Győzelem és vereség – az uniós költségvetés elfogadásának krónikája

Megszületett a megállapodás az Európai Unió következő többéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról a tagállami vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján – jelentette be a Twitteren Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Michel közölte,

A mérföldkőnek számító helyreállítási csomag elősegíti a zöld és a digitális átmenetet is – tette hozzá. A részleteket ismerő diplomáciai források szerint a huszonhét tagország vezetői által elfogadott megállapodás szerint a rendelethez olyan záradékot csatolnak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni – közölték.

Mert mi is volt a probléma? 

Budapest és Varsó a 1800 milliárd eurót kitevő költségvetési alap megvétózását az uniós forrásoknak a jogállamisági feltételrendszerhez kötését lehetővé tevő, úgynevezett jogállamisági mechanizmus miatt lengette be. 

Az uniós soros elnökségét betöltő Németország, az Európai Bizottság kés az Európai Parlament együttműködésével kidolgozott feltételrendszer Magyarországnak és Lengyelországnak elfogadhatatlan volt, politikai nyomásgyakorlásnak és szuverenitásuk megsértésének minősítették. A mechanizmus ugyanis számos olyan, tágan értelmezhető tevékenységet felsorolt (migráció, a sajtó helyzete, politikai és alkotmányos berendezkedés), melyek alapján az Európai Bizottság pénzügyi szankciókat eszközölhetnek a jogállamisági értékek megsértése miatt. A mechanizmus célja pedig az volt, hogy az uniós pénzeket ne tudják úgy használni, hogy sérüljön a jogállamiság helyzete az adott tagországban.

A megoldást végül a német uniós elnökség kompromisszumos javaslata jelentette. A mechanizmus szövege változatlan maradt, de hozzácsatoltak egy függeléket, amely konkretizálta a mechanizmus működését. 

Bár a magyar kormányfő és kormánypárti politikusok győzelemként értékelték a mai döntést, a külföldi sajtóvisszhangok szerint nem szól másról, mint hogy Orbán Viktor időt nyert. 

Megvédték a magyarok pénzét

„Mindenki az utolsó lapját is kijátszotta, minden tétet megtett, az ítélet megszületett. Győztünk, mert nehéz időkben, mint a járvány, mint a gazdasági válság, nincs idő arra, hogy most folytassunk le olyan politikai, ideológiai vitákat amelyek hátráltatnak bennünket a cselekvéseben. Győzött a józan ész, mert Európa egységét sikerült megőrizni” – így kommentálta Magyarország miniszterelnöke, hogy megszületett csütörtökön a megállapodás Brüsszelben. Orbán Viktor azt mondta, mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy most csak egy szakasz zárult le, vannak az asztalon olyan javaslatok, amelyek nem fognak tetszeni számos tagállamnak, például nekünk, magyaroknak sem, ide értve a migrációt, vagy éppen a családellenes intézkedéseket.

Fotó: Pool / Reuters

Szerinte lesz még baj bőven, de ma három dolgot mindenképpen elért a kormány, így azt, hogy megvédte az európai alkotmányt, elhárította azt a veszélyt, hogy költségvetési eszközökkel rákényszerítsenek a magyarokra olyan döntéseket, amiket mi nem akarunk elfogadni, valamint megvédték a magyarok pénzét, ami a következő évek gazdasági fejlődésénél jól jön majd. Szép esténk volt, lehet behűteni a pezsgőt! – mondta Orbán Viktor a videó végén. A kormányfő kirakott még egy videót, abban úgy fogalmaz: a partraszállás sikerült.

A brüsszeli történésekre reagáltak a kormánypárti politikusok is.

• Varga Judit igazságügyi miniszter szerint jó harcot megharcoltuk, a pályát végigfutottuk, a hitünket megtartottuk. És győztünk! Mint a Facebookon írta, „Magyarország és Lengyelország kellett ahhoz, hogy Európa elfogadja: nem az ideológia szembenállás, hanem az emberek élete a fontosabb!”
• Járóka Lívia fideszes EP-képviselő szintén a közösségi oldalán azt írta, „nagyszerű hír érkezett az elmúlt percekben Brüsszelből. Az európai uniós tagállamok vezetői változtatás nélkül elfogadták a német kompromisszumos költségvetési javaslat teljes szövegét, melynek értelmében mind a lengyel, mind a magyar fél elállt a vétótól. A mai nap nagy győzelem Európának és nagy győzelem Lengyelországnak és Magyarországnak is, hiszen késedelem nélkül el tud indulni a 2021-2027-es költségvetés és helyreállítási alap. Győzött a józan ész!”
• Szentkirályi Alexandra azt posztolta ki, hogy nehéz időkben, mint a járvány vagy a gazdasági válság, nincs ideje vannak, hogy most folytassunk le olyan politikai, ideológiai vitákat, amelyek hátráltatnak bennünket a cselekvésben. A kormányszóvivő hangsúlyozta: egy szakasz zárult most le, vannak olyan javaslatok, amelyek nem fognak tetszeni számos tagállamnak, így nekünk, magyaroknak sem, ide értve a migrációt vagy a brüsszeli családellenes terveket.

Alapvető jelentősége volt Magyarország magatartásának

Abban, hogy a megállapodás feltehetőleg a lengyel-magyar követelmények figyelembevételével született, „Magyarország magatartásának alapvető szerepe volt” – ezt már a lengyel külügyminiszter-helyettes mondta. Kifejtette: ennek köszönhetően olyan (lengyel–magyar) szövetség jöhetett létre, mely kizárta, hogy valaki „csak a két ország egyikével köt alkut, falhoz szorítva a másikat”. A lengyel és a magyar miniszterelnök „nagyon világosan nyilatkoztak arról, hogy csak olyan megoldást fogadnak el, amely a másik ország számára is elfogadható lesz” – utalt a miniszter Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki miniszterelnökök közös novemberi budapesti nyilatkozatára.

Szerinte az ilyen közös fellépés ritka fejlemény a nemzetközi kapcsolatokban, ahol „a leggyakoribb a saját érdekekért folytatott, individuális játék”. A költségvetési csomag esetében „a lengyel és a magyar érdek egyértelműen összefonódott”, „kettesben többet érhettünk el” – fogalmazott Szynkowski vel Sek.

Európa halad előre, a jóváhagyott hosszú távú költségvetési keret és pénzügyi segélycsomag a gazdaságok felépülését szolgálják – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön, az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján. A bizottság elnöke hangsúlyozta, az EU hétéves költségvetése, valamint a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap körülbelül 1800 milliárd eurót kitevő pénzügyi kerete erőforrást jelent, s elősegíti a felépülést és egy ellenállóbb, zöldebb, digitálisabb Európai Unió kiépítését.

Így látja a szakértő

A most ismét megkötött kompromisszum Európa egységét szolgálja – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a köztévében. Értékelése szerint Orbán Viktor miniszterelnök most a magyar térfélen és az európai térfélen is „rúgott egy gólt”.

A Nézőpont Intézet vezetője felidézte, Orbán Viktor már nyáron megkötötte ezt a kompromisszumot. Most a politikai küzdelem lezárult. Kitért arra is, hogy a baloldali véleményformálók külföldön és Magyarországon is arról beszéltek az elmúlt időszakban, hogy Orbán Viktor el fogja veszíteni a küzdelmet. Mráz Ágoston Sámuel szerint az is kiderült, hogy a magyar ellenzék nem igazán érti az Európai Unió működését, és az is, hogy Magyarország jó érdekérvényesítő.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!