Új időszak kezdődhet a roma felzárkoztatásban

Máris az új Európai Roma Stratégia került a figyelem középpontjába, noha jelenleg is vannak még le nem hívott pénzek az előző keretből. Az új stratégia akár nyolcmillió hátrányos helyzetű európai állampolgárt céloz meg, akiknek jelentős hányada Romániában, Szlovákiában, Bulgáriában, és Magyarországon él.

Nagy volt az összhang a magyar nők között az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ülésén, ahol Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció), Donáth Anna (Momentum Mozgalom) és Járóka Lívia (Fidesz) is igennel szavazott a már említett dokumentum elfogadására, ezzel is jelezve, hogy mindannyian elkötelezettek a romaügy iránt, és

Még a szavazás napján Donáth Anna, a Momentum Mozgalom Európa Parlamenti képviselője a közösségi falán azt hangsúlyozta, hogy igazi felzárkóztatás csak emberséges és igazságos politikával, tehát jogállami keretek között érhető el.

Az EP másik magyar képviselője, Dobrev Klára a jelentés elfogadása előtt szintén hangot adott véleményének:

Van egy ügy, amiben szerencsére az Európai Parlament elsöprő többsége egyetért: nem nézhetünk félre, nem tehetünk úgy, mintha megoldottuk volna, bele kell állni, és valódi eredményeket kell felmutatni a romák felzárkóztatása terén. Úgy is mondhatnám: legyen következménye annak, ha valamelyik tagállam nem tud sikereket elérni.

Konkrétabb célok

Járóka Lívia, az EP fideszes alelnöke az Index megkeresésére részletesen ismertette a stratégia elemeit. Mint elmondta, tartalmaz elemeket az előző programból, tehát továbbra is fókuszban marad az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy. E területeken azonban most konkrét célszámokat is kijelöltek. 

Vagyis felére kell csökkenteni:

• a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő romák számát,
• a többségi és roma társadalom közötti szegénységi szakadékot,
• a szegregált általános iskolában járó roma gyermekek számát,
• a várható élettartam terén megállapítható különbségeket,
• illetve a foglalkoztatási szakadékot,
• a női roma munkavállalókkal szembeni diszkriminációt.  

Továbbá legalább harmadára kell csökkenteni az elégtelen lakáskörülmények között élő romák arányát, vagyis

a tagállamoktól. Zárásként pedig minden tagállamnak biztosítania kell, hogy a roma társadalom minimum 95 százaléka hozzáférjen vezetékes vízhálózathoz.

Tanultak a múlt hibáiból

Az EP alelnöke azonban nem rejti véka alá, hogy az előző stratégiának volt néhány gyerekbetegsége, amelyekből érdemes tanulni.

Erősödött az ellenőrzés – amely a 2011-es bizottsági anyagból végül sajnálatos okokból kikerült, és sehol sem tudott tökéletesen megvalósulni –, tehát 2022-től nagyobb hangsúlyt kap a korrupciós és egyéb pénzügyi ügyeskedésekkel szembeni fellépés.

Dontáh úgy véli, az elmúlt évtized romapolitikája miatt generációkat veszítettek el, ugyanis az erre szánt uniós pénzek nem csökkentették az emberek közötti kegyetlen különbségeket, hanem növelték.

Felelőtlen politikusok jobb esetben vakon elköltötték, rosszabb esetben el is sikkasztották a pénzt, és azt várták, hogy ettől és csakis ettől varázsütésre megoldódnak majd a gondok. Csak azt felejtették el, hogy felzárkóztatást kizárólag pénzre alapozni nem lehet.

Problémaként jelentkezett az is, hogy a sok közvetítői szint miatt a különböző tagállamokba nem tudott a megfelelő mélységig eljutni a megszavazott összeg. Vagyis

Az EP alelnöke szerint erre megoldás lehet, ha minél közvetlenebbül tudják a roma csoportokat elérni. A befektetett összeg hatalmas eredményeket hozhat, ha megfelelő roma vezetőkkel párosul.

Lehet újabb cserdi csoda?

Ezeknek a fiataloknak kell szerepet biztosítani, hogy a tehetséges, fiatal romák új színt, erőt tudjanak vinni az elmúlt évtizedek munkájába, de nem könnyű megtalálni őket  – erről már egy nemzetközi civil szervezet vezetője, Herfort Marietta beszélt az Indexnek.

Munkája során több száz roma fiatallal találkozott Magyarországon és Európában egyaránt  a Phiren Amenca (Járj velünk!) nemzetközi hálózat igazgatója.  Mint elmondta, a diplomások, akadémikusok, szegregátumokban élők, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők problémái és igényei eltérőek, de abban megegyeznek, hogy többszörös hátrányokkal szembesülnek és

legyen szó oktatásról, munkáról vagy akár a szórakozási lehetőségekről. A szervezet hosszú évek óta nyújt  rendszeres képzéseket és tréningeket főként emberi jogi, roma holokauszt vagy cigányellenesség témában.

Tevékenységünk fontos eleme a roma fiatalok aktív politikai és közéleti részvételének előmozdítása, hiszen jelenleg sem Magyarországon, sem Európában nincsenek jelen roma fiatalok ezeken a szinteken, területeken, miközben nagy szükség lenne rájuk.

A Phiren Amenca vezetője szerint az eddigi nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere nem adott teret a roma fiataloknak, de kissé bizakodóan néz a jövőbe: 

Az íróasztalnál eldöntött tervezetek és a mindennapi problémák megoldása közt úgy véli, csak úgy lehet járható hidat képzeni, ha ezek a programok  a helyi közösségek igényein alapulnak. Emellett, a recept másik fontos összetevője, hogy a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a programok megvalósításában roma fiatalok is részt vehessenek – zárta gondolatait.