Gusztáv
-8 °C
-1 °C

Varga Judit: érdektelenségbe fullad az uniós vita a magyarországi helyzetről

2020.12.01. 13:05

Ujhelyi István és a magyar ellenzék erőlködése ellenére ismét teljes érdektelenségbe fulladt az európai parlamenti LIBE bizottság vitája! Az ülésen sem a nemzeti kormányok, sem a német soros elnökség nem vett részt, és az EP-képviselőkből is csak hatan kívántak felszólalni

– számolt be Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) hétfői üléséről.

Ujhelyi István és a magyar ellenzék erőlködése ellenére ismét teljes érdektelenségbe fulladt az európai parlamenti LIBE...

Publiée par Varga Judit sur Lundi 30 novembre 2020

Szerinte ebből az látszik, hogy „az európai intézményeknek is kellemetlen teher már ez az ügy”. Hozzátette:

Irigylem azokat, akiknek a koronavírus-válság közepette ideológiai alapon történő nyomásgyakorlásra is jut ideje.

Ugyanakkor szerinte „hab a tortán”, hogy a decemberre tervezett meghallgatás is elmarad a tanácsban a 7-es cikkelyes eljárás kapcsán.

Kapcsolódó

Varga Judit: a magyar érdeket képviseljük Brüsszelben, nem a brüsszeli érdeket Magyarországon

Szerinte a patrióta politikai hitvallás az ellenzék brüsszeli politikusai számára túlzás.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa az MTI beszámolója szerint arról beszélt a LIBE ülésen, hogy

mivel az Európai Unió értékeit továbbra is fenyegetik, folytatni kell a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen mindaddig, amíg a jogállamisági problémák a két országban fennállnak. 

Reynders a Magyarország és Lengyelország ellen zajló 7-es cikk szerinti eljárás, illetve az LMBTQI-közösség jogaival kapcsolatos magyarországi és lengyelországi fejleményekkel foglalkozó vitán azt mondta, hogy mindaddig, amíg aggályok állnak fenn a jogállamiság helyzetével összefüggésben a két tagállam esetében, 

az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa tartsa fent az eljárást.

A biztos bízik benne, hogy a magyar és lengyel hatóságok „elgondolkodnak a problémák megoldásán”. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság bármikor kész együttműködni a két tagállammal és egyeztetni illetékes hatóságaikkal. Azonban állítása szerint arra is készen áll, hogy a közös értékek védelmében minden rendelkezésére álló eszközzel éljen, köztük a 

kötelezettségszegési eljárással, valamint az első ízben szeptemberben bemutatott jogállamisági jelentéssel,

ha a helyzet nem változna. Megemlítette, hogy a végső döntés a tanács kezében van, de a bizottság nyomást gyakorolhat mindkét tagállamra.

Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos felszólalásában azt mondta, hogy az Európai Bizottság novemberben bemutatott, a szexuális kisebbségekre vonatkozó stratégiája kulcsfontosságú a csoportokhoz tartozók jogi helyzetének javítása érdekében az egész unión belül, köztük Magyarországon és Lengyelországban is.

Azzal a magyar alaptörvény-módosítási tervezettel kapcsolatban, amely kimondja, hogy az apa férfi és az anya nő, Dalli a nemzetközi emberi jogok és a határokon átívelő családjogi szabályok tiszteletben tartására hívta fel a magyar hatóságok figyelmét.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a hétfői ülés a balliberális EP-képviselők „megszokott, egyoldalú performansza” volt, amelyen még a meghívott német EU-elnökség sem vett részt. Szavai szerint a „Magyarországot rendszeresen támadó, szélsőséges EP-képviselők kedvenc hobbijukat űzték: támadhatták Magyarországot és Lengyelországot”.

Hidvéghi úgy véli, hogy a Magyarország ellen zajló 7-es cikk szerinti eljárás politikai és ideológiai okokból indított eljárás, amely teljes mértékben megalapozatlan és hazugságokra épül. Közölte:

A jogállamiság kisajátítása politikai célok érdekében aláássa a tagállamok közötti bizalmat, és súlyosan károsítja az unió egységét. A politikai zsarolás és ideológiai boszorkányüldözés semmilyen módon nem jelentheti a kiutat az esetleges nézeteltérésekből.

A napirenden szereplő másik témával kapcsolatban a kormánypárti EP-képviselő jelezte, hogy a családjogi kérdések szabályozása kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik, az unió ezen a területen nem rendelkezik hatáskörrel, ezért abszurdnak nevezte, hogy a kérdés egyáltalán napirendre került.

Hozzátette: Donáth Anna, a Momentum Mozgalom európai parlamenti képviselője „természetesen” ismét a saját hazáját támadta.

A momentumos képviselő ugyanis felszólalásában azt mondta, hogy a magyar kormány tudatosan használja ki a járványhelyzetet az emberi jogok aláásására. Továbbá kiemelte, hogy a magyar kormány szexuális kisebbségekre vonatkozó alkotmánymódosító tervezete aktuálpolitikai célokat szolgál, és valójában el kívánja terelni a figyelmet egy másik, a közpénzekkel összefüggő javaslatról.