Damoklész kardja a kárpátaljai magyar kultúra felett

A tavasszal láttunk olyan képeket Belső-Ukrajnából, hogy teherautókkal visznek el könyveket 

– meséli névtelenséget kérő forrásunk az Indexnek, utalva arra, hogy az ukrajnai közigazgatási átalakítások most értek el Kárpátaljára. Máskülönben a helyhatósági választások napja, október 25-e óta síri csend van arról, hogy milyen falusi kultúrintézmények szűnnek meg. 

A közigazgatási reformot Ukrajnában a decentralizáció jelszavával hajtották végre.

Több település összevonásából jöttek létre a kistérségek, amelyekből felépülnek a járások, azokból pedig a megye. A járásokat is összevonták, az eddigi tizenháromból hat lett, a hatból pedig kettőben, az Ungvári és Beregszászi járásban él a kárpátaljai magyarság nagy része.

Nem tudni, hogyan döntenek

Minden átszervezés vérveszteséggel jár

– véli a kialakult helyzetről Dupka György történész és kultúrpolitikus. A közigazgatási átalakításokkal járási kulturális osztályok szűntek meg, így az érintettek, például a könyvtárosok, egyelőre nem is tudnak kihez fordulni. Majdnem minden településen van könyvtár, kultúrház, magyar táncegyüttesek is működnek. 

Elképzelhető, hogy összevonások vagy megszüntetések következnek,

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke szerint a kultúra pénzügyi támogatásáról mindig is a maradék elve szerint döntöttek: ha marad még a költségvetésből, akkor talán arra is adnak. Bár településenként átlagosan két-három embert érint az átszervezés, bármilyen megszorítás veszteség a magyarságnak. 

Polcokról a kukába

A könyvtárakban dolgozó forrásaink nem csupán az egzisztenciájuk, de a könyvek sorsa miatt is aggódnak. Több tízezer könyv mehet a kukába, ha a hatóságok úgy döntenek, megvonják a támogatásukat. Az identitását és kultúráját őrizni próbáló magyarságnak pedig óriási érvágás lenne, ha a hosszú évek alatt összegyűjtött magyar irodalmi értékeknek egyszer csak nem lenne helyük.

Forrásaink szerint az intézmény lehetséges megszűnése talán az egyik legnagyobb csapás lenne a magyar kulturális életre. Számos művészeti kiállításnak, szlovákiai és romániai magyar írók részvételével tartott irodalmi eseménynek adott eddig otthont. Ezek célja, hogy a fiatalságot visszavezessék a magyar irodalmi életbe, és őrizzék a határon túli magyarság kulturális identitását. 

Magyarellenes kultúrkampf?

Dupka György és Zubánics László is hangsúlyozza: az probléma mindenkit érint, nem a magyarság ellen irányul. A szóban forgó könyvtárakban sem kizárólag magyar nyelvű irodalmi művek vannak, ahogy a kultúrházakat sem csak a magyar kisebbség használja. A kulturális életben dolgozó ukránoknak ugyanúgy veszélybe került az egzisztenciájuk.

A kistérségi hatóságok pénteken tartják meg első alakuló üléseiket, így egyelőre semmi sem biztos. Éppen ez ad okot az aggodalomra és félelemre. 

(Borítókép: Diákok tanulnak a nemzeti jelentőségű intézmények listájára felkerült Munkácsi Szent István Katolikus Líceum könyvtárában 2012-ben, amely 2001-ben nyitotta meg kapuit. Fotó: Nemes János / MTI)