A török elnök szerint országának joga van részt venni az örmény-azeri konfliktus rendezésében

Törökországnak legalább annyira joga van részt venni az azeri és az örmény erők közötti hegyi-karabahi konfliktus rendezési folyamatában, mint Oroszországnak – legalábbis Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint. Emellett pénteken a Líbiára vonatkozó fegyverszüneti megállapodásról is beszélt, s megerősítette, hogy a NATO-tag Törökország tesztelte az Oroszországtól vásárolt légvédelmi rendszert – tájékoztatott az MTI.

A török államfő újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nem hagyható figyelmen kívül Ilham Aliyev azeri elnök azon indítványa, hogy Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország mellett Törökország is egyik társelnöke legyen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának, amely a hegyi-karabahi kérdésben közvetít 1992 óta. Sajnos a minszki hármas eddig nem jutott eredményre – jelezte.

Az azeri és az örmény fél moszkvai egyeztetéseire utalva azt állította, ha Oroszország részt tervez venni a rendezési folyamatban, akkor ehhez Törökországnak is joga van. Szerinte, ha Örményország Oroszországot, Azerbajdzsán pedig Törökországot részesíti előnyben, akkor Ankarának és Moszkvának is ott kell lennie a „béketárgyalásokon”.

A líbiai szemben álló felek által az ENSZ égisze alatt pénteken Genfben kötött azonnali fegyverszüneti megállapodásról Recep Tayyip Erdoğan azt mondta: szerinte nem a legfelsőbb szinten kötötték, így nem megbízható. Majd az megmutatja, mennyire tart ki a fegyvernyugvás – fűzte hozzá, reményét fejezve ki, hogy a felek tartani fogják magukat a tűzszünethez.

Ankara a líbiai polgárháborúban a Tripoliban székelő, a nemzetközi közösség által is elismert egységkormányhoz hű erőket támogatja.

Stephanie Williams, az ENSZ-főtitkár líbiai politikai ügyekért felelős helyettes különmegbízottjának sajtónyilatkozata szerint a megállapodásnak együtt kell járnia azzal, hogy távoznak az országból a zsoldosok, külföldi harcosok.

Pénteki nyilatkozatában a török elnök megerősítette azokat a múlt heti sajtóbeszámolókat is, melyek szerint a NATO-tag Törökország a Fekete-tenger partján fekvő Sinop tartományban tesztelte és továbbra is teszteli az SZ–400-as légvédelmi rakétarendszert, amelyet Oroszországtól vásárolt. Az Egyesült Államok hozzáállása az ügyhöz Ankarát egyáltalán „nem köti” – jelentette ki. Az államfő egyúttal neheztelését fejezte ki amiatt, hogy miközben a szintén NATO-tag Görögországnak is van SZ–300-as orosz légvédelmi rendszere, az Egyesült Államok Athént nem bírálja ezért.

Ankara tavaly szerezte be az SZ–400-asokat. Washington már korábban is hangosan bírálta ezt, és válaszképpen kizárta a Törökországot az F–35-ös harcirepülőgép-fejlesztési programjából, egyúttal felfüggesztette a vadászbombázók eladását is számára, és további szankciókat helyezett kilátásba az orosz rendszerek hadrendbe állításának esetére. Az amerikai kormányzat ugyanis attól tart, hogy a repülővel kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek.