Gyöngyi
6 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Emberi jogok a biztonság ellenében

2020.10.06. 13:11

Európai uniós jogba ütközik az olyan nemzeti szabályozás, amely a telekommunikációs és technológiai vállalatokat a személyes, egyebek mellett a helymeghatározási adatok „általános és válogatás nélküli továbbítására vagy megőrzésére” kötelezi a bűncselekmények elleni küzdelemre vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva – ítélkezett kedden az Európai Unió Bírósága, jelentette az MTI.

A francia, a belga és a brit bíróságok kérése alapján indított, egyesített ügyben hozott ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság hozzátette, hogy csak súlyos bűncselekmények elleni küzdelem esetén, amikor egy tagállam a nemzetbiztonságára leselkedő súlyos fenyegetéssel szembesül, térhetnek el attól a kötelezettségtől, amely a hírközléssel kapcsolatos adatok titkosságának biztosítását írja elő.

A döntéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a hatékonyabb terror, és bűnözésellenes fellépéseknek köszönhetően az elmúlt időszak legtöbb terroristája úgynevezett „magányos farkas” (lone wolf) volt, aki ellen rendkívül nehéz a védekezés. A korábban törvénytisztelő állampolgárból hirtelen terroristává váló személyek eltárolt személyes adatainak elemzésével azonban jelentősen könnyebb felderítésük, elfogásuk. Bár tagadhatatlan, hogy vet fel kérdéseket a lakosság szélesebb köreinek általános megfigyelése megfelelő anonimizálással, és a hozzáférési jogok korlátozásával ezek az aggodalmak kezelhetőek. 

Emlékeztetőül, a 2008-as roma gyilkosságok elkövetőit is a cellainformációk elemzésével sikerült elfogni.

Az ilyen veszélyek megelőzésére a tagállamok előírhatják a személyes adatok célzott megőrzését, valamint azok továbbítását is. Az alapjogokba való ilyen beavatkozásnak, az adatok általános és válogatás nélküli megőrzésének azonban az EU-bíróság szerint feltétlenül csak a szükséges időre kell korlátozódnia, valamint hatékony biztosítékokkal kell járnia, amelyet bíróságnak vagy független közigazgatási hatóságnak kell ellenőriznie.

Az internetes kommunikációs forrásokhoz rendelt IP-címek, illetve az elektronikus kommunikációs eszközök felhasználói identitására vonatkozó más adatok megőrzésére nem vonatkozik külön határidő

– tette hozzá az uniós bíróság.