Megrovást kapott a román belügyminisztérium a magyarok anyanyelvi jogainak figyelmen kívül hagyásáért
A román Országos Diszkriminációellenes Tanács megrovásban részesítette a román belügyminisztériumot, amiért az hátrányosan megkülönböztette a magyar nemzetiségűeket azáltal, hogy nem tette lehetővé számukra a szükségállapot idején az úgynevezett lakhelyelhagyási nyilatkozat kitöltését az anyanyelvükön - tájékoztatott a kolozsvári Maszol.ro hírportál csütörtökön.
A testület 5-2 arányban fogadta el a határozatot, miszerint sérültek a magyar nemzetiségű állampolgárok nyelvi jogai azokon a településeken, ahol számarányuk meghaladja a 20 százalékot. Ezeken a településeken ugyanis törvény szerint is biztosítani kellene a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelv használatának jogát az önkormányzatokban és az igazságszolgáltatásban.
Klaus Iohannis államelnök március 16-án hirdette ki a szükségállapotot a koronavírus-járvány miatt, amely két hónapon át tartott. Ebben az időszakban a lakosság csak abban az esetben hagyhatta el otthonát, ha a saját vagy a munkáltatója felelősségére kiállított külön nyilatkozattal rendelkezett.
Ezt a nyilatkozatot azonban kizárólag román nyelven lehetett kitölteni.
A testület kimondta, hogy a kijárási nyilatkozat is az anyanyelvhasználati jogot szabályozó törvények hatálya alá esik. Asztalos Csaba, a tanács elnöke a Maszol.ro-nak elmondta: egyúttal azt is ajánlották a tárcának, hogy a jövőben hasonló helyzetben készítsenek kétnyelvű - román és magyar - formanyomtatványokat.
Asztalos jelezte továbbá, hogy a román közigazgatási kódex meglehetősen hiányos és ellentmondásos a dekoncentrált intézmények (a minisztériumok és egyéb központi intézmények hatáskörébe tartozó helyi hivatalok) nemzeti kisebbségi anyanyelvhasználati kötelezettségeinek tekintetében.