Macron azt fenyegeti, amit megvédeni hivatott?

További Külföld cikkek
-
Vatikán: enyhe veseelégtelenség jelent meg Ferenc pápánál, továbbra is kritikus az állapota
- Orbán Viktor örülhet, előretört a német szövetségese, történelmi vereséget szenvedtek Olaf Scholzék
- Volodimir Zelenszkij kész lemondani az elnöki székről, és Orbán Viktornak is üzent
- Bombafenyegetést jelentettek egy American Airlines-járaton, Rómában szakítja meg útját
- Négy embert őrizetbe vettek a mulhouse-i késelés ügyében
A Francia Köztársaság 1958-ban elfogadott alkotmánya azt sugallja, hogy Franciaország és a köztársaság elválaszthatatlan, egy és ugyanaz. Állampolgárairól pedig úgy foglal állást, hogy ugyanazokat az értékeket és kulturális szokásokat követik. Így pedig ha valaki más kulturális háttérből származik, elvárás, hogy idővel megtanulja a nyelvet, és maradéktalanul beilleszkedjen a Francia Köztársaságba, amelynek jelszava:
Szabadság, egyenlőség, testvériség.
Az alkotmány preambuluma megállapítja: Franciaország szekuláris, demokratikus állam, szuverenitása pedig állampolgáraitól származik.
Nem érdekel, ha valaki fekete, sárga vagy fehér, katolikus vagy muszlim, társadalmunkban elsősorban állampolgár
– szögezte le a The New York Timesnak Macron, megjegyezve:
a francia modell egyetemes, nem multikulturalista.
Szabadság, de kereteken belül
Himnusz helyett inkább iszlámoktatást akarnak
A francia ifjúságügyi államtitkár vizsgálatot indított a megrázó találkozó után.
A 2015-ös terrortámadásokat és az utóbbi évek merényleteit Párizs a köztársaság értékei elleni támadásnak minősítette. Samuel Paty középiskolai tanár lefejezése, majd a nizzai merénylet csak olaj volt a tűzre: a francia elnök elhatározta, hogy hadat üzen az „iszlamista szeparatizmus” ellen, megreformálja a – szavai szerint – válságban lévő iszlámot, és elhozza a „felvilágosodás iszlámát”. A köztársaság védelmére irányuló politika azonban óhatatlanul a franciaországi muszlimok és más, az emlegetett értékekkel nem feltétlenül egyetértő csoportok ellen irányul. Pedig ők is állampolgárok, csak nem úgy, ahogy azt a francia elit elképzeli.
A francia honatyák a megoldást az oktatásban látják, méghozzá legalább olyan minőségben, ahogy azt Paty tette. Ugyanis a szekuláris Franciaországban a szólásszabadság részét képezi az is, ha másoknak sértő véleményeket formálunk.
Ennek gyökere az állam és az egyház 1905-ös szétválasztásában van. az oktatás állami hatáskörébe került, a vallást pedig azóta magánügynek tekintik.

Megbukott integráció, kései szekularizáció
Macron október eleji beszédében – példátlan módon – elismerte a francia kormány felelősségét a muszlimok és a fekete-afrikaiak elgettósításában, ami pedig azzal járt: több nemzedékük nem tud azonosulni a köztársaság értékrendjével. Mással viszont igen, mondjuk az iszlám gyakorlásával, amit azonban egyre többen a radikalizmushoz vezető útnak tekintenek – élükön Gérald Darmanin belügyminiszterrel. Halal, azaz a muszlim vallási előírások szerint elkészített ételek, mecsetbe járás, hosszú szakáll.
Ki tudja pontosan, mi folyik a mecsetekben?
Darmanin többször hangot adott annak: a vallást ki kéne iktatni a közéletből, a vallási előírásoknak megfelelő viselkedés, így a halal ételek fogyasztása vagy vásárlása csak szélesíti a szakadékot a világi és a vallásos (főként a muszlim) társadalom között, végső soron pedig az elkülönülést erősíti.
Ezzel szemben Macron a fegyveresített szekularizációt választotta eszköznek.
Sérülő szabadságjogok
Párizs három törvénytervezettel állt elő az utóbbi két hónapban; ezek a kormány szerint biztonságosabbá tennék Franciaországot.
Az első, a köztársaság értékeit erősíteni hivatott tervezet bezáratná a hatósági akkreditáció nélküli vallási iskolákat, és véget vetne a magántanulói státusznak, miközben minden iskolás azonosítószámot kapna. Az iskolakötelezettség keretében az állami vagy hatóságilag akkreditált tanintézményekben a köztársaság értékrendjének tiszteletére és elsajátítására nevelnék a francia állampolgárokat.

A második, a felsőoktatási költségvetésről szóló jogszabály-tervezetből utólag kikerült ugyan, de a tudományos kutatásokat arra kötelezték volna, hogy összhangban álljanak a köztársaság értékeivel. Az állam ugyanis nagy figyelmet szán a felsőoktatási kutatások ideológiai hátterének. A kutatások ugyanis Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter szerint
az intézményes rasszizmus és az iszlamofóbia jelenségét boncolgató, Amerikából érkező fajelméletek befolyása alatt állnak.
Ez az ideológiai vonulat a tárcavezető szerint aláássa a már említett egyetemes francia modellt, azaz a fajra és vallásra tekintet nélküli szekularista felfogást. A jogszabály-tervezetben azonban benne maradt az egyetemeken történő, „az intézmény békéjét és rendjét zavaró” gyülekezések tiltása. A törvényszegőket 45 ezer eurós (több mint 16 millió forintos) pénzbírsággal és három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják.
A harmadik, a biztonsági törvénytervezet pedig megtiltaná az erőszakszervezetekről készült felvételek megosztását a közösségi oldalakon, kivéve, ha minden ismertetőjegyüket kitakarják. Ez effektíve akadályt görget például a tüntetések élő közvetítése, a riportkészítés és a hatósági túlkapások feltárása elé. Eközben felhatalmazza a biztonsági szerveket, hogy drónnal figyeljék meg a közterületeket, a rendőrök testkamerái pedig élő közvetítést nyújtsanak a hatóságoknak.
Macron tanácsadója verte a tüntetőket Párizsban
A rendőrség nem szólt közbe, hogy a sisakjukban, civil ruhában püfölte májusban a nőt majd a férfit.
bírálók szerint ez a rendőrállamhoz vezető első lépcsőfok.
A jobboldal tapsolhat
Párizs tervezett intézkedései megfigyelők szerint részben felkészülés a 2022-es elnökválasztásra, amelyen Macron legfőbb kihívója a várakozások szerint a szélsőjobboldali Marine Le Pen lesz. Az iszlamista szeparatizmussal szembeni fellépéssel és kemény retorikával pedig Macron valószínűsíthetően szavazatokat akar elvenni Le Pentől.
Felfüggesztették azokat a francia rendőröket, akik megvertek egy fekete bőrű férfit Párizsban
Állítólag azért verték meg a férfit, mert nem viselt maszkot az utcán.
A bevándorló hátterű franciák évek óta arra panaszkodnak, hogy tombol a rasszizmus, a rendőrök zaklatják és pofára igazoltatják őket. A túlkapások elkövetőinek felelősségre vonását megnehezítenék, hiszen megtiltanák, hogy rögzítsék tevékenységüket. Csak a minap rendőrök vertek meg egy fekete zeneproducert,
DOCUMENT: la séquence intégrale des 13 minutes de l'agression policière contre un producteur de musique parisien. Attention: images difficiles de violences et d'insultes racistes. pic.twitter.com/37EbfgID2T
— Loopsider (@Loopsidernews) November 26, 2020
hétfőn pedig migránsokkal és tüntetőkkel csaptak össze, miközben felszámoltak egy migránstábort a francia fővárosban.
Des policiers sortent directement des réfugiés en train de se reposer dans les tentes. #Republique pic.twitter.com/9lAELHi1fL
— Remy Buisine (@RemyBuisine) November 23, 2020
Ha érvényt szereznének az említett törvénytervezeteknek, törvénytelen lenne a fent megtekinthető videók közzététele, betiltanák a tüntetéseket az egyetemi campusokon.
Az oktatás pedig, valamint az, hogy milyen világszemlélettel találkozhat egy iskolás, teljesen az állam hatáskörébe kerülne.
Bár az intézkedéseket az iszlamista szeparatizmus elleni harccal indokolják, minden francia állampolgárra hatással lennének, legyen „fekete, sárga vagy fehér” bőrszínű.
Meglehet, Macron célja a társadalom erőszakos szekularizálása, mert ha mindenki ugyanazoknak az értékeknek hódol be, a Köztársaság jelszavának egy része is érvényesül: az Egyenlőség és a testvériség.
Csak éppen közben egy autokratikusabb, kevésbé szabad rendszernek ágyaz meg, amelyben annyira lehetnek szabadok a franciák, ahogy azt a hatalom engedi.
(Borítókép: Francia család nézi Emmanuel Macron beszédét 2020. november 24-én. Fotó: Pascal Rossignol / Reuters)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Magyarország vetett gátat Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának, itt a külügy válasza, hogy miért
Kijev szívesen megmagyarázza a magyar kormánynak, milyen lépéseket tesznek.
február 16., 21:35
- Külföld
Donald Trump kiadta az ukázt, de valami nem jól sült el
Nagy nehézségeket okozott az amerikai elnök döntése.
február 16., 17:24
- Külföld
Vatikán: enyhe veseelégtelenség jelent meg Ferenc pápánál, továbbra is kritikus az állapota
Egy misén is részt vett a katolikus egyházfő.
8 perce
- Mindeközben
A pofonbajnok Szabó Franciska egy ananász szétrepesztésével demonstrálta a kitartó edzések eredményét
22 perce
- Mindeközben
L.L. Junior a szerelmi életéről: „Még nagyon tapasztalatlan vagyok két válással is”
4 órája
- Külföld
Amerikai külügyminiszter: a Hamász nem maradhat uralkodó erő Gázában
Benjamin Netanjahu és Donald Trump teljes együttműködésben dolgozik.
február 16., 20:13
- Külföld
Ha lesz is választás Ukrajnában, Zelenszkij kihívói komoly hátrányból indulnak
Az orosz–ukrán béketerv része lehet a voksolás, de az elnök szerint erre most nem alkalmas az idő.
február 17., 05:57
- Külföld
A Kreml-véreb Putyin vagy a kínai kommunista diktátor? – Alice Weidel olyan kérdést kapott, hogy elképedt
Csak visszakérdezni tudott.
február 16., 19:45
- Külföld
Az AfD társelnöke szerint Ukrajnát nem szabad fegyverekkel és katonákkal támogatni
A másik három kancellárjelölt határozottan nem értett egyet a kijelentéssel.
február 17., 08:16
- Külföld
Magyar és cseh neonácik is részt vettek egy drezdai felvonuláson
A rendőrség nagy erőkkel készült az eseményre, antifasiszta blokádot is feloszlattak.
február 16., 07:02
- Külföld
Több tízezren tüntettek a szerb kormány ellen
Az országban a novemberi újvidéki tragédia óta folyamatosak a tiltakozások.
február 16., 06:38
- Címlapon
Volodimir Zelenszkij kész lemondani az elnöki székről, és Orbán Viktornak is üzent
A Donald Trumptól kemény kritikát kapó ukrán államfő szerint előrelépés történt, és készek a megegyezésre.
4 órája
- Mindeközben
Harsányi Levente: Lelkiismeret-furdalásom volt amiatt, hogy nem töltöttem elég időt a gyerekeimmel
7 órája
- Külföld
Őrült, vagy csak provokál Trump, vagy tényleg átszabja Amerika külpolitikáját?
Megnyilvánulásait figyelve sokan felteszik ezt a kérdést.
február 17., 07:15
- Külföld
Nagyot bukott a Trump-birodalom 2024-ben
A médiabirodalom első terméke 2021-ben a Truth Social volt.
február 16., 13:44
- Mindeközben
Mihályfi Lucáról előkerült valami az internet mély bugyraiból, súlyos dologgal vádolják
11 órája
- Címlapon
Orbán Viktor örülhet, előretört a német szövetségese, történelmi vereséget szenvedtek Olaf Scholzék
Győztek a kereszténydemokraták, a Friedrich Merz által vezetett párt hosszú koalíciós tárgyalásoknak néz elébe.
2 órája
- Külföld
Dél-Korea betiltotta a Deepseek használatát
Más ország is hozott már hasonló döntést.
február 17., 08:11
- Külföld
Megmagyarázhatatlan halálesetek tartanak rettegésben egy indiai falut
Az ételmérgezést gyorsan kizárták.
február 16., 16:34
- Külföld
Halálra taposták egymást a zarándokok Újdelhiben, legalább tizennyolcan meghaltak
Az óriási tömeg egyetlen vasúti szerelvényre próbált felkapaszkodni.
február 16., 07:22
- Címlapon
A napnál is világosabb, miért sürgeti Orbán Viktor annyira a békét
Egymást érik a fejlemények, nem győzzük kapkodni a fejünket.
7 órája
- Külföld
Az ausztrál kormány egy időre megtiltja a külföldieknek a lakásvásárlást
A tilalom április 1-jén lép életbe.
február 16., 13:12
- Mindeközben
IQ-tesztnek veti alá az első randin kiszemeltjeit egy fiatal nő, de csúnyán visszaüt a terve
12 órája
- Címlapon
Drámai videón mutatja be Orbán Viktor, mi vár ránk 2025-ben
A felvételen megjelenik egy nő bontókalapáccsal a kezében, ami sokak számára ismerős lehet.
48 perce
- Mindeközben
Rekordösszegű vásárlás a Kincsvadászokban, ez a régiség kelt el eddig a legdrágábban
tegnap, 21:02
- Külföld
Kényszerleszállást kellett végrehajtania egy tenerifei járatnak, de az utas mégis meghalt
Egy hetvenes éveiben járó férfi váratlanul rosszul lett.
február 16., 09:20
- Külföld
Földrengések sorozata rázta meg Dél-Olaszországot, készenlétben állnak a hatóságok
A nápolyi iskolák még hétfőn is zárva maradnak.
február 16., 21:03
- Külföld
Heteken át kínoztak, majd megöltek egy transznemű férfit New Yorkban
Mindössze négy nappal eltűnése után találták meg holttestét.
február 16., 17:21
- Külföld
Többen meghaltak a Libanont ért izraeli légicsapásban
Az ország déli részét érte támadás.
február 16., 08:37
- Külföld
Szamarakat festettek át zebrára egy kínai állatkertben, hogy odacsalogassák a látogatókat
A béna csíkozás még abban is gyanút kelthet, aki életében nem látott zebrát.
február 16., 10:26
- Külföld
Újabb tragédia történt a világ legszegényebb régiójában, ahol az életük árán is aranyat bányásznak az emberek
Ezúttal 48-an vesztették életüket Maliban.
február 16., 08:16
- Külföld
Meggyilkolták a világ első nyíltan meleg imámját Dél-Afrikában
Egy nemzetközi szervezet szerint a férfi gyűlölet-bűncselekmény áldozata lett.
február 16., 10:05