710 magyar közéleti személyiséget figyel meg a kínai hírszerzés

Ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy Kína a saját határai kívül is megfigyel külföldi személyeket és intézményeket hírszerzési és befolyásolási célból

– nyilatkozta a Szabad Európának egy adatelemző.

Az adatbázist 2,3 milliárd cikk és 2,1 milliárd közösségimédia-poszt alapján állították össze. A szöveges fájlok mérete összesen 1 terabyte – írja feltáró cikkében a Szabad Európa.

Magyarok

A Szabad Európa megkapta az adatbázis azon részét, ami a magyarokra vonatkozó információkat tartalmazza.

Mivel az adatoknak csak egy kis részét sikerült helyreállítani, valószínűleg több ezer magyarról gyűjtött adatot a Zhenhua. Arról, hogy pontosan kik az adatbázisban szereplő magyarok, azt a portál később fogja közölni.

A külföldiek között van Boris Johnson brit, Scott Morrison ausztrál, Narendra Módi indiai miniszterelnökök és családtagjaik, számos ország miniszterei, meg a brit királyi család tagjai. Rajtuk kívül különböző országok hadseregeinek alacsony és magas beosztású katonáiról, Kína számára fontos iparágakban dolgozó kutatókról, szoftverfejlesztőkről, és cégvezetőkről, diplomatákról vagy éppen elítélt bűnözőkről is rendszereztek információkat.

Facebook, Twitter, TikTok

A begyűjtött adatok mintegy 80 százaléka származik az internetről, bárki számára hozzáférhető cikkekből és közösségimédia-profilokból. Az információkeresés során igénybe vettek olyan adatgyűjtő oldalakat, mint a Factiva és a Crunchbase. Twitter, Facebook, LinkedIn, Instagram, de még TikTok oldalakat is böngésztek az adatbázis összeállítói, akik valószínűleg a Zhenhua saját fejlesztésű programjaival fésülték át a közösségi oldalakat.  Érdemes odafigyelni arra, hogy mit oszt meg az ember, mert még a nem nyilvános adatokhoz is hozzá lehet férni. 

A hírszerzők egyre több hasznos információhoz férnek hozzá nyílt forrásokból.

A katonai hírszerzési adatok 90 százaléka megszerezhető nyilvános adatok elemzésével

-Liang Haoyau Big Data szekértő.

De nem csak a katonáknak kell odafigyelni arra, mit osztanak meg magukról.

Ha egy politikus 14 éves lánya vagy, akkor tudható, hogy a kínai hírszerzés figyeli a közösségimédia-aktivitásodat, és rögzít minden olyan információt, ami érdekes vagy valamikor az lehet a jövőben

- fogalmazott Clive Hamilton professzor az ABC-nek.

A maradék 20 százaléknyi információ offline forrásokból származik, melyeket akár hekkerektől, vagy adatkereskedőktől vásárolhattak meg. Az adatbázis tartalmaz olyan információkat is, amiket ugyan a felhasználók maguk osztottak meg, de nem nyilvánosan, áll az adatbázist elemző szakértők Szabad Európához eljuttatott közleményében.

Az adatgyűjtést 2017-ben kezdte a Shenzhen Zhenhua Data Information Technology nevű cég, és folyamatosan frissítette újabb információkkal. Az adatbázis célja egyértelmű a szakértők szerint: a kínai kormány és a hadsereg hírszerzésének segítése.

Laptopos kémkedés

Az adatbázist elemzők szerint teljesen egyértelmű, hogy célzott adatgyűjtésről van szó. Csupa olyan személy szerepel ugyanis az adatbázisban, akinek munkahelye vagy kapcsolatai révén hatása van a döntéshozatalra, vagy fontos információkhoz férhet hozzá, legyen szó technológiáról, infrastruktúráról vagy katonai műveletekről. Olyanok is szerepelnek a benne, akiknek véleményformáló szerepe van, mint politikusok és újságírók.

A begyűjtött információk között vannak személyes adatok (születési dátum, cím, családi állapot), politikai és családi kapcsolatok, közösségimédia-profilok, büntetett előéletre és katonai előmenetelre vonatkozó információk, pénzügyi információk vagy éppen fényképek az adott személyről. Az adatbázisban egyes személyek mellett elemzéseket is találtak, valamint voltak olyanok is akiket „fontosként” jelöltek meg az adatbázis készítői.

Az adatokat tartalmazó fájlok már sérülten kerültek a kutatókhoz, akik az információnak csak mintegy 10 százalékát tudták visszaállítani. Az így megismert, mintegy 250 ezer személy közül 52 ezer amerikai, 35 ezer ausztrál, 17 ezer spanyol, 10-10 ezer indiai és brit, valamint 5000 kanadai.