Orbán Viktor bedobta magát, negyven percen át kellett vitázni a genderről

Az október 16-i brüsszeli EU-csúcs második napján Orbán Viktor miniszterelnök lett a zárt ajtók mögött zajló vita egyik főszereplője – írja a 444 a birtokában lévő beszámoló alapján. Amikor ugyanis mindenki azt hitte volna, hogy az Európai Unió politikai vezetése túl van a három nehéz témakörön – amilyen a Brexit, a klímaváltozás elleni küzdelem vállalásai 2030-ig és a koronavírus-járvány –, kiderült, hogy még a kanyarban sincs a célegyenes.

A hibát Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök követte el, aki egy óvatlan pillanatban azt mondta, hogy a csúcs eredményeit összefoglaló dokumentumban, a tanácsi következtetésekben „férfiak és nők egyenjogúságáról” van szó, és úgy látja, hogy jobb lenne, ha „gender equality”, azaz „nemek közti egyenlőség” állna a papíron. 

Ezzel egyetértett Mette Frederiksen dán miniszterelnök is, Orbán Viktor azonban sietve leszögezte, hogy 

Magyarországon mi nem használjuk azt, hogy gender equality. Ez egy túlideologizált szó.

Erre aztán ugrott mindenki, a tagállami vezetők egymás után szólaltak fel a témában, a magyar miniszterelnök mellett azonban csak egyetlen vezető állt ki – igaz, ő két személyben –, Andrej Babiš cseh miniszterelnök, aki nemcsak a maga, hanem a lengyel kormányfő álláspontját is tolmácsolta. Mateusz Morawiecki karanténban otthon maradt, a cseh kollégáját bízta meg, hogy képviselje.

A szóhasználat olyannyira megosztotta a tagállamok vezetőit, hogy még negyven percen át vitatkoztak róla, a két szemben álló fél többnyire Frederiksen és Orbán volt, a többiek egy-egy mondattal szálltak be, általában a dán kormányfő mellett.

Angela Merkel német kancellár próbálta megtalálni az arany középutat,

Ezután magyar miniszterelnök szünetet kért, hogy felhívja telefonon Morawieckit, hogy megkérdezze tőle, hogy meddig menjenek el. Végül aztán a szövegbe az alábbi mondat került bele:

Ezenfelül – emlékeztetve a stratégiai menetrendre és a 2020. június 30-i tanácsi következtetésekre – az egyetemes értékek, a megkülönböztetés tilalma, valamint a mindenkit megillető egyenlő jogok és esélyegyenlőség, a női önrendelkezés elősegítése, a fiatalok bevonása, az oktatás és a készségek, a társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóság, továbbá a jó kormányzás és a jogállamiság olyan kulcsfontosságú horizontális témák, amelyekben az EU szerepet vállalhat.