Szlovákia: kétszáz emberből három fertőzött

GettyImages-1284509301
2020.11.10. 20:25 Módosítva: 2020.11.10. 20:46
Északi szomszédunknál már október közepén szigorítottak az egyébként nyáron is érvényes óvintézkedéseken, november elején pedig kétszer is országos gyorstesztet végeztek a lakosságon. A koronavírus-járvány megállításában kulcsszerepet játszanak a kormányzati járványellenes intézkedések, de végső soron minden az embereken múlik.

Szlovákia mutatói a fertőzés arányáról nem igazán árulnak el semmit arról, hogy a második hullám kicsúcsosodásakor mi történik majd. Pozsony már szeptemberben óvintézkedéseket hozott a koronavírus-járvány nyomán; ezekre október közepén ráerősített, majd novemberre kijárási tilalmat és kétfordulós országos tesztelést rendelt el.

Kapcsolódó
Lépésről lépésre: Orbánt a második hullám kényszerítette szigorításra

Lépésről lépésre: Orbánt a második hullám kényszerítette szigorításra

A naponta megdőlő tragikus rekordok miatt szeptember óta egyre keményebb kormányzati intézkedéseket hoznak.

Magyarország ezzel szemben szeptember közepén szigorított, majd Orbán Viktor miniszterelnök hétfői és keddi bejelentése értelmében szerdától keményít be. A szlovákok mintegy két héttel korábban léptették életbe a szigorításokat, ami viszont nem feltétlenül azt jelenti, hogy jobban is állnának. 

Lássuk a számokat! 

Szlovákiában szeptember közepén ugrottak meg, és az országos teszteléssel csúcsosodtak ki az esetszámok. Az október 31-i hétvégén végzett tesztelés alatt mintegy 3 millió embert szűrtek az 5,4 millió lélekszámú országban. A lakosságnak nagyjából egy százalékáról állapították meg, hogy beteg. Jóllehet Igor Matovič kormányfő az eredményről azt mondta: nagy valószínűséggel az ország lakosságának 2 százaléka fertőzött. Az egy héttel későbbi tesztelésen több mint 2 millió ember vett részt, 0,66 százalékukon mutatták ki a fertőzést. 

Jelenleg (tavasztól számítva) összesen több mint 77 ezer igazolt fertőzöttet tartanak számon, csaknem 22 ezren gyógyultak meg és 390-en hunytak el. Ez a gyakorlatban az jelenti: Szlovákia lakosságának nagyjából 1,5 százaléka kapta el a kórokozót. 

Magyarország mutatói a következők a tavasztól számítva: csaknem 120 ezren kapták el a vírust, több mint 27 ezren gyógyultak meg, és 2596 ember vesztette életét a kór szövődményeiben. Vagyis a lakosság 1,3 százaléka kapta el a vírust igazoltan.

A különbség: hazánkban nem végeztek tömeges tesztelést, így nem tudhatjuk, a mennyire tükrözi a valóságot az igazolt fertőzöttek száma. A szlovákiai számok azonban félrevezetőek is lehetnek. 

Helyzetfelmérés és prognózis

Kapcsolódó
Csökkent a fertőzöttek aránya Szlovákiában az országos tesztelés után

Csökkent a fertőzöttek aránya Szlovákiában az országos tesztelés után

A hétvégén több mint kétmillió embert teszteltek le a mintavételi pontokon.

Szlovákiában gyakorlatilag ugyanazokat a korlátozásokat hozták meg, mint amelyeket Ausztriában is, és amelyeket Magyarország is készül bevezetni. Az illetékes magyar hatóságok ugyanis a környező országokat árgus szemmel figyelik, számba veszik a védekezés módját és annak eredményeit. A miniszterelnök bejelentése szerint hazánk az osztrák példát követi, vélhetően a hasonlóságok miatt is, így a bécsi és a budapesti agglomeráció helyzetét is figyelembe véve. 

Az országos tesztelés segíti a szlovák hatóságokat a jobb helyzetkép kialakításában, de vannak szakértők, akik szerint az egész akció csak pénzkidobás volt. 

Az országos tesztelést megelőzően:

  • kijárási tilalmat vezettek be, még korábban bezártak már a mozik, színházak, az éttermek pedig korlátozottan működtek
  • kötelezővé tették a maszkviselést
  • bezárták a középiskolákat.

Az országos tesztelést pedig gyorstesztekkel végezték, amelyek

  • a tesztelés pillanatában állapítják meg a fertőzést
  • 60-70 százalékban pontosak.

Ez azt jelenti: miután egy embert tesztelnek, és eredménye negatív, semmigarancia nincs arra, hogy nem kapja el a vírust rögtön a tesztelés után, például a buszon vagy az élelmiszerboltban.

Kapcsolódó
Négy fal közé zárt Szlovákia

Négy fal közé zárt Szlovákia

Az üzletek nyitva tarthatnak éppen, csak (néhány bolttípus kivételével) a vendég nem térhet be. Paradox részleges kijárási tilalom.

Domonkos Andor, az Indexnek nyilatkozó felvidéki kutatóorvos szerint azok, akik tudják vagy sejtik magukról, hogy betegek, vélhetően nem is mentek el a tesztelésre. A szlovák kormány azonban gondolt erre is: november 14-ig tart a kijárási tilalom azok számára, akik nem vettek részt a tesztelésen, és nem tudnak negatív PCR-teszteredményt felmutatni. Ők csak a legközelebbi élelmiszerboltba és orvoshoz mehetnek, munkába viszont már nem járhatnak.

A kutatóorvos azonban azt is elmondta: annyira nem szigorúak a szlovák intézkedések, mint amilyennek hangzanak, ugyanis nincs kapacitás arra, hogy mindenkit ellenőrizzenek, van-e valóban negatív teszteredmény a kezében.

Az országos tesztelés arra volt jó, hogy kirajzolódjon egy helyzetkép, amely alapul szolgál a fertőzés terjedésének nyomon követéséhez.   

A második országos tesztelés után a szlovákiai mutatók hirtelen zuhantak, de ezt annak lehet betudni, hogy kiszűrték a fertőzöttek egy jelentős részét, akiket így sikerült elkülöníteni. 

Gócpontok és népsűrűség

Szlovákiában nincsenek olyan nagyvárosok, mint Budapest, illetve olyan agglomerációs területek sem, mint a magyar főváros környéke. Hazánkban Budapest térsége jelenti a vírus legnagyobb gócpontját. 

Domonkos Andor felhívta a figyelmet arra is: Magyarország tranzitország, és Szlovákiához képest nagyobb turisztikai célpont, mind a külföldi, mind a belföldi idegenforgalom szempontjából. Hazánkban sok esetben zárt helyekre utaznak pihenni, a fürdőzés és a tömörüléssel járó kikapcsolódásnak nagyobb kultúrája van itthon. A szlovákok inkább a természetben és a hegységekben keresik a feltöltődés lehetőségét, a szabad terek pedig akadályozzák a vírus terjedését. 

A kutatóorvos szerint bár a szlovákok gyakran kapkodónak találják Pozsony járványügyi kommunikációját, az általános hírszolgáltatás átgondolt,

a médiával összhangban van a kormányzati tájékoztatás. 

Az emberek a kulcs, nem az intézkedések

Domonkos Andor nem vett észre komolyabb különbséget a magyarok és a szlovákok viselkedésében, ugyanúgy viselték a maszkot. 

Az Indexnek nyilatkozó, de nevük elhallgatását kérő magyar járványügyi források szerint az intézkedésekre azért van szükség, hogy

kényszerítő hatást gyakoroljanak az emberekre, mert tapasztalataik szerint a büntetés fenyegetése nélkül megpróbálnak kibújni az óvintézkedések alól.

Forrásaink hozzáteszik ehhez, hogy Magyarországon sokan a maszkot nem helyesen hordják, nem tartják a távolságot, gyülekeznek. Hangsúlyozták: az operatív törzs számtalanszor felhívta a figyelmet, hogy a polgárok tartsák be az alapvető három szabályt: 

  1. hordjanak maszkot
  2. tartsák a legalább 1,5 méteres távolságot
  3. ne gyülekezzenek, ne tömörüljenek csoportokba.

Forrásaink azt mondtaák, ha ezeknek az egyszerű szabályoknak a nyáron is eleget tettek volna az emberek, akkor most nem lenne válság. Domonkos Andor kutatóorvos is utalt rá: Szlovákiában és Magyarországon is a nyáron lehetett volna elkülöníteni a fertőzésgyanús személyeket, kiszűrni azt, hol lesznek a potenciális gócpontok. Ehelyett azonban az emberek, élve a tavaszi bezárást követő szabad mozgás lehetőségével, jöttek-mentek, továbbhurcolták a vírust. A magyar járványügyi szakemberek nem véletlenül figyelmeztettek arra: lesz második hullám, és el is fog bennünket érni. 

A szigorított korlátozások most azért vannak, mert nem ügyeltünk az alapvető három szabályra. kényszerítés kell, másképp nem megy

Ezzel forrásaink Orbán Viktor szavaitvisszhangozták, miszerint ha így haladunk tovább, decemberre túlterhelt lesz a magyar egészségügy. 

Egyikük még ennél is borúlátóbban fogalmaz:

ha nem tartjuk be a három alapszabályt és a hamarosan életbe lépő korlátozásokat, decemberben össze is omlik az egészségügyi rendszer. 

 Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: Zuzana Gogova