látencia óvó szárnyai alá. Az Egyesült Királyságban például 90 százalékra teszik a be nem jelentett szexuális bűncselekményeket, de a feljelentéseknek is alig 2%-át vizsgálják ki.

Ám amikor egy 12 éves lányt vizsgálgat egy olyan személy, aki még csak nem is orvos, hanem valami förtelmes idegen, aki zseblámpával bevilágít a legintimebb testrészébe, majd a puszta ujjaival matat benne, az örökre szóló traumát okozhat.

1999-ben Törökországban öt tinédzser lány lett öngyilkos a kötelező szüzességi tesztelés sokkhatása folytán. Abban az évben hatezer ilyen vizsgálat zajlott az országban, és ezekre nem büntetőjogi, hanem családi kérésre került sor. Az eljárás 2004-es eltörléséhez tömeges tiltakozás kellett, valamint hogy az orvosok is nyíltan merjenek nyilatkozni arról, hogy a tesztek traumatikusak, az alanyok akarata ellenére zajlanak, és gyakran erőszak alkalmazásával járnak.

Az Amnesty International jelentése szerint például Irakban a nőre kedvezőtlen kétujjas teszteket gyakran azonnali „becsületgyilkosság” követi. Dél-afrikai zulu hagyomány, hogy gyermekkorú lányok táncot adnak elő a királynak vagy más előkelőségeknek. Ebben csak szüzek vehetnek részt. A szertartás előtt tesztelnek, és ha a lányt szűznek nyilvánítják, az dicsőséget sugároz a családra. Viszont ha arra jutnak, hogy a lány már „érintett”, az apa bírságot fizet „a közösség beszennyezése" miatt, és a lányt – nyilvános megalázásként – leveszik az igazolt szüzek listájáról. A rosszul sikerült vizsgálat egy életre meghatározhatja a további sorsát.

A bantuk körében mindennapos a szüzesség tesztelése, amit akár a nagyajkak összevarrása követhet, ami a nemi csonkolás egyik formája. Egy kislány még szerencsésnek is volt mondható, akinek szülei a két karját törték el egy sikertelen teszt után. A szudáni kenuzi lányokat a pubertás kor előtt felnőtt férfiak veszik feleségül, de előtte manuálisan „ellenőrzik” jegyesük vaginájának az állapotát. Pontosan úgy, mint amikor tehenet vesznek.

A Palesztin Önkormányzatban az egyik „szociális munkás” számolt be arról, hogy „az eljárás fájdalmasra sikerült, a lány zokogott és sikoltozott, a kezemet rángatta és Allah kegyelmét kérte, hogy fejezzem már be.” Két tesztelését öngyilkosság követte, egy másik kislányt pedig el kellett rejteni a családja elől a vizsgálat eredménye miatt.

Az NCBI nevű amerikai egészségügyi szervezet engedélyt kapott, hogy sok más ország mellett Iránban is kikérdezze a tesztelő 32–60 éves asszonyokat. Arra jutottak, hogy maguk a vizsgálók is kételkednek az eredményben. Bizonytalanok a nyílt és rejtett következményekben, és befolyásolják őket hiedelmek, babonák és mendemondák is.

Gyakran a tesztelés valódi célját sem értik. Beszámoltak arról, hogy a tesztek előtt folyamatos nyomás alatt vannak, és gyakran kapnak személyre szóló direkt utasítást a „kívánatos” végeredményről.

Szüzességi teszt egy kézfogás miatt

De még a perzsa államban is kirívó Atena Farghadani esete. Ő egy 33 éves grafikus és egyben politikai aktivista, aki a rendszert csúfoló rajzaival és kerámiáival hívta fel magára a figyelmet. A Václav Havel-díjas nőt sorozatosan letartóztatták és többször elítélték. Ezek során éhségsztrájkot folytatott és szívrohamot is kapott. Miután hiába kért kegyelmet Róhani elnöktől, kicsempészett egy memorandumot, amiben beszámol arról, hogy a börtönben őt is alávetették a szüzességi tesztnek, mégpedig azért, mert – és most tessék jól kapaszkodni! – kezet fogott az ügyvédjével.

Példa erre, hogy az egyiptomi hadsereg speciális alakulata szüzességi teszteket végzett az Arab Tavasz során őrizetbe vett nőkön. A kormány szerint erre azért volt szükség, nehogy utólag megvádolhassák a katonákat a letartóztatott nőkkel szembeni szexuális erőszakkal. A végrehajtók közül senkit nem ítéltek el. Hasonló esetek zajlottak Líbiában is. Nyilvánvaló céljuk a nők elriasztása volt a politikai mozgalmaktól és tüntetésektől.

Afganisztánban a hatóságok rutinszerűen vetik alá az „erkölcsi bűncselekménnyel” vádolt nőket és lányokat szüzességi próbáknak. Ilyen bűntettnek számít az otthon elhagyása a férj erőszakossága miatt, vagy mert nem kívánnak kényszerházasságokba beleegyezni. Az eljárást akár többször is elvégezhetik ugyanazon nővel szemben. Alkalmazzák akkor is, ha rablással vádolják meg őket. A kétujjas teszt erős befolyást gyakorol a bírókra, akik sűrűn hoznak emiatt alaptalan ítéleteket – természetesen a nő terhére.

Itt is jellemző, (mint szinte minden érintett országban), hogy a nemi erőszakot túlélők nem jelentik be a bűncselekményt, mert fennáll a kockázata, hogy a nyomozók szüzességi tesztet rendelnek el. Ha az eredmény negatív, vagyis a vizsgáló olyan jelentést ad le, hogy az illető nő érintetlen, vagy netán azt mutatják ki, hogy sérülése korábban keletkezett, akkor még a hamis vádat is rájuk sütik. Annak következményei szörnyűek lehetnek rá nézve, és akár halállal is végződhetnek.

A hosszú és véres utazás végén egy európai kitérő. A szüzességi tesztet még az Egyesült Királyságban is alkalmazták, mégpedig a „menyasszonyi vízummal” bevándorolni szándékozó nőkön. Ők azzal az indoklással érkeztek, hogy férjhez akarnak menni az országban. A hatóság azzal a logikával tesztelte őket, hogy ha valóban szüzek, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy igazat mondanak a bevándorlás céljáról. 1979 januárjában egy brit határőrizeti tisztviselő kottyantotta ki, hogy egy nőt szüzességi vizsgálatnak vetettek alá. Az ügyet a Guardian leplezte le, és Margaret Thatcher kormányfő azonnal intézkedett a vizsgálatok betiltásáról.

Máshol ez még nagyon sokáig várat magára.

Borítókép: AFP / Arif Ali