Tehetetlenek lesznek Szijjártóék, ha Kijev a bírósági kártyát veszi elő

További Külföld cikkek

Nem véletlenül hozza nyilvánosságra az ukrán titkosszolgálat (SZBU) a kárpátaljai magyar intézmények és politikai szereplők elleni nyomozásainak részleteit. Kijevnél a jelek szerint betelt a pohár azzal, hogy többszöri figyelmeztetése ellenére a magyar kormány tagjai aktívan részt vettek az október végi helyhatósági választási kampányban. Ezt az ukrán hatóságok Magyarország politikai befolyásának kárpátaljai kiterjesztéseként értékelik, ezért új módszerhez folyamodnak, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek a gyakorlatnak.

Napról napra, így hétfőn is újabb fenyegetésre ébredtek a kárpátaljai magyarok. Tiszapéterfalva polgármesteri hivatalának épületére magyarellenes szöveget írtak fel ismeretlenek a szélsőjobboldali Pravij Szektor (Jobb Szektor) nevében. Az incidens egybevág az utóbbi két hét eseményeivel:

voltak már hasonló fenyegető üzenetek,
az ukrán titkosszolgálat, az SZBU razziázott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) irodáiban, alapítványainál és a szervezet elnökének, Brenzovics Lászlónak az otthonában,
feketelistára tették Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselőt,
valamint bűnvádi eljárást indítottak Szürte falu a magyar himnuszt éneklő képviselői ellen.

De nem mossuk össze az SZBU tevékenységét a nacionalista fenyegetésekkel. Az ukrán sajtó is foglalkozik a kárpátaljai helyzettel, valamint az azt övező diplomáciai viszállyal Budapest és Kijev között – és nem feltétlenül baráti hangnemben teszi ezt.

A nacionalisták megfélemlítő akciói vélhetően csak melléktermékei a Budapest és Kijev közti viszálynak, illetve annak sajtóvisszhangjának egy olyan országban, ahol a 2014-ben kitört kelet-ukrajnai konfliktus miatt különösen érzékeny téma a szeparatizmus.

Két szálon futó történet

Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa rámutat: a magyarokkal szembeni megfélemlítő akciók és az SZBU vizsgálódásai két különálló történet. Szerinte Budapest és Kijev kapcsolatának elmérgesedése összefüggésben van az őszi helyhatósági választásokkal, ahol magyarországi politikusok nyilvánosan kárpátaljai magyar jelöltek mellett agitáltak. Az ukrán választási törvény pedig ezt határozottan megtiltja.

Nem a pénz fáj

Az SZBU szeparatizmus és gazdasági visszaélés gyanújával tartott házkutatásokat a magyar intézményeknél. Megfigyelők szerint kétséges, hogy a Magyarországról érkező pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználásáról lenne szó, hiszen ezeket a gazdaságfejlesztésre és intézmények felújítására szánt összegeket ukrán számlákra utalják, és átlátható módon számolnak el velük.

A kelet-ukrajnai háború miatt az ukránok kifejezetten érzékenyen reagálnak mindenre, ami szeparatizmusra utalhat. Az SZBU a konfliktus hatására kiterjesztette ellenőrzését az ország más térségeire, hogy elejét vegye a szakadárgyanús tevékenységeknek.

A magyar–ukrán kapcsolatok az október végi helyhatósági választások után kerültek mélypontra. A magyar kormány – Kijev tiltakozása ellenére – aktív szerepet vállalt a kampányban.

Ukrajna a magyar kormány tevékenységét Oroszország Donyec-medencei szerepvállalásával azonosíthatja. A kelet-ukrajnai szakadár területek mára teljesen eloroszosodtak, a térséget Oroszország finanszírozza, a helyi politikát pedig Moszkva diktálja.

Látszólag süket fülekre találtak az arra vonatkozó kijevi figyelmeztetések, hogy a magyar kormány tartózkodjon az ukrán belügyekbe történő beavatkozástól, noha az ukrán kormány utólag is jelezte, nem akarja, hogy eldurvuljon a helyzet. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint azért sem keresik a Budapesttel való csatározást, mert Magyarország szomszédos állam, ráadásul EU- és NATO-tag.

Ám a helyzet mégis eldurvulni látszik.

Vannak, akik attól tartanak, az ukrán hatóságok olyan módszerhez folyamodhatnak, amivel szemben Budapest tehetetlen lenne:

hazaárulás vádjával bíróság elé állíthatnak magyar politikusokat.

Diplomáciai viszályból belügyi kérdés

A hazaárulást az adott ország biztonsága ellen saját állampolgárai követhetik el, például az ország területi egységének, alkotmányos rendjének megsértése szándékával, miközben valamely külföldi kormánnyal vagy szervezettel tartanak fent kapcsolatot.

Ukrajnában a hazaárulás háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.

Elegendő lenne akár egyetlen embert bíróság elé állítani, hogy indokot szolgáltassanak a kárpátaljai magyar szervezetek és a magyar kormány kapcsolatainak felszámolására, valamint a magyar közösségek és intézmények pénzügyi támogatásának leállítására.

Budapest pedig tehetetlen lenne ebben az esetben: mivel Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot, az ukrán jogszabályokat alkalmazza az ukrán állampolgárokra, hiába bír valaki másik állampolgársággal is. Diplomáciai úton nem lehetne így kimenteni az érintetteket.

Mindennek veszélye: olyan folyamat indul el, amit idővel már nem lehet visszájára fordítani. Kárpátalján legalábbis sokan ettől tartanak.

(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter megbeszélése Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal épületében 2020. szeptember 23-án. Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Stephanie Garber
Spectacular

4500 Ft

Závada Pál
Pernye és fű

6750 Ft